A termelőszövetkezet története

Sarród közigazgatási területén az első működő mezőgazdasági szövetkezete Fertőújlakon, a volt Mekszikópusztán alakult az országban is az elsők között, ugyanis az 1945-ös földosztásnál a kiosztott földeket a volt uradalmi munkások csak az Esterházy uradalomból már meglevő nagyüzemi gépekkel tudták megművelni. Miután a gazdák saját kisgazdaságukhoz megfelelő eszközöket, lovakat tudtak szerezni, ez a szövetkezet felbomlott és csak 1959. február 24-én alakult akkor már politikai nyomásra. Sarród községben az „Egyetértés” néven létrejött szövetkezés első elnöke Boha Jenő volt. A település mai közigazgatási területéhez tartozó másik két településen Mekszikópusztán (ma Fertőújlak) és Nyárosmajorban (ma Nyárliget) önálló szövetkezetek kezdték meg működésüket. Mekszikópusztán 1959-ben két termelőszövetkezetet alapítottak Fekete Ferenc és Takács István vezetésével „Hajnal” és „Jövő Útja” néven. Nyárosmajorban 1959-ben alakult meg a termelőszövetkezet („Virágzó TSZ”).

Az 50-es évek végén alakult szövetkezetek 1962-ben „Haladás” néven egyesültek. Az új termelőszövetkezet első elnöke Szántó Lajos lett. Az összeolvadást követően a szövetkezeti tagok (472 fő) 5103 holdon gazdálkodtak. A szövetkezet alaptevékenységének két fő ágazata az állattenyésztés és a növénytermesztés volt. Az állattenyésztésen belül a kezdetben húshasznú szarvasmarhák tenyésztését a 80-as évekre a tejelő típusú szarvasmarha állomány váltotta fel, amely a szövetkezet egyik legsikeresebb ágazataként működött. A növénytermesztésben a gabonafélék mellett cukorrépa, napraforgó termesztése folyt a nem túl jó minőségi talajadottságokkal rendelkező területeken. Az aranykorona értékének hektáronkénti átlaga a megyei átlag alatt volt.

Boronálás és vetés a szövetkezet indulásakor, a képen id. Bors Emil

Kukoricafosztás a szövetkezet megalakulása utáni első években

Csoportkép a lászlómajori szövetkezeti telepen.
Balról: Koloszár Rezső, Élő László, Honyák Lajos, Barcza István

1972-ben Nyárligeten elkészült a szakosított szarvasmarhatelep, amelyet a későbbiekben folyamatosan modernizálnak. A szakosított telep szomszédságában 1985-re megépült a terményszárító.

A szövetkezet a ’90-es évek elején 2575 hektáron gazdálkodott. A tagok száma 275 fő volt, melyből az aktív dolgozók száma 103 fő. 1993-ban 2000 ha-on termeltek őszi búzát, őszi árpát, tavaszi árpát, kukoricát, silókukoricát, cukorrépát és napraforgót. Az állattenyésztési ágazat Holstein fríz fajtájú szarvasmarha állományának nagysága 1042 db-t számlált, amelyből 380 db volt a tehén. Az állattenyésztés két telephelyen folyt. A nyárligeti szakosított szarvasmarha-telepen a tehén- és borjúállomány, a Gagarinmajori telepen az üszőnevelés és a bikahízlalás zajlott.

A magyarországi agráriumban bekövetkezet tulajdonviszonyok megváltozása a szövetkezet életében is jelentős változásokat hozott.

A szövetkezetben az átalakulás éve 1992 volt. A felmerülő új törvények (szövetkezeti törvény, átmeneti törvény, kárpótlási törvény) értelmezése és végrehajtása rengeteg gondot és problémát vetett fel, mindezek ellenére 1992 áprilisában megtörtént a vagyonnevesítés és a termőföld tulajdonba adására vonatkozó szabályok meghatározása, a földalapok kijelölése. Még abban az évben, novemberben végbement a szövetkezet átalakulása, amely részben csak törvényi, formai átalakulás volt; az igazi gazdasági átalakulás, a működés átalakítása, a tulajdonosokkal kialakított új viszony még épp csak elkezdődött. 1994 októberében megtörtént az utolsó kárpótlási földárverés is. Az árverésre kijelölt 901 ha területből, amelynek aranykorona-értéke 16.043 volt, visszamaradt mintegy 3880 AK, közel 250 ha terület, amelyet a szövetkezet a tagok között a nevesítés arányainak megfelelően tagi tulajdonba adott. A kárpótlási földárverésen 1 AK-t átlagosan 500-1500 Ft-ért árvereztek.

1995-ben a szövetkezet taglétszáma 233 fő volt.

A szövetkezetet 28 esztendőn keresztül (1973–2001-ig) irányította Goda Mátyás, akinek a vezetése alatt számos sikert könyvelhetett el a gazdálkodó szervezet. Megyei és országos termelési versenyek díjai bizonyították a dolgozók kiváló munkáját. Ezúton is köszönjük az adatszolgáltatáshoz nyújtott segítségét.

A termelőszövetkezet utolsó vezetője Németh János, majd Vámosi Lajos volt.

A szövetkezet gazdálkodása a 2000-es évek kezdetén sajnos lassan ellehetetlenült, nem maradt más lehetőség, mint a végelszámolással történő megszüntetése.

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. az országban harminchárom mezőgazdasági szövetkezetnél értékesíti állami tulajdonrészét. A 2001-ben felvásárolt üzletrészeken szeretne névértéken túladni a vagyonkezelő, a befolyó összeg az államkasszába kerül. Ebbe a körbe a sarródi is bekerült, esetükben a tulajdonrész 71 millió forintot jelent. A fénykorában 2600 hektáron gazdálkodó szövetkezet sorsa azonban végelszámolás lesz.

2006. év végi közgyűlés döntésének értelmében megindult a termelőszövetkezet felszámolása, aminek végeredményeként a Sarródi Termelő és Értékesítő Szövetkezet 2008-ra beszüntette működését.