Címke: oktatás

  • A sarródi óvoda története

    A sarródi óvoda története

    Az általános iskola 1973-ban történt Fertődre körzetesítése után pár évvel a szülők és Deák Jánosné (akkori sarródi lakos) művelődési felügyelő összefogásával a Fertődi Nagyközségi Közös Tanács óvodát avatott Sarródon. 1974. szeptember 15-én szerény ünnepség keretében Szalay Sándor tanácselnök adta át az intézményt 33 fő kezdő gyereklétszámmal. Berendezés és költségvetés nélkül kezdődött meg a nevelő-oktató munka, két óvónő, Horváth Gizella és Frolyó Lászlóné vezetésével. Horváth Gizella sarródi születésű volt, Győrből hívták haza, ahol már két évet dolgozott egy jól felszerelt óvodában főiskolaitanulmányai befejezése után. Frolyó Lászlóné képesítés nélküliként a délutános óvónői feladatokat látta el. Kezdetben ő hozta és kísérte haza a fertőújlaki gyermekeket. Nagyon jó pedagógiai érzékkel látta el feladatát, de sajnos 1 év múlva férje elhelyezése miatt elkölzözött a család. A munkáltatói jogkör gyakorlója Varga Sándorné – az akkori fertődi óvodavezető—minden új álláskeresőt Sarródra helyezett. Két év múlva került végre kinevezésre szakképzett óvónő Fekete Mária. Ez nagy könnyebbséget jelentett az amúgy is túl nagy létszámú csoport életében és mivel nagyon szépen rajzolt a dekorálás is jobban ment az ő segítségével. Kezdetben csak 4 gyerekasztal, 24 szék, 2 tornapad, 2 játszószőnyeg, 2 íróasztal székkel jelentette a berendezést. Az otthonossá tétel érdekében fali dekorációt, mesefigurákat, számoláshoz szükséges eszközöket vagy meséhez bábokat költségvetés híján nem tudtunk venni. A Győri Műbőrgyártól ingyen kapott színes alapanyagokból vágtuk a számlépcső figuráit és a bábuit. A szülőket a Szülői Munkaközösség Goda Mátyásné vezetésével szervezte. Ez sok szabadidőt igényelt mindenkitől. A Sarródi TSZ adott 3000 forintot, abból hat darab plüssfigurát és négy doboz asztali játékot vásárolhattunk. A három falipolc volt a szekrénypótló. Az összecsukható ágyak a sarokban álltak. Több mint egy évvel később kaptunk szekrénysort, tárolót az elrakodáshoz. Az udvar sem volt befejezve. Szükségmegoldásként a szomszéd felől felszerelt kerítéssel lett lezárva az udvar, mely a kert felől nyitott volt. A két hatalmas földkupac, a négy iskola-WC „eltüntetése” az apukák érdeme. A füvesítést és a nyírfaültetést a Fertőújlaki Határőrség végezte el. A Petőházi Cukorgyárból sikerült ingyen vascsöveket kapni, amelyeket a TSZ-műhelyben hegesztettek mászókává. A nagy traktorgumik földbe betonozva biztosítottak mozgási lehetőséget a gyerekeknek. A homokozó keretét az átalakításkor ott maradt fagerendák alkották. A fűtés cserép- és olajkályhákkal, az ebédhordás lovas kocsival történt. A fertőújlaki gyerekek kíséretét a buszon Balogh Imréné dadus néni látta el. Reggel ő fűtött, délelőtt ellátta a takarítási és egyéb feladatait, délután ismét hazakísérte a gyerekeket. A kezdeti nehézségek sok pluszmunkát igényeltek a szülőktől, óvónőktől, dajkáktól egyaránt, de egy év múlva az óvoda működőképes, otthonos, „jól felszerelt” intézménnyé vált szinte pénz nélkül, az emberek összefogásából. Az oktató-nevelő munka a vegyes csoportnak megfelelően folyt. Az első évben a nagycsoportosokkal külön program szerint dolgoztunk bepótolva a hiányzó két évet. Az összes gyermek napközis volt, így hosszú időt töltöttek együtt és jó közösség alakulhatott ki belőlük. Az ünnepségeket igyekeztünk a körülményekhez képest színesen, tartalmasan megtartani. Az óvodai élete kirándulásokkal tettük szebbé. A kezdeti nehézségek ellenére sikerült egy otthonos óvodát kialakítani, ahol a gyerekek jól érezték magukat és a mai napig szívesen emlékeznek az ott töltött évekre. Az óvoda létrehozása nagyon sok munkát, szabadidőt igényelt óvónőktől, dajkáktól, szülőktől egyaránt. Így, szinte pénz nélkül, a sarródiak összefogásával létrejött intézmény a mai napig szolgálja a gyerekek, a falu lakosságát. Létrehozása jó döntés volt. (Az eddigieket lejegyezte: Röderné Horváth Gizella óvónő.)

    Horváth Gizella távozása után folytatódott a munka az óvodában a Fertődi Nagyközségi Közös Tanács fertődi óvodájának vezetője, Pintér Gyuláné volt a felelős az óvoda munkájának felügyeletéért, ellenőrzéséért. Azokban az években sok fiatal óvónő dolgozott itt és legtöbbjük innen ment szülési szabadságra, sok volt a helyettesítés. Mindenki szívesen dolgozott a családias hangulatú, otthonos óvodában. A nehézséget az jelentette, hogy gyakran csak egy óvónő volt alkalmazásban, aki egész nap egyedül – a dajkával együtt – nevelte, okította a gyermekeket. A létszám ekkoriban mindig 20 fő fölött volt. Ha rövid ideig helyettesítettek is az óvónők, a szakmai munka színvonala ezt nem sínylette meg. Mindig lelkes, gyermekszerető kolleganők dolgoztak Sarródon (névsoruk a fejezet végén található). Hivatástudatuknak köszönhető, hogy a gyermekek az iskolában is megállták a helyüket. A szakmai munka színvonalát továbbképzéseken, értekezleteken szerzett új ismereteikkel tették gazdagabbá. Az óvoda mindig képes volt megújulni. A megalakulásakor az 1971-es óvodai nevelési program szerint folyt a nevelés, amely módszertanilag és szervezetileg is beszabályozta az óvónők munkáját, saját nevelési program elkészítésére az 1996-os Az óvodai nevelés alapprogramja adott lehetőséget először.

    Óvodai csoportkép 1981-ből

    Az 1999. szeptember 1-ig elkészítendő saját program sikeres megírását segítendő programíró tanfolyamon vettünk részt. Új kihívásoknak kellett megfelelnünk, fel kellett mérnünk, hogy mire vagyunk képesek, mit engednek tárgyi feltételeink, mit várnak el tőlünk a szülők és a fenntartó. Megismerve több kész programot, mi Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című programját adaptáltuk, írtuk át – a fő pontok meghagyásával – saját óvodánknak megfelelően. Az eltelt idő bizonyította, hogy jól választottunk, gyermekeink nevelése azóta is ezen a programon alapul, a törvényeknek megfelelő átdolgozásokkal.

    Az évek során többször történt fenntartóváltás. 1990 októberében az önkormányzatok megalakulásával az óvodák is önállóvá váltak. Az akkori fertődi óvodavezető, Pintér Gyuláné elhelyezte az éppen GYES-en lévő óvónőket is a lakóhelyükhöz legközelebb eső óvodába, kinevezett állásokba. Addig ugyanis a nagyközség területén bárki bárhová helyezhető volt, nem mindig a kinevezett álláshelyén dolgozott. Ekkor lett a sarródi óvoda két óvónője, Horváth Béláné (ő már előzőleg is itt dolgozott) és Gergácz Tiborné (ő GYES-en volt éppen, így az ő helyén határozott időre megbízott helyettes volt Balogh Anita). Az önállóvá válás sok pozitív változást hozott az óvoda életébe. 1991 tavaszán a sarródi önkormányzat tataroztatta az óvodát kívülről, a környéken elsőként szereltek központi fűtést az épületbe, ezzel sokkal komfortosabbá vált az élet.

    Az önkormányzat igyekezett – és ma is ezt teszi – jó körülményeket biztosítani az óvodai neveléshez, évente új játékokat kapnak a gyerekek, új székek, asztalok, fektetők biztosítják a megfelelő ellátást. 2007-ben álmennyezettel kisebbítették a nagy belmagasságot, 2008-ban a bejárati ajtó lett kicserélve, 2009-ben csatornacsere történt, 2010-ben az óvoda új cserepezést kapott. Az önkormányzat anyagi helyzetének megfelelően gondoskodik az óvoda épületének szépítéséről, a hibák kijavításáról.

    2014-ben óvodánk a Darányi Ignác Terv Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott 16.607.448 FT támogatásának köszönhetően teljes felújításon esett át. Ennek köszönhetően megtörtént az aljzat, a homlokzat és a padlás szigetelése. Új nyílászárók kerültek az épületre, megújult a hideg és a melegburkolat. A világítás, a fűtésrendszer modernizálva lett. A vizesblokk is teljesen át lett alakítva. Mindezekhez még szükség volt önkormányzati forrásra is, amelyet rendelkezésre bocsátott Sarród Község. A pályázat benyújtásában nagy segítség volt, hogy a Sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület volt a kedvezményezett. Hálás köszönet nekik érte. Így tehát az októberi átadáskor egy csodás új épületet kaptak az óvodások.

    2017-ben az óvodai csoportszoba új, szép, színes bútorokkal lett gazdagabb.

    2018-ban újabb pályázati pénzből, a Széchenyi 2020 Európai Regionális Fejlesztési Alap Fertőszéplaki Községi Önkormányzat: A munkavállalói mobilitás támogatása a Margaréta Óvoda kapacitásbővítésére című 80,65 millió Ft-os támogatásának egy részéből újult meg óvodánk udvara. Új játszótéri eszközök, automata öntözőrendszer fákka, virágokkal. Valamint bővült csoportszobánk tornaeszköz állománya is gyermekeink legnagyobb örömére.

    2022 októberében a Három Település Alapítványa koordinálásával Stefan Denk nyárligeti vállalkozó adományából elkészülhetett a homokozó feletti napvitorla tartó, és még karácsonyra játékokra is jutott a pénzből.

    A szülők is tevékenyen részt vesznek az óvoda eszközállományának bővítésében. 1995 óta több alkalommal is volt szülői bál az óvoda javára. A bevételből már sok mindennel bővült az intézmény, pl. az első faházunk (a mostani Szákovics Péter felajánlásaként és önkormányzati segítséggel készült),

    Csoportkép 1991-ben, balról jobbra felső sor: Gergácz Tiborné óvónő, Élő Ákos, Galambos Erika, Farkas Katalin, Balogh Anita óvónő, Horváth Norbert, Horváth Ingrid, Gömbös Diána, Horváth Zoltán, Horváth Béláné óvónő; középső sor: Heiner Ernő, Vajda Viktor, Rámháp Boglárka, Kozári László, Horváth Gábor; alsó sor: Nagy Brigitta, Füzi Krisztina, Farkas János, Sulics Anett, Szalay Henrietta, Lassú István

    tornaszerek, óvodai játék konyhák, műpadló, járólap, óvodai szekrények, polcok, játszótéri mászókák, hinták, könyvek, játékok, új öltözőszekrények a gyerekeknek, valamint a kirándulásokhoz is jutott ezekből a felajánlásokból. 2009-ben a Velux pályázatán nyertünk egy csúszdát. 2010 óta adventi vásár keretében jótékonysági sütivásárt szervezhetünk. Első évben a Tájház, 2011 óta a Kócsagvár épületében. A szülők segítőkészsége és a falu lakóinak adakozása szép eredményt hoz mindig az óvoda számára. 2012 szeptemberében papírgyűjtést is szerveztünk Papp Gyula vezetésével, talán ebből is hagyomány lesz. Ezek az események a szülőket is közelebb hozzák egymáshoz, jobban megismerik egymást a más településről bejáró gyermekek szülei is. Az óvoda dolgozói és gyermekei nagy lelkesedéssel vesznek részt a falu rendezvényein, mint például falunap, idősek napja, tájház rendezvényei, kiállítási megnyitók. A szülők nagy részére lehet számítani, részvételükkel segítik az eseményeket és gyermekeiket is magukkal hozzák.

    Óvodánk életében a 2007–2008-as nevelési év is változást hozott. Az óvodások csökkenő létszáma nem tette lehetővé a további önálló működést, ezért közoktatási intézményfenntartó társulást hozott létre Fertőd gesztorságával, Agyagosszergény, Fertőendréd, Fertőd, Röjtökmuzsaj és Sarród óvodai működtetésére. Tagintézményként működtünk Kreiterné Kovács Jolán fertődi óvodavezető irányításával, ő koordinálta az óvodák nevelőtevékenységét és Fertőd város lett a munkáltatónk. Sarród község az óvoda épületéért maradt felelős, és bennünket dolgozókat is sajátjának tekintett, nem értek hátrányok senkit. Változatosabb lett az életünk, több rendezvényen vehettünk részt, közös értekezletek, továbbképzések színesítették napjainkat. Hospitáltunk egymás óvodáiban, nyári szünetben gyermekeink Fertődön járhattak óvodába. Sok hasznos és szép élménnyel lettünk gazdagabbak az együtt töltött 5 év alatt. 2012 szeptemberétől azonban Sarród kilépett a társulásból és Fertőszéplak óvodájával alkottunk új társulást, ezt az is indokolttá tette, hogy a két település közös körjegyzőséggel működik. Azóta a Margaréta Óvoda a gesztorin tézményünk. Az ott dolgozó kolléganőkkel is jó kapcsolatot ápolunk, Köő Lászlóné Margit az óvodavezető, akivel évtizedek óta ismerjük egymást, így nem volt nehéz az átállás. 2016. januárjától Grüllné Pálya Katalin lett az új óvodavezető, aki már addig is a fertőszéplaki óvodában volt óvónő, így a váltás zökkenőmentes volt. Kati óvó néni személyében egy nagyon agilis vezetőt kaptunk, aki szívén viseli a sarródi óvoda ügyes-bajos dolgait éppúgy, mint a kollégákét is. A 2020/21-es Covid világjárvány idején is kézben tartotta a dolgokat és szervező munkájának köszönhetően mindenki tette a dolgát az éppen aktuális járványügyi rendelkezéseknek megfelelően. A gyerekek interneten kapták a verseket, meséket, dalokat és minden érdekes tudnivalót az éppen akkori nevelési tervnek megfelelően. A járvány kezdete előtt, 2020.március 13-án búcsúzott el az aktív munkától Horváth Béláné, aki kis megszakításokkal szinte 40 évig itt dolgozott. 2023.március 31-én Gergácz Tibornénak is elérkezett az utolsó munkanapja 30 év után a sarródi óvodában. Az új, fiatal óvodapedagógusok lelkesen folytatták az óvodai nevelőmunkát. Ötleteikkel új színt hoztak a gyerekek életébe. Úgy érezzük gyermekeink egyik társulásban sem szenvedtek hátrányt, mert a nevelő munka mindig zavartalan volt. Az óvoda változatlanul egy vegyes csoporttal működik. Az évek alatt szerencsére a létszám folyamatosan emelkedett a 2010-es évtől, a 2023/24-es nevelési évben elérte a maximális 25 főt. Ez a csoportforma alkalmas arra, hogy a testvérek, barátok együtt lehessenek, tudják egymást segíteni a gyerekek, a nagyobbak bevonhatók a kisebbek körüli teendőkbe, szociálisan érzékenyebbé válnak ezáltal. Gyermekeink több településről is járnak hozzánk, a Fertőújlakról bejárókat (amíg voltak) a buszon óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens kísérte. Nagy segítség volt nekünk az asszisztens munkája, akivel 2013-ban bővült óvodánk személyzete. Pár éve Fertőszentmiklósról, Fertődről, sőt Nagycenkről is voltak, vannak gyermekeink. Az önkormányzat kisbuszának köszönhetően Nyárligetről is tudnak hozzánk járni, de a kisbusz a helyi gyermekek óvodába jutását is segíti. A szülőkkel való kommunikációt üzenő füzet, telefon teszi könnyebbé. Gyermekeinknek mindig igyekeztünk életkoruknak megfelelő programokat biztosítani: színházlátogatás, koncertek, bábszínház. A Kapuvári Rábaközi Művelődési Központ gyermekeknek szervezett színházi előadásain évekig részt vettünk, más óvodákkal együtt szervezett busszal. Az utazási költségek drágulása és a létszám növekedése miatt pár éve hozzánk jönnek bábozni, koncertezni az előadók, pl. Habakuk Bábszínház, Csemete Bábszínház, Sopron Trió. 2017. őszétől kezdve a Fertődi Kulturális és Szolgáltató Központ színházi előadásokat szervezett óvodásoknak.

    A csáfordi tőzikésben 2000 tavaszán Fersch Attila vezetésével

    A gyerekek élvezettel vesznek részt az előadásokon, amelyeken aktív közreműködésükre is számítanak az előadók. Az évek során változatos kirándulásokon ismerhették meg a környéket gyermekeink. Az úti cél sokféle volt: veszprémi és győri állatkert, Nagycenki Múzeumvasút, a fertődi Esterházy-kastély és annak környéke, amelyet kisvonattal jártunk be. A Fertő–Hanság Nemzeti Park megalakulása óta a Kócsagvár lelkes szakembereinek és támogatásuknak köszönhetően csodálatos természeti környezetünk sok eddig rejtett szépségét ismerhettük meg a gyerekekkel, pl. Öntésmajorban a Hanság Múzeumot, az Eszterházi Madárvártát, a Király-tó élővilágát, a Nyirkai Hanyt és a hozzánk közelebbi területeken szürkemarha borjakat, racka juhokat, a gazdag madárvilágot, a csáfordi tőzikést. A nemzeti park munkatársai az óvodába is elhozzák gyerekeknek szóló programjaikat, hogy jobban megismerhessék az őket körülvevő természeti környezetet.

    Igyekszünk gyermekeinknek megmutatni lakókörnyezetük minél több látnivalóját, hogy ők is érezzék milyen szép helyen laknak, értékeljék annak szépségét. A szülők aktív közreműködésével évente szőlő- és almaszüreten veszünk részt, köszönhetően Török Lászlónak és az Ábrahám családnak. A fertődi óvoda tagóvodájaként részt vehettünk az Esterházy – kastély kishercegi báljain nagycsoportosainkkal és meglátogathattuk a kastélyt is, ahol a gyermekeknek szóló idegenvezetéssel kedveskedtek nekünk. Óvodánkban megünneplünk minden jeles eseményt: a gyermekek születésnapját, Mikulást, karácsonyt, farsangot, húsvétot, anyák napját, nagycsoportosok ballagását. Az ünnepekre való készülődés és azok öröme fontos része a gyermekek életének. Célunk, hogy a gyermekek óvodában töltött idejét hasznos tartalommal töltsük meg, hogy szívesen emlékezzenek az itt töltött évekre. Reméljük, hogy a továbbiakban is eredményesen és a szülők bizalmát megtartva tudunk működni.

    Farsang 2013-ban, balról jobbra: Honyák Ábel, Németh Viktória, Jáger Orsolya, Papp Bence, Szákovics Lili, Ábrahám Ákos, Udvari Vivien, Balogh Márk, Strublik András, Nagy Kristóf, Pete Barnabás, Gergácz Tiborné óvónő, Takács Alex

    Az évek során itt dolgozó óvónők (megközelítőleg időrendi sorrendben):
    Horváth Gizella, Frolyó Lászlóné, Ferenczi Marianna, Szásziné Fekete Mária, Németh Rita, Élő Mária, Bognárné Tóth Terézia, Kaltanecker Lászlóné, Balogh Anita, Lőrinczné Barcza Krisztina, Grüllné Pálya Katalin, Horváth Béláné, Gergácz Tiborné, Kocsisné Kaszás Marietta Mária, Kiss Hajnalka.

    Az évek során itt dolgozó dajkák (megközelítőleg időrendi sorrendben):
    Németh Sándorné, Balogh Imréné, Horváth Gyuláné, Széphegyi Sándorné, Szabó Sándorné, Vámosi Józsefné, Fülöpné Nyikos Judit.

    Pedagógiai asszisztensek
    Horváth Imréné, Jakabné Szabó Annamária

    Óvodai ballagók 2024-ben Balról jobbra: Szabó-Márk Luca, Török Csaba, Takács Korina, Eőri Noel, Turi Dominik, Szalay Zalán, Bárdos Benett

  • A Sarródi iskola története

    A Sarródi iskola története

    Nincs adatunk arról, hogy a 19. század közepén hol működött a sarródi iskola. Valószínű hogy ott, azon a telken épült kisebb épületben, ahol a mai, stabilabb és nagyobb iskolaház áll, a templom takarásában. A Dr. Élő Dezső által írt Sarród monográfiája c. könyvben olvasható: „…Szabó István hiv. okl. elemi tanító s.jegyző volt.” – Az 1846-os évben felszentelt új orgona kapcsán készült jegyzőkönyvet vezette Szabó István jegyzőként. Utána már tudunk Sumbzky Lajos tanítónkról, aki a 20. század elején oktatott és itt nyugszik a sarródi temetőben. Sírja jeltelenül domborodik, mert fejfáját a családja hazavitte Szombathelyre. Az 1920-as években tanított itt Kocsis Géza himodi születésű tanítónk, akit pár év után hazahívtak szülőfalujába. Majd Pokker Mihály és Csapó Imre tanított a kéttantermes iskolában, csendes-hangos órákban, az I. és III. osztályt Csapó Imre, a II. és IV. osztály Pokker Mihály főtanító oktatta.

    Sarródi színjátszók tanítóik vezetésével. A felső sor bal oldalán Csapó Imre, jobb oldalán Pokker Mihály 1945 tavaszán miniszterelnöki rendelet értelmében megalakultak az általános iskolák. 1948 júniusában az országgyűlés megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényt. Csapó Imre 1948-ban elhunyt, Pokker Mihály pedig nyugdíjba ment és Sopronba költözött feleségével. Ekkor hívták haza az Alsóújlakon kezdett, sarródi születésű Honyák Katalin tanítónőt, aki a több mint 70 gyermeket egyedül vitte tovább, 1953-ig, amikor férjét, Ferenczi Józsefet kihelyezték a sarródi iskolába.

    Csoportkép sarródi iskolásokkal tanítóik Ferenczi Józsefné, szül. Honyák Katalin és Ferenczi József

    1945 tavaszán miniszterelnöki rendelet értelmében megalakultak az általános iskolák. 1948 júniusában az országgyűlés megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényt.

    Csapó Imre 1948-ban elhunyt, Pokker Mihály pedig nyugdíjba ment és Sopronba költözött feleségével. Ekkor hívták haza az Alsóújlakon kezdett, sarródi születésű Honyák Katalin tanítónőt, aki a több mint 70 gyermeket egyedül vitte tovább, 1953-ig, amikor férjét, Ferenczi Józsefet kihelyezték a sarródi iskolába.

    Kitűnő munkával több nemzedéken át tanítottak, míg 1972-ben a körzetesítés során megszűnt először a sarródi iskola első és harmadik osztályának tanítása, Ferenczi Józsefnét Fertődre helyezték, majd egy év múlva követte őt férje is, és ezzel a sarródi iskola gyakorlatilag megszűnt.

    Az iskola épületéről

    A Sarród, Fő u. 32. szám alatti, utcára néző, hosszú udvarú épület, melynek az utca felőli részén került kialakításra az ún. tanító-ház, elől 2 szobával, 2+1 ablakkal, majd hátrafelé: konyha, előtér, a konyhából lépcsőn lefelé a kamra, a konyhából hátrafelé egy harmadik szoba, mely szükség szerint néha az udvarra volt nyitható. Eredetileg egy kis előtér tartozott a lakás bejáratához az udvarról, később került hozzáépítésre a zárt veranda. Az udvarról volt a bejárata a mosókonyhának, melyből a padlásra lehetett feljutni, itt katlan is beépítésre került a ruhák kifőzéséhez. Ezt követte a plébánosi szoba, melyet a falu papja használt, míg a paplak meg nem épült, 1949-ben. Utána könyvtárként és kiállítóteremként is üzemelt. Majd következett az iskola része. Két tanterem, egymás után, a kettő között egy bejárati rész, a bejárattal szemben a szén- és fatároló. Belépéskor jobbra az I. és III. osztály, balra a II. és IV. osztály kapott helyet, csendes-hangos órákkal. A hátsó terem végén kialakításra került egy színpad, mely egészen addig üzemelt, míg a kultúrház 1962-ben meg nem épült. Itt gyakoroltak, próbáltak és játszottak a fiatalok, idősebbek különféle színdarabokat, melyeket a tanítók tanítottak be és rendeztek, valamint az óvodások, iskolások műsorát, jelmezbálokat, társadalmi és egyéb rendezvényeket itt mutattak be. Az épület mellett párhuzamosan futott a hosszú, de nem széles udvar, majd hátul, a kerítés mögött volt található a fiúknak, lányoknak elkülönített mellékhelyiség. Az udvar végét átfogta egy széles pajta, mely után egy nagyon szépen kialakított és megművelt kert következett. Voltak még hidasok és baromfiólak is, hiszen egy falusi tanítónak olyan kevés volt a fizetése, hogy muszáj volt egy kis gazdálkodást is folytatnia.

    A sarródi iskola az 1960-as években

    Nagyon hangulatos volt a reggeli iskolakezdés. Mielőtt a tanítók benyitottak volna az osztályba, a napi felelős gondoskodott arról, hogy az egész csoport szépen egyenesen ülve, kezeket hátul öszszefonva kántálja az egyszeregyet.

    A körzetesítés után Ferenczi Józsefné a fertődi iskolában, napköziben tanított, majd osztályfőnök lett, Ferenczi József pedig az agyagosszergényi, fertődi, fertőendrédi és fertőszéplaki iskolákban rajztanárként dolgozott.

    Hála az Önkormányzatnak, az iskola épülete áll, folyamatosan tatarozzák, védik, manapság az óvoda és egy ideig az Öregek napközi otthona működött benne. 2023-tól a régi tanítóházba költözött a falu könyvtára. Ez az épület már emberemlékezet óta hozzátartozik a faluvégi látképhez, mely a templom és a temető közelségével őrzi azt a régi hangulatot, mely után a falu utolsó tanítójától, Ferenczi Józseftől a „kedves vég” elnevezést kapta. Reméljük, hogy unokáink is látni fogják!

    július 9-én került sor – a megszűnt iskola és az itt tanított pedagógusok emlékére – a Tanítóink emlékfája/emlékoszlopa felszentelésére az iskola épülete előtti téren. Az emlékfa Grubits János hidegségi faszobrász munkája, rajta egy lemezre vésve az itt tanított pedagógusok és plébánosok neveivel, valamint Pokker Mihály főtanító úr versének egy részletével. A rendelkezésre álló források alapján 1846-tól 1974-ig, a körzetesítésig itt tanítottak:

    Szeretett tanítóink:

    Tanítók:
    Szabó István
    Kocsis Géza
    Sumbzky Lajos
    Csapó Imre
    Pokker Mihály
    Ferenczi Józsefné sz. Honyák Katalin
    Ferenczi József

    Hitoktatók:
    Turner Kálmán
    Tarcsai Imre

    „Szeretet és hála jár a tanítónak,
    Aki magvetője égi földi jónak.„

    (Pokker Mihály)

    Szabó István végső nyughelyéről nem tudunk. Miután egyben a falu jegyzője is volt, valószínű, hogy Sarródon temették, de sírja már nem található. Kocsis Géza szülőfalujában, Himodon nyugszik. Sumbzky Lajos feleségével, született Fejes Juliskával (1875 – 1898) a sarródi temetőben, Csapó Imre és Pokker Mihály a soproni Szt.Mihály temetőben, a Ferenczi házaspár pedig a Fertőd-Eszterházi temetőben alusszák örök álmukat. Turner Kálmán sírhelyéről nem tudunk, Tarcsai Imre plébánosunk Sopronban, a Szent Mihály temetőben nyugszik. Az emlékhely a sarródi, Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor és az Önkormányzat összefogásával jött létre.