Sopronból érkezett Nyárligetre, a szerzetesrendek feloszlatása után. A Sütő házaspárral tanított a nyárligeti iskolában, a településen kapott kis szolgálati lakásban élt. Iskola után is szívesen foglalkozott a gyerekekkel. Nyugdíjba vonulásakor Fertődre költözött az ún. „cs”-házakba, haláláig itt élt egyedül. A fertődi (eszterházi) temetőben nyugszik.

A Horgászegyesület 1985 őszén a sarródi Mezőgazdasági Szövetkezés, valamint a fertődi ÁFÉSZ gesztorságával alakult. Az akkori alapító okirat a tagok létszámát 40 főben határozta meg. Ebből a 40 főből 30 főnek a sarródi Mezőgazdasági Szövetkezethez, 10 főnek pedig a fertődi ÁFÉSZ-hez volt valamilyen kötődése. Az alakulást követő években e két gazdálkodó szerv anyagilag is támogatta […]

Most már kevesen emlékeznek rá, hogy az 1930-as évek második felében és a második világháború alatt a mi falunkban is volt légvédelmitüzér-képzés és lőgyakorlat. A mai nemzedékek erről nem is tudnak, és sajnos, a szakirodalmat átnézve, tanulmány sem készült kifejezetten az itt lévő gyakorlatokról. A Süttörön épült laktanyát is orosz (szovjet) laktanyának ismeri a jelenkor, pedig az az itt levő magyar katonáknak épült az 1940-es évek elején. Írásunk emléket állít azoknak a katonáknak, akik itt kapták a kiképzést, és innét kerültek a hadszíntérre vagy fontos objektumok, gyárak, hidak légvédelmére.

Hanauban született 1942. december 9-én. 1962-ben érettségizett Fuldában. A Tanárképző Főiskolát Frankfurtban végezte, ahol 1968-ban szerzett tanári diplomát. Először Romstálban, majd Sarrodon tanított az általános iskolában. 1970-től az iskolakörzetesítés miatt Ulmbachba került tanítani.

A Fertő menti Vadásztársaság a Fertő menti Tsz-ek Vadásztársaságnak a jogutódja. A Vadásztársaság az 1960-as évek táján alakult a környező községek vadászaiból. A Vadászok többsége a környező mezőgazdasági szövetkezetek, valamint üzemek dolgozóiból került ki. Az akkori egyesület több mint 60 főből alakult. (Jelenleg 29 fő a tagok száma)