Egy történet
„A barátaidhoz vezető ösvényt sose nője be a fű.” Amikor Sarrod történetével foglalkoztam, különös figyelmet fordítottam a település nevének eredetére. Két magyarázatot találtam: Mivel Sarrod egy (a Fertő és Hanság között elterülő) kiemelkedésen fekszik, valójában kizárólag az első magyarázat bizonyulhatott igaznak. Egy napon, a polgártársakkal történő beszélgetések során mesélte el nekem az Ulmbachból származó Josef […]
Elolvasom
Kérek egy új történetet
Závoryné Székely Emília (1941 – 2003) – Festőművész, tanár
A Rábaközben, Szilban született 1941. február 23-án, Székely Viktor és Kovács Emília negyedik gyermekeként, tízgyermekes családba. A kisparaszti gazdaság a népes família minden tagját – így a felcseperedő Emíliát is- kemény munkára nevelte. A járványos gyermekbénulás azonban az eleven kislányt a négy fal közé, mozgásában korlátozott személlyé tette. A gyógyulásban reménykedő szülők a szépen rajzoló gyermeket a fővárosba vitték, ahol 1956-ban felvették őt a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Az érettségi után a pécsi Tanárképző Főiskolán tanult, ahol 1964-ben diplomázott.
Csapó Imre (? – 1948)
Sajnos Csapó Imre tanítónk életrajza nagyon hiányos. Az biztos, hogy Pokker Mihály főtanító mellett tanította az I–III. osztályt. Kapuváron született egy ötgyermekes család legidősebb gyermekeként, édesapja lakatos szakmunkás volt. Felesége Perlaki Mária szili születésű, egy gyermekük született, Terézia. Az 1940-es évek elején az Ady utcában, az ún. Hámor házban laktak albérletben, ott Csapó Imre létrehozta Sarród első postahivatalát, melyet a felesége vezetett, később leányuk, a gyermekbénulásban lerokkant Terézia folytatta ezt a munkát egészen a nyugdíjazásáig, amikor Sopronba költözött és ott 1996-ban, 68 évesen elhunyt.
Ferenczi Józsefné Sz. Honyák Katalin (1927 – 2017)
Sarródon született 1927. december 5-én. Édesapja Honyák Géza, negyven éven át a falu hentes- és mészáros mestere. Édesanyja Patzer Terézia. A szülők négy gyermeket neveltek és taníttattak: Teréziát (Baba), Annát, Katalint és Gézát. Kiváló képességeire felfigyelve öt és fél évesen elkezdhette az iskolát. Az I–III. osztályban Csapó Imre, majd a IV–VI. osztályban Pokker Mihály tanító urak tanították. Kisgyermek korától a tanítói pályára készült. Példaképe Pokker Mihály volt.
Szabó József (1926 – 2014) – Plébános, kanonok
Felsőságon született 1926. május 10-én. Alapfokú iskoláit Simaságon, a gimnáziumot a kőszegi Szent Benedek-rendi Ferenc József katolikus iskolában, teológiai tanulmányait pedig a győri Római Katolikus Hittudományi Főiskolán végezte 1946-51-ben.
A település természetföldrajzi és biológiai környezete
A Teremtő különösen jó kedvében volt, amikor Sarród környezetét olyanná teremtette és formálta, amilyen, biztosítva, hogy az itt élők rendre évezredeken át megtalálják boldogulásukhoz a feltételeket, az élhető környezetet. De nemcsak az emberre kell itt gondolni, hanem arra az élővilágra is, amely annak köszönhetően maradt meg és gyarapodott, hogy a helyiek egyfajta „meghagyó szemlélettel” csak annyit vettek el a tájból, és használtak mindmáig fenntartható módon, amely a megélhetésükhöz és fennmaradásukhoz okvetlenül szükséges volt. A falu síkvidéki elhelyezkedésének ellenére sem beszélhetünk unalmas tájról a környezetet tekintve. Változatos felszíni formákkal, jó klimatikus adottságokkal rendelkező vidéken élünk, amely méltán vált központi részévé a világörökségi Fertő-tájnak és a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak egyaránt.
Sarród vízrajzának története
Mivel Sarród kialakulásához és lakóinak mindennapi életéhez is szorosan hozzátartozott a Fertő és a Hanság, ezért tartjuk fontosnak, hogy foglalkozzunk a régi vízivilág lehetséges állapotaival. A lecsapolások előtt egy teljesen más arcát mutatta a vidék, ennek bemutatására teszünk kísérletet régi térképek, leírások, műholdfelvételek és helyszíni terepbejárások segítségével. A Habsburg birodalomban, így környékünkön is először II. […]
Pokker Mihály (1887 – 1951)
Fertőszéplakon született, 1887. szeptember 29-én. Édesapja Pokker János ács, a falu bírója is volt negyedszázadon át. Tizenhat gyermeke született két házasságából (első felesége meghalt), a negyedik volt Mihály. Mint eminens tanuló, gyermekként kistanítóként tevékenykedhetett az iskolában, majd a tanítói hivatást választotta. Miután anyanyelvi szinten beszélt németül, Boldogasszonyba (Frauenkirchen, Ausztria) került kántortanítói állásba. Itt megnősült, 1913. augusztus 26-án, felesége Millián Anna Terézia, aki sajnos egész életében betegeskedett, gyermekük nem született.
Nyárliget történetének áttekintése
Győr-Moson-Sopron megyében közvetlenül a határ mellett található kistelepülés. Közigazgatásilag Sarród községhez tartozik. Nyárosimajor-Nyárasmajor-Nyárliget: ez a három elnevezés ugyanazon település neve. A Nyárosimajor az első, a major létesítések idején hivatalosan adott elnevezés. Az Esterházy uradalom idejéből származó dokumentumok is elsőként a Nyárosimajor elnevezést használták. Az idők során e helyett az elnevezés helyett a könnyebben kiejthető változat a Nyárasmajor és Nyárosmajor elnevezést használták. Mai nevét a település 1970-ben kapta, mikor lakossági kezdeményezésre az Elnöki Tanács engedélyezte a Nyárliget név használatát. A betelepülés erre a területre kb. a 19 sz. végén történt. Az első családokat az Esterházy család telepítette Nyárosmajorba. Feladatuk az volt, hogy őrizzék a hercegi állatállományt. A majorban élő emberek számára az uradalom lakásokat építtetett, melyekben meglehetősen mostoha körülmények között éltek az 5-8 gyerekes családok. Az egyszobás lakásokban közös konyha volt, melyeket napjainkra már lebontottak.
Sarród Fejlődése 1990-től napjainkig
Az új Országgyűlés 1990. augusztus 3-án elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, mely kimondta, hogy a jogszabály elismeri és védi a helyi községek önkormányzásához való jogait és lehetővé tette, hogy a választó polgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket.
Fejér Zoltán Kálmán (1939 – 2023) – Festőművész, tanár
Zircen született 1939. augusztus 8-án. 1961-ben, földrajz-biológia szakos tanárként került Sopronba. Az aktív oktatási (általános iskolai és gimnáziumi rajzoktatás is) tevékenységével párhuzamosan alakult ki és töretlenül fejlődik festőművészete. 1966-ban házasságot kötött Molnár Marianna szolfézs-zongoratanárnővel. 1968-ban Mosonmagyaróváron az Agráregyetemen általános agrármérnöki szakon diplomázott. 1971 óta rendszeresen kiállító művész. Munkásságát többek között Kratochwill Mimi, Salamon Nándor, Dr.Pogány Gábor és Dr.Veress Ferenc művészettörténészek, valamint írók, költők, Tüskés Tibor, Bősze Balázs, Zsirai László méltatták.
A Három Település Alapítványa bemutatása
Sarród község három, egymástól távolabb fekvő településrészt foglal magában: Sarródot, Fertőújlakot és Nyárligetet. A három településrészen eltérő közösségek élnek, amelyek mindegyike saját helyi identitással és hagyományokkal rendelkezik, így együtt alkotják a község sokszínű közösségét.
Történelmünk során számos nehézség sújtotta térségünket…
