Egy történet
Sajnos Csapó Imre tanítónk életrajza nagyon hiányos. Az biztos, hogy Pokker Mihály főtanító mellett tanította az I–III. osztályt. Kapuváron született egy ötgyermekes család legidősebb gyermekeként, édesapja lakatos szakmunkás volt. Felesége Perlaki Mária szili születésű, egy gyermekük született, Terézia. Az 1940-es évek elején az Ady utcában, az ún. Hámor házban laktak albérletben, ott Csapó Imre létrehozta Sarród első postahivatalát, melyet a felesége vezetett, később leányuk, a gyermekbénulásban lerokkant Terézia folytatta ezt a munkát egészen a nyugdíjazásáig, amikor Sopronba költözött és ott 1996-ban, 68 évesen elhunyt.
Elolvasom
Kérek egy új történetet
A Tájház
A sarródi temető szomszédságában, a Szeder utcában található az 1930-as években épült parasztházból 2005-2006-ban kialakított téglaépítésű tájház. A tájház kialakításánál szempont volt, hogy ne csak egy „bemutató” házzal gyarapodjon a falu, hanem az épületegyüttes a hagyományőrzést szolgáló közösségi programoknak is alkalmas, méltó helyszíne legyen. A közérdekű muzeális kiállítóhelyként üzemelő tájház berendezése lelkes összefogással Sarród, Fertőújlak, és Nyárliget lakosainak önzetlen adományaiból gyűlt össze. A tájház kialakításában az önkormányzat és a helyi adományozók mellett a különböző hazai és nemzetközi pályázatok is segítettek.
A sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület története
2002. március 2-án hívta össze Varjas Endréné, akkori polgármester a nyugdíjasokat, hogy Sarródon is alakítsunk nyugdíjas klubot, s 33 fővel meg is alakítottuk azt. Úgy gondoltuk, hogy az önkormányzathoz tartozó Fertőújlakon és Nyárligeten is külön-külön klub alakul. Fertőújlakon 16 fő jelentkezett, Nyárligeten a kísérlet nem volt sikeres. A fertőújlakiak később úgy döntöttek, hogy inkább bejárnak […]
Sarrod-Sarród testvérkapcsolata
„A barátaidhoz vezető ösvényt sose nője be a fű.” Amikor Sarrod történetével foglalkoztam, különös figyelmet fordítottam a település nevének eredetére. Két magyarázatot találtam: Mivel Sarrod egy (a Fertő és Hanság között elterülő) kiemelkedésen fekszik, valójában kizárólag az első magyarázat bizonyulhatott igaznak. Egy napon, a polgártársakkal történő beszélgetések során mesélte el nekem az Ulmbachból származó Josef […]
A Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor története
A sarródi, Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábort 1992-ben alapította Ferenczi József festőművész és rajztanár feleségével, sz. Honyák Katalin tanítónővel, a polgármesteri hivatal támogatásával. A tábor céljait a következőkben határozták meg: megörökíteni a Fertő-táj érintetlen varázsát, a Fertő-part még megmaradt építészeti remekeit, az itt élők ősidők óta folytatott háziipari munkáját, az eszközöket, az életmódot, a […]
Crouy-Chanel Adél (1917 – 2013) – Festőművész
Budapesten született 1917. január 21-én. A Képzőművészeti Akadémiát végezte, mestere Jaschik Álmos volt. Fiatal művészként közreműködött Óbuda római kori leleteinek feldolgozásában, valamint Jaschik Álmos mellett a Nemzeti Színház díszleteinek kivitelezésében is. Ösztöndíjasként külföldön tanulmányozta a 15–19. századi mesterműveket, majd a Budapest Műcsarnokban állított ki. 1948-ban emigrált családjával. Először Argentínában, majd Spanyolországban élt. Argentínában a legnagyobb […]
A testvérkapcsolatok további alakulása
Az elmúlt évek során a két település barátsága tovább mélyült. Kezdetben évente voltak találkozók, majd később, német barátaink javaslatára kétévente vannak a látogatások.
Fejezetek a vasfüggöny történetéből
Sarród történetének kapcsán alapvetően szükséges foglalkoznunk az országhatár történetének a térségre és településre vonatkozó hatásával. A határok definiálásával, tipizálásával és hatásrendszerük vizsgálatával kapcsolatosan több kutatás látott napvilágot. A kutatók közül kiemelhetők, a teljesség igénye nélkül Batten, D. F. – Johansson, B., Guichonnet, P. – Raffestin, C., Hansen, N., Martinez, O. J., Prescott, J. R. V., […]
A település természetföldrajzi és biológiai környezete
A Teremtő különösen jó kedvében volt, amikor Sarród környezetét olyanná teremtette és formálta, amilyen, biztosítva, hogy az itt élők rendre évezredeken át megtalálják boldogulásukhoz a feltételeket, az élhető környezetet. De nemcsak az emberre kell itt gondolni, hanem arra az élővilágra is, amely annak köszönhetően maradt meg és gyarapodott, hogy a helyiek egyfajta „meghagyó szemlélettel” csak annyit vettek el a tájból, és használtak mindmáig fenntartható módon, amely a megélhetésükhöz és fennmaradásukhoz okvetlenül szükséges volt. A falu síkvidéki elhelyezkedésének ellenére sem beszélhetünk unalmas tájról a környezetet tekintve. Változatos felszíni formákkal, jó klimatikus adottságokkal rendelkező vidéken élünk, amely méltán vált központi részévé a világörökségi Fertő-tájnak és a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak egyaránt.
Galambos Imre (1930 – 1983)
Szülőhelye, gyermekkora Sarródhoz, a Fertő menti faluhoz kötődik, ahol szorgalmas paraszti család biztosította számára a tanulás lehetőségét. Édesapja, Károly bácsi (1895–1989), nagy teherbírású ember volt, aki felnőtt korában is gondoskodással vette körül fiát. Egy fedél alatt laktak a Fő utcai házban. Testvére József (1922–1944) a II. világháború áldozata lett. Édesanyja Horváth Veronika (1900–1973).
Sarród Lakosai
Az első telepesekről sajnos nincsenek ismereteink, de I. Ferdinánd 1558-ban készült ajándéklevele három sarródi jobbágy családot említ: Füstös, Vida, és Élő család. A Füstös család ismeretlen, a Vida család pedig kihalt. Az Élő nemzetség fennmaradt, s a mai lakosok közt is találkozhatunk leszármazottjaikkal. Az első, Dr. Élő Dezső által írt monográfia készültekor, Sarród lakosságának 30-40 százalékát ők tették ki, mára ez 5-10 százalékra csökkent.
A Három Település Alapítványa bemutatása
Sarród község három, egymástól távolabb fekvő településrészt foglal magában: Sarródot, Fertőújlakot és Nyárligetet. A három településrészen eltérő közösségek élnek, amelyek mindegyike saját helyi identitással és hagyományokkal rendelkezik, így együtt alkotják a község sokszínű közösségét.
Történelmünk során számos nehézség sújtotta térségünket…
