Zircen született 1939. augusztus 8-án. 1961-ben, földrajz-biológia szakos tanárként került Sopronba. Az aktív oktatási (általános iskolai és gimnáziumi rajzoktatás is) tevékenységével párhuzamosan alakult ki és töretlenül fejlődik festőművészete. 1966-ban házasságot kötött Molnár Marianna szolfézs-zongoratanárnővel. 1968-ban Mosonmagyaróváron az Agráregyetemen általános agrármérnöki szakon diplomázott. 1971 óta rendszeresen kiállító művész. Munkásságát többek között Kratochwill Mimi, Salamon Nándor, Dr.Pogány Gábor és Dr.Veress Ferenc művészettörténészek, valamint írók, költők, Tüskés Tibor, Bősze Balázs, Zsirai László méltatták.
52 önálló tárlata volt.
Kitüntetései, díjai:
Megyei Alkotói díj, Győr, 1989.
Perényi Kálmán-díj Sopron, 1990.
A soproni Eötvös Gimnázium emlékérme rajztanításáért, 1996.
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának díja, 1997.
Millennium 2000. emlékérem, Sopron, 2000.
Megyei Őszi Tárlat díja, 2003.
Soproni Bormarketing Műhely Kht. I.díja, Sopron, 2008.
Sopron Kultúrájáért kitüntetés, 2011.
Sarród Díszpolgára, 2014.
Soproni Képzőművészeti Társaság díja 2014.
Dr.Csöregh Éva-emlékérem Bp. 2020. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesületétől.
Soproni Képzőművészeti Társaság örökös alelnöke.
Zirc város neves szülöttei között olvasható Fejér Zoltán is.
Festői munkásságának meghatározó korszakai, témái:
1971 –ig szabad témájú akvarellek,
1971 – 1981 ikon, emblémás és szimbolikus táblaképek,
1981 1991 rábaközi tájminiatúrák, figuratív táblaképek,
1991 – soproni városképek, poncichter világ feldolgozása,
2001 – soproni csendélet–allegóriák,
2003 – vakolatos csendéletek,
2007 – Fertő-táj figuratív, mitologikus és valóságos jelenetekkel.
Alkotásaival végig kíséri az idők múlását, világunk patinás szépségeit, és az ember kiemelt szerepét, együttélését a tájjal.
Rendszeresen foglalkozik vizualitás- és művészetkutatással. Kiadványokat is illusztrált. Könyve jelent meg Burkus József festőművész új művészeti korszakáról Rejtőzködő Neovénuszok címmel, 2008-ban. Írásai, képei rendszeresen megjelennek a Soproni Füzetek c.periodikában, a Várhely művészeti folyóiratban. Memoárokat és kortárs portrékat ír, többek között Ferenczi Józsefről is.
Egyetemes tudása, baráti kapcsolata a Ferenczi családdal, a rajztanításban több évtizedes gyakorlata és eredményei, a Fertő-táj, a tájlélek alapos ismerete és szeretete, valamint remek humora – mindezeket figyelembe véve történt a felkérés, ezt követően 2003 – 2014-ig, 11 éven át vezető művésztanára volt a sarródi, Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábornak. Fejér Zoltán igazi csapatépítő szellemi vezetője és mentora volt a tábornak, bármely technikában tudott újat mutatni, izgalmas megoldásokat, pl.az iszapalapú festés, vagy a lazúrozás, utóbbit olyan sikerrel, hogy a tábor fiataljai megalakították az ún. Lazúr Szövetséget, mely az összetartást, az egymás segítését jelenti ma is. Vallja, hogy a művészet az emberiség legnagyobb isteni – szabad – ajándéka, motivációja, életünk lelki fénye.
Fejér Zoltánnak óriási szerepe volt, van, a sarródi művésztábor szakmai sikereiben, időtálló létezésében, a tábor és szeretett Sarródunk hazai és külföldi jó hírének megtartásában.
Fejér Zoltán elhunyt 2023. szeptember 13-án.
Forrás
Salamon Nándor: Kisalföldi Művészeti Lexikon, Magyar Nyugat
Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2012.
Soproni Füzetek: 2019.
Füzi Edit: A 80 éves Fejér Zoltán festőművész köszöntése, 2020.
T. Horváth József: Interjú Fejér Zoltán festőművésszel. – Ecsettel írt történet: Underground kiadó Bp. 2012.
