Címke: postscript

Dear Sarród people!

Let me address you from America, because you are the hardest working people in my homeland.

I thank God that I was born in Sarród.

I am very pleased that with the joint effort of Attila Barcza Dr., this book, an expanded edition of the history of Sarród, will be published, which I will place in the Hungarian Library of Congress here in Washington, D.C., to preserve the history of my dear village for a long, long time.

I translated the first edition for my children. They had heard so many stories from my dear mother about our little village, and when they saw that beautiful village they were very happy because everyone welcomed them and surrounded them with great love.

I saw the development of the village, the new houses, the beautifully cultivated fields around the village. I was proud of the new chapel, our church. The sound of the bell still brings tears to my eyes. Some of the best memories of my life are when I recall the time I spent with my parents, family, relatives and acquaintances in my home village.

In 1974, from Switzerland, I was able to visit my homeland of Sarród for the first time. I arrived at the border with two passports. At Sopron, the military officer Bencsik, with whom I played football, came to check my passport. I was happy to be back home after so many years spent far away. I was happy to see that the village had been beautified thanks to the hard work of the locals. When I saw the name of my village, it brought tears to my eyes to see it again. My parents were very surprised to see me, as I arrived unexpectedly. But this visit was one of the happiest experiences of my life. Over the years I have returned again and again. I met my childhood friends, with whom I played games, with whom I shared the bread and dripping. I see how much our dear village has changed, and it is due to the hard work of the diligent people of Sarród.

I wish that as many people as possible feel that their home village, Sarród, has given them a bond that will last for a lifetime. I have decreed that after my death my heart will be taken to Sarród by my children and buried in my parents’ grave, because wherever I lived, I was always a Sarród person in my heart. My body will be buried by my family here in America, but my heart will return to my beloved homeland and hometown.

I have never denied my Hungarianness, I was a Sarród person and I will remain that every day of my life. I wish this feeling to all those who come from Sarród. Wherever they live in the world, rich or poor, happy or a little sad sometimes. May they feel the love of their home village and visit their home to recharge themselves with the positive experiences it can give them. Let us be proud to have been born here and to have spent a happy time of our lives here with our relatives, friends and acquaintances.

It is great that posterity will have this beautiful book written by you, people of Sarród.

It is very important to me that this book brings the history of my home village not only to Hungary, but to the world, to those who are interested and to those who are descended from it.

I wish that the recording of the history of the village will continue for many more years to come.

Let us pass on to future generations what has happened, what
is happening in our small village.

Kedves Sarródiak!

Engedjétek meg, hogy Amerikából szóljak hozzátok, mert ti vagytok számomra a szülőföldem legszorgalmasabb emberei.

A Jóistennek köszönöm meg, hogy Sarródon születtem.

Nagyon örülök, hogy közös összefogással, Dr. Barcza Attila szerkesztésében megjelenik ez a könyv, Sarród történetének kibővített kiadása, melyet én a Kongresszus magyar könyvtárába fogok elhelyezni itt Washingtonban, hogy megmaradjon hosszú-hosszú időn át az én drága falum története.

Az első kiadást lefordítottam gyermekeimnek. Ők nagyon sok történetet hallottak drága édesanyámtól, kis falunkról, és amikor meglátták azt a gyönyörű falut, nagyon boldogok voltak, mert mindenki nagy szeretettel fogadta és vette körül őket.

Láttam a falu fejlődését, az új házakat, a gyönyörűen megművelt földeket a falu körül. Büszke voltam az új kápolnára, templomunkra. A harangszó hallatára még mindig könnybe lábad a szemem. Életem legjobb emlékei közé tartozik, amikor felidézem a szüleimmel, családommal, a rokonaimmal, ismerőseimmel szülőfalumban eltöltött időt.

1974-ben látogathattam haza először Svájcból szülőföldemre, Sarródra. A határra két útlevéllel érkeztem. Sopronnál az a Bencsik katonatiszt jött ki hozzám az útlevelet ellenőrizni, akivel együtt futballoztam. Boldog voltam, hogy a távol töltött évek után évek után újra itthon lehettem. Örömmel láttam, hogy a helyiek szorgalmából a falu megszépült. Mikor megláttam a falum nevét, megkönnyeztem, hogy ismét láthatom. Szüleim nagy meglepetéssel fogadtak, mivel váratlanul érkeztem. De ez a látogatás életem egyik legboldogabb élménye volt. Az évek során többször újra és újra visszatértem. Találkoztam gyermekkori barátaimmal, akikkel együtt játszottunk, akikkel együtt osztottuk meg a zsíros kenyeret. Látom, hogy milyen sok változáson ment át drága kis falum, és ez a szorgalmas sarródi emberek munkájának köszönhető.

Kívánom azt, hogy minél többen érezzék úgy, hogy szülőfalujuk, Sarród, egy életre szóló köteléket adott nekik. Úgy rendelkeztem, hogy halálom után a szívemet Sarródra vigyék gyermekeim, és szüleim sírjában temessék el, mert én bárhol is éltem, a szívemben mindig sarródi voltam. Testemet a családom, itt, Amerikában fogja eltemetni, de a szívem visszatér szeretett hazámba és szülőfalumba.

Soha nem tagadtam meg magyarságomat, sarródi voltam, és sarródi maradok életem minden napjában. Ezt az érzést kívánom mindazoknak, akik Sarródról származnak. Bárhol élnek a világon, gazdagon vagy szegényen, boldogan vagy kicsit néha szomorúan. Érezzék át a szülőfalu szeretetét és látogassanak haza, hogy feltöltődjenek azokból a pozitív élményekből, melyeket ez a település adhat nekik. Legyünk büszkék arra, hogy itt születtünk és életünk egy boldog időszakát tölthettük el itt rokonainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel együtt.

Nagyszerű, hogy az utókornak megmarad ez a gyönyörű könyv, amit ti, sarródiak írtatok.

Nagyon fontos számomra, hogy ez a könyv eljuttassa szülőfalum történetét nemcsak Magyarországra, hanem a világon bárhova, az érdeklődők és leszármazottak számára.

Kívánom azt, hogy a falu történetének feljegyzése folytatódjék további hosszú éveken át.

Adjuk tovább a következő generációknak mindazt, ami történt, ami történik a mi kis falunkban.

A Győr-Moson-Sopron megyei Szolgálatáért – nemzetközi kapcsolatok tagozat – díjazottja

dr. Németh Imre
szívsebész