„Bár a legújabb levéltári kutatások eredményeként korábbról is került elő írásos anyag, az első hivatalos írásos emlékek 1313-ból származnak Sarródról. Így ettől az évtől számítjuk településünk történetét. A Sarród fennállásának 700. jubileumára megjelent könyv megírásával, összeállításával szerettünk volna ízelítőt adni az elmúlt évszázadok és jelenkor történéseiből. Hét évszázad eseményeit nehéz és emberpróbáló feladat volt feldolgozni. A könyvet olyan emberek írták, akik aktív részesei a település minden-napjainak.”

A Fertő-táj népek, nyelvek, kultúrák találkozópontja évezredekóta. Ennek a gyönyörű tájnak része Sarród, melynek pontos ala-pítási dátuma még a múlt titka, de írásos dokumentumok alapján már több mint 700 éve létező falu. Sarród számomra nem csupán egy település, ez a szülőföldem, és egyben családom lakóhelye generációk óta. Sarród szeretete gyermekkoromtól kezdve életem meghatározó része. Története is ékes bizonyíték arra, hogy összefogással milyen nagyszerű dolgokat lehet elérni.

Die Landschaft Neusiedler See gilt seit Jahrtausenden als Treffpunkt von Völkern, Sprachen und Kulturen. Ein Teil dieser herrlichen Gegend ist Sarród, dessen genaue Gründungszeit noch zu den Geheimnissen der Vergangenheit gehört, laut schriftlichen Dokumenten ist schon jedoch ein über 700 jähriges Dorf. Für mich bedeutet Sarród nicht nur einen Ort, sondern auch meine Heimat und Wohnort meiner Familie seit Generationen. Die Liebe zu Sarród ist ein prägendes Element meines Lebens seit meiner Kindheit. Seine Geschichte bewährt vorzüglich, welche großartigen Taten man mit Zusammenhalt erreichen kann. Dazu möchte auch ich mit aktiver Teilnahme an dem Gemeinschaftsleben beitragen.

The Fertő Region has been a meeting point of peoples, languages and cultures for thousands of years. Sarród is part of this beautiful landscape. The exact date of its foundation is still a secret of the past, but according to written documents the village has existed for more than 700 years. For me, Sarród is not just a village, it is my homeland and has been home to my family for generations. The love of Sarród has been a dominant part of my life since childhood. Its history is also an eloquent testimony to the great things that can be achieved by working together.

Sarród első említése a középkori oklevelekben hétszáz évvel ezelőttre, 1313-ra datálható. Élő Dezső kutatásai szerint a következő változatokban fordul elő Sarród neve a különböző okiratokban: „Saro(l)d, Sarud, Saruld (1313), Soruld (1334, 1356, 1359), Sorud (1386, 1418), Sarod (1420), Sarould (1432), Sarold (1467), Sarród (XVII. sz-tól)” (Élő, 1937). A település nevére több magyarázat adódik. Élő Dezső […]

A Teremtő különösen jó kedvében volt, amikor Sarród környezetét olyanná teremtette és formálta, amilyen, biztosítva, hogy az itt élők rendre évezredeken át megtalálják boldogulásukhoz a feltételeket, az élhető környezetet. De nemcsak az emberre kell itt gondolni, hanem arra az élővilágra is, amely annak köszönhetően maradt meg és gyarapodott, hogy a helyiek egyfajta „meghagyó szemlélettel” csak annyit vettek el a tájból, és használtak mindmáig fenntartható módon, amely a megélhetésükhöz és fennmaradásukhoz okvetlenül szükséges volt. A falu síkvidéki elhelyezkedésének ellenére sem beszélhetünk unalmas tájról a környezetet tekintve. Változatos felszíni formákkal, jó klimatikus adottságokkal rendelkező vidéken élünk, amely méltán vált központi részévé a világörökségi Fertő-tájnak és a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak egyaránt.

Mivel Sarród kialakulásához és lakóinak mindennapi életéhez is szorosan hozzátartozott a Fertő és a Hanság, ezért tartjuk fontosnak, hogy foglalkozzunk a régi vízivilág lehetséges állapotaival. A lecsapolások előtt egy teljesen más arcát mutatta a vidék, ennek bemutatására teszünk kísérletet régi térképek, leírások, műholdfelvételek és helyszíni terepbejárások segítségével. A Habsburg birodalomban, így környékünkön is először II. […]

Népességszám, változása a múltban A történelem folyamán Sarród lakónépessége többször cserélődött a járványok, magas gyermekhalandóság, háborúk és egyéb viszontagságok okán. Az egyik legnagyobb csapást az 1710-es pestisjárvány jelentette, mikor a település lakosainak mintegy harmada elpusztult. A népszámlálások szerint a falu lakossága az 1960-as évekig folyamatosan nőtt. Ennek oka a természetes szaporodáson túl a bevándorlás is […]

A Fertő melletti dombok és a soproni medence az újkőkor embereinek kedvelt lakhelyei voltak. Az eddigi régészeti leírások jelezték ugyan a szórványos őskori leletek meglétét Sarród határában is, de további feltárások nem történtek. Ugyanakkor az utóbbi években a Kelemente patak melletti körülbelül két-három kilo méter hosszú és egy-két kilométer széles területen (az Angyali földektől a Süttöri határföldekig, a Kis kacsától a Keréktóig) a szántásokból számtalan kőpenge, magkő és csiszolt kőszerszám valamint csont nyílhegy, sok kerámiatöredék, dörzskő, és orsógomb került elő, ami egy újkőkori földművelő-vadászó-gyűjtögető, valószínűleg hosszabb időre letelepedett népességre utal. Bizonyos tehát, hogy a sarródi határ már 5-7000 évvel ezelőtt lakott volt.

Kötetünk e fejezetét 1937-ig Dr. Élő Dezső Sarród monográfiája című könyvéből, 1937-től 1992-ig pedig a Ferenczi-házaspár kéziratban meglévő munkájából állítottuk össze – kiegészítve a szerkesztők által fontosnak ítélt információkkal. Sarród mai neve az okiratokban a következő változatokban fordul elő: Saro(l)d, Sarud, Saruld (1313), Soruld (1334,1356,1359), Sorud (1386, 1418), Sarod (1420), Saruold (1432), Sarold (1467), Sarród […]

Az első telepesekről sajnos nincsenek ismereteink, de I. Ferdinánd 1558-ban készült ajándéklevele három sarródi jobbágy családot említ: Füstös, Vida, és Élő család. A Füstös család ismeretlen, a Vida család pedig kihalt. Az Élő nemzetség fennmaradt, s a mai lakosok közt is találkozhatunk leszármazottjaikkal. Az első, Dr. Élő Dezső által írt monográfia készültekor, Sarród lakosságának 30-40 százalékát ők tették ki, mára ez 5-10 százalékra csökkent.