A 19. század végére jellemző egyesület alakulások alkalmával jött létre a „Sarródi Önkéntes Tűzoltó Testület” 1886-ban, a Kapuvári járásban az elsők közt. Az alapító tagok közül Élő Máté lett a parancsnok. Az egyesület sikeresen működött, 1902-ben már 26 tagot számlált. Az önkéntes tűzoltók nagy lelkesedéssel munkálkodtak, szívvel-lélekkel álltak az egyesület ügye mellé.
Az általuk rendezett színdarabok és háziversenyek bevételeiből, illetve a község lakosai által nyújtott támogatás által sikerült beszerezni a régóta tervezett zászlót. A zászlószentelésre végül 1926. augusztus 28-án került sor, a testület 40 éves fennállása alkalmából megtartott ünnepségen. Zászlóanyának Komatits Andrásné Élő Gizellát kérték fel, aki az egykori alapító tag, illetve az első parancsnok, Élő Máté lánya. Az egész falu nagy ünnepnek tartotta az eseményt, rengeteg virággal díszítettek. A lakosok öszszefogását bizonyította, hogy még a legszegényebb anyagi körülmények közt élők is vettek zászlószöget. A rendezvénynek akkora híre volt, hogy egészen messziről is nagy számmal érkeztek vendégek, s hallgathatták végig a temető előtti téren megtartott ünnepi műsort valamint a tábori misét, amit a soproni „Arany Lant” dalárda kísért énekével. Díszkapun át vonultak fel a rendezvény díszvendégei is, az egykori alapítók még életben lévő tagjai. Az ünnepségen jelen volt továbbá a járási főszolgabíró, aki maga is elismerően beszélt a testület tagjainak odaadó, bátor, fegyelmezett munkájáról.
Az 1889-es alapszabályzatban meghatározott feladatkörökön túl – mint tűz oltása és terjedésének megakadályozása – elemi károk és balesetek alkalmával segítségnyújtás a mentési munkálatokban, valamint az esetleges légi támadások elhárításánál történő közreműködés is feladatuk volt, az egyházi és községi ünnepek alkalmával díszegyenruhában vonultak fel, s rendszeresen részt vettek versenyeken, s évenként átlagosan tíz gyakorlaton, amikre a falu végén található gyepes területen került sor.
Csoportkép a tűzoltózászló szentelésekor, középen Élő Máté alapító elnök képét fia, Élő Lajos tartja. Elől középen ül Élő Gizella és férje, Komatits András, középen fekete ünneplőben az alapító és régi tűzoltó tagok
Önkéntes tűzoltók és a Frontharcos Szövetség tagjai
díszegyenruhájukban vonulnak az úrnapi körmeneten
Bevételre csak a tagdíjakból, az adományokból és az egyesület által szervezett rendezvényekből – mint a rendszeresen megszervezett tűzoltó bálok – számíthattak. Az egylet alapító, pártoló, működő és dísztagokból tevődött össze, a tisztviselőket – úgymint fő és alparancsnok, elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, szermester, egyleti orvos – három évre választották meg.
Támogattak nemes célokat, például a tűzoltótestület adományának is köszönhető, hogy a világháborús emlékművet sikerült felállíttatni a temetőben.
A tagok létszáma évről évre 23-24 fő körül mozgott, az esetleges tüzekre kürtszóval hívták fel a figyelmet. A kezdetleges felszerelés 1934-ben az alábbiakból állt: mélymedencéjű kocsifecskendő, nyomó- és szívótömlők, háromrészű angol dugólétra, mentőkötelek, takaróponyva, csáklya, vászonvedrek, fakalapács, lámpák, kürtök, kéthangú jelzők, tömlőtartókötél, továbbá szivattyúsövek baltákkal. Az öltözékük nyári zubbonyból, nadrágból valamint sapkából, sisakból tevődött össze.
Mivel az épületek teteje nádból volt, a keletkezett tűz könnyen terjedt tovább. Így történhetett, hogy egész pajtasorok égtek le, 1862-ben, 1892-ben, 1905-ben. 1912-ben volt az egyik legnagyobb tűz, ahol főként házak pusztultak el a Kovács-köz körüli területen.
Az 1930–34-es években feltűnően megszaporodtak a tűzesetek, ezek a főként a korra jellemző biztosítási csalásokból keletkeztek, állítólag előfordult, hogy a gépeket is a pajtához láncolták, a nagyobb biztosítási összeg miatt. Akadtak olyan esetek, amikor a „jóakarók” előre jelentették a tűzgyújtásra készülő szomszédot, s az ígért időpontban fel is lobbantak a lángok. Az esetek miatt Sarród feketelistára került, s a vármegye közigazgatási bizottsága ki akarta zárni a biztosításokból.
Az 1938-as alapszabályban olvashatjuk, hogy az eddigi bevételeken felül a községtől származó éves támogatással is számolhattak. Létrehoztak továbbá egy segélyalapot, melyet a szolgálat közben keresőképtelenné vált vagy gyógykezelésre szoruló, illetve az életét vesztett tag temetési költségeire ajánlhattak fel. A parancsnokság tisztviselőkből, (mint elnök, társelnök, titkár, pénztáros, ellenőr, orvos) és tisztekből (mint a tűzoltóság vezetője, osztag- és szakaszparancsnok, segédtiszt, szertáros) állt.
A Sarródi ÖTE az 1930-as évek végén
1939-től már éjjeli őrjárat is strázsált, ami fontos volt, hisz a „Bősarródon” álló szalmalerakónál gyakran keletkezett tűz, így elkelt a gyors közbelépés, hogy megfékezzék a lángokat, s mentsék a kazlakat, illetve a környező épületeket.
Mivel az akkori tűzoltószertár bejárata túl szűknek bizonyult, 1940-ben új szertár építését vették tervbe. Írásos anyagok hiányában a pontos dátumot nem tudjuk, de valamikor az 1943 utáni években a tűzoltóság nem működött, majd az 1946-ban újjászervezett testület parancsnokának ismét Borsodi Kálmánt választották meg. Sajnos az iratok elég hiányosak, de egy leltár szerint még 1950-ben is ő volt a parancsnok. A következő három évből nincsenek írásos emlékek, de a visszaemlékezések alapján ezekben az években Horváth (Tisza) Gyula és Kis Ernő voltak a parancsnokok. Állítólag Horváth (Tisza) Gyula leváltására azért volt szükség, mert kulákként nemcsak rangját nem tölthette be tovább, hanem egyenruháját is vissza kellett adnia.
1952-ben a „Belügyminiszter Elvtárs utasítására meg kellett erősíteni a tűzoltóság szervezetét”, s bár az 1950-es években 30 fő volt a taglétszám, azóta már csökkent ez a szám, így ismét fel kellett fejleszteni 25 főre, valamint női tagok beszervezésére is szükség volt, hogy ők is erősítsék a „szocializmus építését”. Végül a 19 férfi mellé, ha csak papíron is, de 6 női taggal is számolhattak.
1956-ban tervbe vették egy ifjúsági tűzoltócsapat létrehozását, a községet pedig területekre osztották, s mindegyik terület kapott egy-egy felelőst.
Az 1950-es évek jelentős tűzesete volt, mikor a Fő utcában Tóth Kálmán szalmája lángra kapott, állítólag fogadásból történt, szándékos gyújtogatás miatt. A szalmát már nem sikerült megmenteni, de a tüzet megfékezték, így három környező pajta megmenekült.
Nem sokkal később, szintén a Fő utcában égett le Bors Józsefék pajtája. A feltételezések szerint bosszúból történt gyújtogatás, s mire a lefekvéshez készülődő tulajdonosok észrevették a tüzet, már javában zajlott a mentés, az önkéntesek próbálták hűteni az épületet. Nehéz volt az oltás, a lángok messzire csapkodtak, és dobálták a cserepeket. Az elmondások alapján az oltáshoz használt tömlőn apró lyuk volt, s a nagy nyomással kizúduló víz térdig érő gödröt vájt a földbe. Hiába próbáltak meg mindent, nem sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedést, s a szomszéd Goda-pajta is leégett.
Olyan is előfordult, hogy az égő pajtából bujkáló disszidálókat mentettek ki sikeresen, így szerencsére nem történt tragédia.
Ezekben az években több tűzeset is történt, s mivel a faluban csak a községházán és a postán volt telefon, nagyon fontos volt, hogy mire értesíteni tudták a hivatásos tűzoltókat, s azok kiérkeztek, a helyi önkéntesek akadályozzák a lángok terjedését.
A 60-as években a korábban csak papíron létező női csapat valóban létrejött néhány fiatal lány lelkesedésének köszönhetően, akik még versenyeken is részt vettek. Ez azonban csak pár évig működött.
A 1972-ben újjászerveződött az Önkéntes Tűzoltó Testület, egy leltár szerint az alábbi gépekkel rendelkezett: 1db targonca, 1db 800-as kismotorfecskendő, 1db lajt.
1973-ban a Fő utcában álló Tanácsház hátsó épületében lévő tűzoltószertár átköltözött a Barcza-ház udvarán álló garázsba, mivel az önkormányzat és a TSZ épületet cserélt. Az önkéntesek tulajdonában lévő új, 800-as kismotorfecskendőt is itt helyezték el, amire öt évvel korábban cseréltek le a régebbi, lóval vontatható, pumpás kocsifecskendőt.
Továbbra is folytatták közösségi munkájukat, többek közt az óvoda javára szervezett jótékonysági bál rendezésével.
Egyesületi tagok az 1980-as években, balról jobbra:
Bors Ernő, Horváth Gyula, Módos Mihály, Szalai Tibor, Tóth Károly, Kópházi István, Szalai László, Szalai István, Lancsár János
1987-ben Tóth László pajtája gyulladt ki a Fő utcában. Az oltásnál hiába próbáltak meg mindent, csak a tovább terjedést tudták megakadályozni, a lángoló pajtaépület leégett.
október 7-én a zászlószenteléshez hasonló nagy készülődéssel tartották meg a Sarródi Önkéntes Tűzoltó Testület megalakulásának 100 éves, jubileumi ünnepségét.
Mivel Fertőd Nagyközség Önkéntes Tűzoltó Egyesületének tagjaként működött a sarródi testület, a többi taggal összevonva tartották a rendezvényt, így történhetett meg, hogy a tényleges jubileumhoz képest három évvel később került sor a megemlékezésre.
Ez alkalomból kiállítást rendeztek a kultúrotthonban a versenyeken kapott érmekből, oklevelekből, és a régi fotókból, eszközökből. A jelenlegi és egykori tagok koszorút helyeztek a temetőben nyugvó társaik és a volt parancsnokok sírjára. A rendezvény kapcsán ismét sor került a tevékenység és eltöltött idő után járó tanácsi kitüntetések átadására, majd hajnalig tartott a bál a sarródi kocsmában.
A sarródi ÖTE a centenárum alkalmából megrendezett ünnepségen Balról jobbra, hátsó sor: Lancsár János, Szalai László, Módos Mihály, Bors Ernő, Lancsár Gábor, első sor: id. Horváth Gyula, Heiner József, Kópházi István, Ormódi Károly plébános, Tóth Károly, Szalai Tibor
1990-ben szétvált a fertődi és a sarródi közös tanács, s az osztozkodásnál Sarródé lett a Zuk, Boha Imre segítségének köszönhetően pedig a svájci Jowa település kenyérgyárából sisakokat is kaptak.
Az 1993. december 14-én megtartott újjáalakuló közgyűlésen már belevették a feladatok közé a falu társadalmi életében való szerves részvételt is, valamint az ár- és belvízvédelmi feladatok ellátását, a lakosság tűzvédelmi felvilágosítását, továbbá előírták a továbbképzéseken és versenyeken való részvételt.
Az egyesület vállalta egy iskolai és ifjúsági tűzoltószakkör megszervezését, ha legalább 10 gyermek vagy fiatal kéri tagságát. A szakkör vezetője az egyesület valamely tagja, szervezését, tevékenységét és feladatait a közgyűlés határozta meg.
Sikerült összeszervezni az 1950-es években tervbe vett ifjúsági csapatot is. A fiatalok az oltásokban nem vehettek részt, de ugyanúgy gyakorlatoztak, versenyeztek, majd egy idő után „feljebb léptek”, a nagy csapatba. Az ifi csapat tagjai voltak: Farkas Tamás, Fejes István, Ifj. Horváth Gyula, Horváth Imre, Németh Krisztián, Rámháp Balázs, Vámosi Ferenc, Vámosi László, később Barcza Attila, Horváth Gábor, Horváth Zoltán, Kozári László, Szerencsi Gábor.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megalakulása óta állandó együttműködés van a két szervezet között. A nemzeti park igazgatósági központjában, a Kócsagvárban engedélyezték az éves vizes gyakorlatok megrendezését a Soproni Tűzoltóság felügyeletével. Viszonzásul a sarródi önkéntesek is ott voltak, ha a nemzeti parkban égetés vagy egyéb tűzveszélyes munkálatok zajlottak.
Ezekben az években volt nagy kazaltűz az „Angyaliban”. A tűz nagyságát bizonyítja, hogy mind a kapuvári, mind a soproni hivatásos tűzoltók kivonultak.
Említésre méltó a ’90-es években, a falu határában álló pulykatelepi tűzeset, aminek oltásában szervesen részt vettek az ÖTE tagjai is. Sajnos pulykák is égtek benn, de a többi épületet sikerült megmenteni.
A 2000-res évek elején Fő utcából a Rákóczi utcába helyezték át a tűzoltók székhelyét, a községház garázsába. Az épületrészt a tagok szabadidejükben újították fel, s alakítottak ki benne szertárat és klubot, ez lett a későbbi sportöltöző.
Folytatva a hagyományokat, rendszeresen jártak továbbképzésre, továbbra is minden versenyen részt vettek, amik előtt a havi gyakorlatokat napi rendszerességűvé tették, melyek alkalmával akár parkot, focipályát is öntöztek közösségi munka gyanánt, illetve továbbra is folytatták a jótékonysági tűzoltó bálok megrendezését.
Kazaltüzek ezekben az időkben is voltak, az egyik legnagyobb Galambos Sándornál.
De a Jókai utca végén húzódó erdősáv is égett, a gyanú szerint fiatalok játszottak a tűzzel. A gyors közbelépésnek köszönhetően az önkéntesek gond nélkül eloltották a lángokat.
A kéményből kipattant szikra miatt gyulladt ki 2003 márciusában Vámosi Ferencné házának teteje a Kis utcában. A tetőgerenda kapott lángra, de a gyors közbeavatkozásnak köszönhetően hamar sikerült megfékezni a lángokat, s a kapuvári tűzoltók már csak az esetleges rejtett parazsat ellenőrizték a cserepek alatt.
2004 októberében a nagy mennyiségű hó miatt leszakadt vezetékek, kidőlt fák és elakadt járművel mentésénél is megmutatkozott, hogy fontos a helyiek gyors közbelépése.
Ekkor már szó volt a feloszlatásról, az önkormányzati támogatás csökkenése, valamint az elnök és az egyesület pénzének, iratainak eltűnése miatt. A tűz kapcsán azonban sokan belátták, hogy szükség van az ÖTE létezésére, így az esetleges későbbi feltámasztás reményében csak szüneteltették a működést, nem számolták fel.
Az akkor már felfüggesztett egyesület tagjai voltak ott, amikor Katona Jánosné kéménye kigyulladt a Rákóczi utcában, s kezdtek hozzá az oltáshoz, valamint kihoztak a házból két gázpalackot a konyha tetejének beszakadása előtt. Az oltásban személy szerint részt vettek: Barcza Attila, Horváth Gábor, Horváth Zsolt, Szákovics Péter, Szerencsi Gábor. Ekkor született meg az elhatározás, hogy bármi áron, de fel kell éleszteni az egyesületet.
A tervet végül Barcza Attila szervezésével 2009-ben sikerült megvalósítani, a május 22-én megtartott tisztújító közgyűlésen újraindult a működés, jelen voltak: Barcza Attila mb. elnök, Élő Ákos, Farkas Tamás, Fejes István, Gréger Szabolcs, Horváth Gábor, Horváth Zoltán, Vámosi Ferenc, Vámosi László, Vámosi Tamás volt parancsnok. A közgyűlésen új parancsnokot választottak a lemondott helyett Fejes István személyében, s megerősítették az elnöki tisztségben Barcza Attilát. A kilépett aktív és pártoló tagok helyett újakat vettek fel, Turi Lajos polgármester pedig biztosította a tagokat, hogy az önkormányzat minden tőle telhető segítséget megad anyagi és egyéb téren, amennyiben az egyesület felmutat valamit. Cserébe azt kérte, a lelkesedésük később se csökkenjen.
„Fontos a hagyományőrzés is, Sarródon 125 éve van tűzoltóság. 2005. évben (nem hivatalosan), de fel lett függesztve az egyesület működése, itt az ideje a felélesztésének.” (Idézet a 2009-es taggyűlésről, Vámosi Tamás)
2000-es években kétszer is meghiúsult az autóbeszerzés. Először a soproni tűzoltóság ajánlott fel egy leselejtezett autót felszereléssel, majd a németországi testvérközség Sarrod próbált ebben segíteni, sajnos mindkét esetben sikertelenül. Az átíratáshoz és papírügyek intézéséhez nem volt elég pénz.
Mivel 2006-ban az ÖTE ideiglenes feloszlásakor a szertár épületet önkormányzati garázzsá és fociöltözővé építették át, az újjáalakult egyesület, 2012-ben ismét hozzálátott egy új szertár építéséhez, aminek az átadására és az avató ünnepségére 2013 augusztusában kerül sor. A szertár építését az önkormányzat támogatta és koordinálta, az egyesület pedig tevékenységének újraindulása óta egyetlen alkalommal sem vette fel a képviselőtestület által megszavazott támogatást, így jelentős önrésszel szállt be az új szertár építési költségeibe.
A leltár szerint az alábbi eszközökkel rendelkezett az újjá alakult ÖTE: régi és új tömlők, sugárcsövek, tűzcsapkulcs és állvány, csákány, csáklya, ásó, vasvillák, szívókosár, sisakok és kesztyűk, valamint a Jáger Árpád és Tibor által felajánlott tűzoltómotor, így a régi mellett egy másikkal is rendelkeznek. Felajánlották továbbá azt is, hogy az egyesület által használt autót határozatlan ideig ingyenesen szervizelik majd.
Nem sokáig maradt az új szertár tűzoltó gépjármű nélkül. A Petőházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület a használatában álló 1977-es gyártású Mercedes L409 típusú gépjárművét eladásra hirdette, a gépjármű eredeti tulajdonosa az Apetloni Önkéntes Tűzoltóság, mely a gépkocsit használatra adta át a Petőháza ÖTE számára, az eladási szándékról értesülvén a gépkocsi azonnali visszaszállítását kérték. Egyesületünk képviseletében Papp Gyula polgármester és Horváth Gizella felvették a kapcsolatot az apetloni polgármesterrel és a tűzoltó egyesület vezetésével és megállapodtak, hogy a gépjármű nem kerül vissza Ausztriába, hanem használatra a sarródi egyesület részére kerül átadásra. A gépjármű átadásra 2016. 12. 19-én került sor, így a 2017-es évet a gépjármű már a Sarródon kezdte.
Az egyesület szakmai vezetését továbbiakban is Vámosi Ferenc parancsnok végezte, az elnöki tisztséget Barcza Attilától Kugler Péter vette át. Az egyesület új alapszabálya és a Győri Járás Bíróságra való bejegyzése is még ez évben megtörtént.
A gépjármű málházása hiányosan, de megtörtént, a korábban számba vett felszerelések közül sajnos több aktív szolgálatra már nem volt alkalmas, így az egyesületi vezetés kereste a lehetőségét a pótlás mihamarabbi megvalósítására. A legnagyobb hiány a minősíthető bevetési ruhák, csizmák, szívó és nyomó tömőkben jelentkezett.
Az egyesület 2017-tavaszán együttműködési megállapodást írt alá a Kapuvári Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel, melyben II. minősítésű önkéntes tűzoltó egyesületként vállalt részt Sarród település közigazgatási területén zajló tűzoltási és műszaki mentési munkákban. A Komárom-Esztergom Megyei Tűzoltó Szövetség felhívására a Francia Tűzoltóság által adományozott felszerelések kerültek egyesület birtokába, így a teljes csapat felszerelésére elégendő tűzoltó sisak lábeli és gyakorló ruházat mellett egyéb felszerelési tárgyakkal gazdagodott az egyesület.
A 2017-es I. kategóriájú tűzoltó versenyre való felkészülés során kiderült, hogy sajnos a csapat tulajdonában álló két kismotorfecskendő közül egyik sincs használható állapotban, és a javításuk sem gazdaságos. Így a Himodon megrendezett versenyre Fertőrákosi ÖTE biztosította kismotorfecskendőt, a tömlőket a Megbízható Tűzvédelem Kft. (Gyenge Koppány) bocsátotta az egyesület rendelkezésére. A rövid felkészülés ellenére a csapat a versenyen sikeres szerelést mutatott be, felnőtt férfi kategóriában egy szabálytalannak ítélt a kismotrofecskendőre szerelet tömlőtartó miatt 11. helyezést ért el.
Az egyesület kezdetektől próbál minden pályázati lehetőséget kihasználni, így a 2017-es évben a BM-OKF pályázat keretében megvalósulhatott a legszükségesebb szívó és nyomó oldali felszerelések cseréje, az egyesületi tagok szabványos gyakorlókat kaphattak, a Hankook abroncs adományozási program keretében a gépjármű első abroncsait cserélhették le. Egyesület felhívására válaszolva egy kapuvári varroda anyagköltségen vállalta gyakorló nadrágok gyártását, így 9 db kantáros gyakorlót vehetett át a csapat. A Velux Alkalmazotti Alapítvány 3000 € támogatásban részesítette a Sarród ÖTE-t melynek keretében bevetési ruhák, kesztyűk, és egyéb szakfelszerelések beszerzését kezdhette meg. Ugyanebben az évben az egyesület az adó 1% felajánlásokból befolyt összegből Pannonhalma ÖTE-től egy IFA TS 8/8 kismotorfecskendőt vásárolt, mely megvétele után az teljes felújításon esett át, és a következő években hűen szolgált immáron sarródi színekben.
Az újjáalakult egyesület első riasztása 2017. augusztus 27-én történt, a Fertőd-Nyárliget közútra történt fakidőléshez.
Az egyesület utánpótlásának megalapozása érdekében tűzoltó szakkört szervezett a fertőszéplaki Széchenyi Ferenc Általános Iskolával együttműködésben, a szakkör során 20 gyermeket avatott be játékos formában a tűzoltás rejtelmeibe. A kis tűzoltók a június során sarródi tájháznál mutatkoztak be egy kis bemutatóval.
2018-as évben az egyesület első alkalommal lett riasztva a BM-KAP rendszerén keresztül, március 1-jén Fertőújlak település előtt, egy kicsúszott mentő műszaki mentéséhez, augusztus 3-án az egyesület átesett a tűzkeresztségen, egy Fertőújlak Fő utcai tűzesethez vonultak, ahol Kapuvár HTP egységével együttesen elsőként kiérkezve kezdték meg a káreset felszámolását. A tűz során személyi sérülés nem történt, az épületben egy helység kiégett és kis terülten a tetőbe is belekaptak a lángok.
A 9/2018-as BM-OKF utasításnak megfelelően az egyesület újraminősítésre került, megtarthatta II. kat.-ú besorlolását, ugyanakkor ezt követően csak az OKF által rendszeresített és bevizsgált eszközökkel láthat el szolgálatot. A 2018-as összevont vizes gyakorlat a Sarród ÖTE szervezésében valósult meg. Helyszínként a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Kócsagvár épülete szolgált, ahol egy szimulált több sérülttel járó tűzeset felszámolását végezték el a fertőszentmiklósi, petőházi, fertőendrédi, sarródi és iváni egyesületek tűzoltói.
Az egyesület tagjainak döntése alapján a vonulási körzetet Fertőszéplak településsel bővítette, a kérést a Gy-M-S megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jóváhagyta.
Bár az apetloni „Kis-Merci” jó szolgálatot látott el, hamarosan megmutatkoztak a hiányosságai. A gépjármű nem rendelkezett beépített víztartállyal, málhatere nem biztosított elegendő helyet a szükséges felszerelések számára, és menetdinamikai tulajdonságai sem feletek meg a kor elvárásainak, az egyesület további fejlődését kizárólag egy gépjárműfecskendő beszerzése tudta biztosítani. Az egyesület anyagi helyzete nem tette lehetővé a fecskendő vásárlást, így mikor a németországi testvértelepülés Steinau an der Strasse, Sarrod településen gépjárműcsere okán felszabaduló járműről kapott hírt, a tagság okkal bizakodott. Az elsőként a településrésztől felajánlott VW LT gépjármű sajnos nem jelentett volna előrelépést, de a városi tűzoltóságon leselejtezett 1989-es gyártású mindössze 19.500 km-t futott Iveco-Magirus 120-23 AW mindenben teljesítette az egyesületi tagok elvárásainkat. A testvér település júniusi látogatásán hivatalosan is megtörtént az ajándékozás bejelentése Malte Jörg Uffeln, Steinau an der Strasse polgármestere és Helmuth Stein, Sarrod településrész polgármestere adta át azt a jelképes játék tűzoltóautót, melyhez pénzadomány is társult, megkönnyítve a gépjármű Magyarországra juttatását. A jármű sajnos műszaki hiba okán került szolgálaton kívülre, javíthatatlannak minősítve, Alfred Röder, sarródi lakos hathatós közreműködésének köszönhetően a gépkocsit a közeli Fulda város tehergépjármű szakszervízébe szállították, ahol a hátsó fék felújítását követően 2 db új akkumulátorral és friss műszaki vizsgával várta az átadást. A javítások költségét Steinau város vállalta magára. A gépjármű tényleges átadására 2019. augusztus 14-én került sor, mely során a gépjárműbe az adományozó egyesület felszerelések mellett egy padot is elhelyezett a sarródi egyesület számára. Az „új” fecskendő új szolgálati helyére történő ~800 km hosszú átszállítást hiba nélkül saját lábán tette meg.
Az új gépjármű honosítása és a szükséges felülvizsgálatok megszerzése után a gépjármű avatására augusztus 24-én került sor, ennek kapcsán az egyesület fennállása során először „Rozália Kupa” néven tűzoltóversenyt rendezett 6 ÖTE részvételével. Az új gépjárműfecskendő hivatalos szolgálatba állása november 20-ával valósult meg. Az év decemberében a „Kis-Merci” eladásra/átadásra került az eredeti megállapodásnak köszönhetően az Apetloni Önkéntes Tűzoltóságnak (FFW Apetlon) ahol a jövőben, mint veterán jármű kerül bemutatásra.
A 2020-as év során több pályázati forrásnak köszönhetően (LEADER – Kultúrháló komplex, NEA-MA20 és a 2020. évi OKF BM) jelentős mennyiségű korszerű eszköz és felszerelés érkezett az egyesülethez, melynek eredményeképpen immáron 8 fő a hatályos jogszabályoknak megfelelő minősített felszerelésekkel rendelkező személy felszerelése vált lehetővé. Az új felszereléseknek és az előző évben szolgálatba állított gépjárműfecskendőnek köszönhetően, ismét vonulási körzet bővítést kért és kapott az egyesület, októbertől Fertőd város területén is aktív szolgálatot lát el.
A 2022-es év során az egyesülethez újkori fennállása óta a legtöbb, 42 alkalommal érkezett riasztás. Az egyesület eddigi leghosszabb beavatkozása is ez év május 12-13-án zajlott le, Fertőszentmiklós település külterületén egy villámcsapás következtében egy körbálákból álló kazal gyulladt ki, a kazal irányított égetésében és a másnapi utómunkálatokban, több mint 10 órán keresztül vett részt az egyesület egysége. A korábbi évek szakmai munkájának elismeréseképpen az együttműködési megállapodás felülvizsgálatra került a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet részéről, és az ÖTE 2022. márciustól és immáron mint I. kategóriájú ÖTE folytathatja munkáját.
A 2023-as év március 15-én fennállása óta első alkalommal hívták be az egyesület egységét kapuvári tűzoltó laktanyába városvédelmi szolgálatra a tűzoltó egységek a Fertőrákos település külterületén egy nagy területű szabadtéri tűzeset miatti túlterheltsége okán, az egyesület 6 tagja 14 órán keresztül látott el szolgálatot, ami idő alatt beavatkozásra nem volt szükség.
A 2023.06.03-i nap az egyesület életében újabb mérföldkövet jelentett, a Sarródi Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennálása óta először rendezett körzeti tűzoltó versenyt, ahol egyúttal kimagasló eredményt ért el, felnőtt férfi kategóriában II., összevont kategóriában III. helyezést ért el. A rendezvény keretében Mikó Attila Harka ÖTE elnöktől az egyesület átvehette az eredeti 1886-os alapító okiratát, és az egyesületért tett fáradozásainak elismeréseként Kugler Péter, elnök, Alfred Röder-t a Sarród ÖTE tiszteletbeli szerparancsnokának fogadta.
A beavatkozások száma a későbbiekben sem csökkent jelentősen, kiemelkedő eset szerencsére csak egy esetben volt, 2023 októberében Nyárliget településrészen egy garázs és a benne álló két gépjármű kapott lángra, a Sarród ÖTE egysége a helyszínre Kapuvár HTP-vel együtt érkezve kezdte meg a beavatkozást, melyhez a későbbiekben Fertőszentmiklós és Petőháza ÖTE egységei is csatlakoztak, az eset során személyi sérülés szerencsére nem történt.
Az Sarródi Önkéntes Tűzoltó Egyesület kis tagszámmal bíró egyesület, ennek ellenére tagsága mindenkori lehetőségeihez mérten kivette részét a környék tűzvédelmi munkáiban. Az elődök elhivatottsága a jelenkori egyesületi tagokban is él, jelenleg egy magas színvonalon működő potens beavatkozó egyesületként működik, mely nemcsak Sarród és a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken tevékenykedik, hanem kiveszi részét a térség egészének tűzvédelmi műszaki mentési munkáiból. Bátran állíthatjuk, hogy a Sarródi Önkéntes Tűzoltó Egyesület legsikeresebb évtizedén vagyunk túl, Vámosi Ferenc parancsnok és Kugler Péter elnök irányításával.
Láthatjuk, milyen fontos, hogy minden községben legyen képzett, felkészült önkéntes tűzoltóság, legtöbbször ugyanis enyhíteni lehet a károkat a gyors közbeavatkozással.
Az alábbiakban olvasható a parancsnokok teljes és az elnökök (sajnos) hiányos jegyzéke. Az első „önálló” elnök Horváth Gyula volt, hisz előtte a közös tanács elnöke látta el ezt a pozíciót.
