Címke: falutörténet

  • A mezőgazdaság alakulása 1945-től napjainking

    A mezőgazdaság alakulása 1945-től napjainking

  • Sarród építészetéről – Múlt és jövő

    Sarród építészetéről – Múlt és jövő

    Beköszöntő értékelemzés

    Ha körülnézünk a környéken, eredeti képükből kivetkőzött településekkel találkozunk. Modernné vedlett házak feledkeztek meg a múltról, mintha műfogsort látnánk egy szájban, különböző nagyságú műfogakat, egyenként beültetve.

    Sarród azon kevesek egyike, ahol utcasorban állnak a hagyományos házak. Homlokzatukból őseink arca tekint ránk. Beszédes arcok – emberi méltóságot, emelkedettséget sugároznak. Emberségük emléke maradandó szépséggé nemesedett, a hétköznapjaikat ünneppé emelő teremtő munka diadaláé. És ahogy a családok otthona a ház, a falusi közösségnek a végtelen világból kisajátított otthona a település, templomával – utcáival, kőkeresztjeivel – közösségi helyszíneivel.

    Sarród, Fő utca, 1930-as évek

    Parasztbarokk Fő utcai ház

    Ha közelebb lépünk a házakhoz megcsodálhatjuk a népi barokk építőművészet visszafogottan gazdag formakincsét, részletképzését, majd belépve a házakba a barokk vonalú bútorokat, a vidéki bútorművesség remekeit pillantjuk meg.

    A parasztok és a közéjük tartozó mesteremberek a mintát a felső rétegtől vették, de a látott formákat alkotó módon hasonították magukhoz, olvasztották saját világukba. A barokk stíluselemek szerves egységben jelennek meg, a nép sajátos önálló közösségi formanyelveként. Eredete lényegtelenné vált, immár saját gondolati, belső érzés- és ízlésviláguk spontán közvetlen kifejeződéseként kelt új életre.

    Ugyanakkor a hercegi építkezés a népi gyakorlatban élő megoldást, a tornácos hosszúházas elrendezést vette át és fejlesztette tovább az udvaros, a muzsika és a gránátos házak, sőt a reneszánsz kastélymagot körülölelő kétszintes és földszintes kastélyszárnyak kialakításában. Hasonló hatás mutatkozik Haydn muzsikájában, a népzene formai és tartalmi fordulatainak alkalmazásában.

    A Kirschner-ház belső udvara

    Sarród – nemzeti vagyonunk pótolhatatlan kincsét képező – épített értékei és tárgyai, eszközei egy nagyszüleink idejében még működő átfogó rendszer szerves részei voltak. A Tájházban kaphatunk hiteles képet róla, meg a mesterségek, így a gyékényfonás bemutatóin. A természet és az emberi közösség – sok évezrede egymást gazdagító – rendszere az együttműködésen alapult.

    A sarródi tájház

    Miért bomlott hát föl?

    A társadalmi átalakulással az új vidéki nemzedék is elfordult az ősök gazdálkodásától és tudásától. Koloncként dobta el, hogy ne akadályozza az érvényesülésben, a modern ámokfutásban és kényelemkeresésben. Így épült le – hol gyorsabban, hol lassabban – évezredek öröksége, megtartó ereje, háborús pusztításnál hatékonyabban.

    A civilizációval az emberiség becsapta önmagát és a Földet, azt hitte, függetleníteni tudja magát az örök isteni törvényektől, ha egy üvegbuborékot von maga fölé. De a buborék mára kipukkadt.

    Életben maradásunk, életképességünk a természettel való együttműködéstől, a hagyományokhoz való fordulástól függ, a közösségek újra képződésétől. A családi és közösségi tudásnak még a morzsáit is féltő gonddal és szeretettel kell óvnunk, hogy újra összerakhassunk egy működő rendszert. Elődeink hétköznapjainak a fölelevenítése legyen a mi ünnepünk, visszatérő állandósuló szokásként, mint a hagyományok ünnepe. A helyben élőknek akkor lesz a szülőhelyük valóban otthonukká, ha együtt kézbe veszik saját maguk és térségük sorsának alakítását.

    Az örökölt roppant természeti és épített vagyon értékei nem kegyeleti okból cipelendő holt terhek, hanem éltető erőforrások. Sorsuk nem szakítható ki sem történelmi, sem társadalmi közegükből, összefügg településszerkezeti, utcahálózati, táj- és településhasználati, társadalmi-gazdálkodási, életmódbeli kérdésekkel és a közízlés gyógyításával.

    A jövőkép és fejlesztési koncepció kialakítására hatással van Sarród kedvező földrajzi fekvése, nemzetközi, interregionális, településhálózati szerepe, és döntő módon az Esterházy kastélyegyüttes szomszédsága. Valódi vendéglátás akkor lehetséges, ha a térség és a település az itt élő birtokosainak valódi otthonává válik, hiszen csak az fogadhat szívből vendéget, aki otthon van.

    Erősíteni kell a családközpontú, szülőhelytudatos szemléletet és tenni akarást, a közösségek kiépülését. A jövőnket birtokba kell vennünk, hogy utódaink is elmondhassák, amit mi az őseinkről: a környezetünket mi építjük és a környezetünk minket épít.

    Összefoglaló ismertetés a település fekvéséről

    A Kisalföld a Kárpát-medence különlegesen értékes tájegysége. A természeti-táji, településszerkezeti, régészeti, néprajzi, műemléki értékek országos elhelyezkedésének és sűrűsödésének öszszehasonlító vizsgálatában Győr-Moson-Sopron megye bizonyult az egyik leggazdagabbnak. Sarród pedig e tájegység egyik gyöngyszeme.

    A korabeli katonai térképeken látható, ahogy a Győr és Sopron közötti tájban kígyózó útvonalra fűződnek föl a falvak. Északi leágazásán, a Fertő-tó közelében terül el Sarród. A leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott hely. Igen szerencsés körülmény, hogy az avar–magyar lakosság másfél évezredes folyamatossága nem szakadt meg, mert a török nem tudta elfoglalni a területet. Sarród hagyományos kultúráját a vizek és erdők gazdag haszonvétele, valamint a földművelés és állattartás jellemezte. Ezeknek a szerepe a megélhetésben a 15 évszázad alatt bizonyára hullámzó volt.

    Esterházy uradalmi épület a Fertő kiöntésekor

    A Rév (Rí) az 1960-as években

    Az első világháborús békediktátumban megcsonkított Magyarország nyugati kapuja lett e térség. Szerves fejlesztése ma országosan elsőrendű stratégiai jelentőségű.

    A településszerkezetről

    A Kisalföldön az egy beltelkes települések négyféle fajtáját különböztetjük meg, mint az út falu, az utcás falu párhuzamos utcákkal, a teres falu és a halmazos falu. Közülük a községünk régi része tipikus úti falu, szalagtelkekkel.

    A Fő utca az 1940-es években

    A kelet–nyugati irányú Fő utcán a gazdák, a templom körüli kiszélesedő részen és a Kis utcában a zsellérek laktak. Velük egyidős a Kovács köz és az Eszterháza felé húzódó utca. Az Új utca az 1880–90-es években, a többi településrész azóta épült ki. A 400 m hosszú Fő utcában, a rá merőlegesen kihasított ’funtusok’ átlagos szélessége 11,5 m, hosszúsága 130 m, nagyságuk 400–460 négyszögöl volt. A mintegy 6 m széles járdák szélét szegélyező akácfák közötti padokon üldögéltek ’ráérem-idejükben’ az emberek. A zsellértelkek 100–200 négyszögölesek voltak.

    Sarród a fő utca déli oldalán a 40-es évek elejéről,
    a képen Horváth Béláné, született Simon Anna

    Az 1767-es urbárium szerint Sarród 63 telket bíró 27 jobbágycsaládja négy urasághoz tartozott, mint az Esterházy, a Széchenyi, az Ostffy és a Horváth família.

    A falu házainak száma

    171551
    182884
    1900130925 lakos
    1904114
    19131221308 lakos
    1928144
    1935153940 lakos

    A hagyományos házakról

    Az 1930-as években még leírhatók voltak az egyes néprétegekhez köthető házak fajtái. A legrégebbinek mondott házak elején ’szín’ volt. Az 1880–90-es évekből 4-5 ilyen ház állhatott. Az oromfalon 1,5-2 öllel túlnyújtott, kontyolt nádtetőt két faoszlop tartotta. A szín alatt szórták, szárították a gyékényt, és a szekeret is ez alá tolták. Esős időben behúzódhattak ide, s a fal tövében pad volt. (Megjegyzendő, hogy a környéki falvakban még az 1930-as években fotóztak egyet-egyet, sőt Filep Antal kisalföldi kutatóútjain az 1950–60-as években is látott még.)

    Az öregek szerint a ’színes’ házakat átalakították ’üstökös’ (’kontyos’, ’kalabukos’) házzá. Ezek nádtetőzete a csúcs felé emelkedve előredől.

    Kontyos ház az 1930-as években az iskolaépület mellett

    A régebbi gazdaházak oromfalai barokk hajlású vonalakkal zárultak, az újabbakét egyenes vonalban zárták le. Eredetileg szintén nádfedésűek voltak.

    Fő utca – részlet

    A szegényebbek házai vert falúak voltak, sövénnyel, ’korccal’ (náddal) körülvéve, kapuoszlopaik fából voltak. A gazdaházak téglából készültek, ’pallanggal’, deszkával kerítve, a fakapukat már téglapillérek tartották.

    A gyakori tűzvészeknek is szerepe lehetett abban, hogy a 20. század elejére a nádat mind többen cserépfedésre cserélték.

    A település rendezési tervéről

    Sarród rendelkezik egyéniségének, hagyományos arculatának a megtartásához szükséges szakmai és jogi biztosítékokkal. Megrendelte a település szabályozási tervét, amit Zambó Terézia, vezető településrendező tervező készített el, igen igényesen. Az önkormányzat képviselőtestülete részletes rendeletben rögzítette az előírásokat.

    Sarród, a Petőfi tér és a Vasút utca, keresztben a régi Rüll-ház

    Az országos előírásoknál szigorúbban az engedélyköteles építési munkákhoz sorol szinte minden beavatkozást a településközponti és védelemmel érintett területeken, továbbá tervtanácsi és kulturális örökségvédelmi állásfoglaláshoz köti azok többségét. Dokumentálni kell a csere előtti és utáni állapotot. A színterv tartalmát is meghatározták.

    Ahol a település érdeke megkívánta az országos előírásnál megengedőbb szabályok születtek, külön központi engedéllyel. A szokásos övezeti előírások kiegészültek, pl. a tetők hajlásszögének előírásával. Külön fejezetbe lett foglalva a táji és természeti értékek védelme, akárcsak a tájképvédelem. Például sugárzó, azaz adóantenna nem létesíthető.

    A körültekintő szabályozás igen fontos részét képezik a mellékletek, amelyekben gondosan részletezve vannak az elvárások, a színterv tartalmától a hagyományos portarendig, sőt a Fertő-táji hagyományos népi lakóépületek arányaiig.

    Újonnan épült ház, amely teljesen visszaadja a régi Fertő táji építészet jellegzetességeit (Horváth Zsolt háza, Jókai utca)

    Mindezek alapján az örökölt épített vagyon és a jövő életkereteinek összhangja megteremthető az itt élők és az ide látogatók javára és épülésére. Azonban ezek csak a szükséges feltételek, amelyek elégségessé csak a helyi közösség azonosulásával válhatnak. A szakmai és igazgatási munka akkor lehet igazán hatékony, ha kiegészül az ismeretterjesztés valamennyi eszközével, beleértve az összes korosztály gyakorlati és elméleti képzését is, a kisiskolától a népfőiskoláig, továbbá a közmunkák minőségi átértelmezésének hasznosításáig.

    Látkép a Rév aljából a kialakuló Templom térre

    A Sarródhoz tartozó társtelepülések régi épületeinek építészeti sajátosságai

    A 19 sz. végén a mezőgazdaság kapitalizálódásával egyre több mezőgazdasági munkást (cselédet) alkalmaztak, akiknek az életviszonyaik nagyon rosszak voltak. Már az 1876-os közegészségügyi törvény is foglalkozott a kérdéssel. A cselédség volt istállókban, az állatokhoz közel és zsúfolva volt elhelyezve. Ez a fertőző betegségek (pl. TBC) melegágya volt, ezért a 19 és 20. sz végén törvényt hoztak, amelyben kötelezték a birtokosokat, megfelelő lakás biztosítására dolgozóik részére. Például meghatározták a minimum légköbmétert és négyzetmétert.

    Egy 1907-es a témával foglalkozó törvény 10 év haladékot adott mindezek megvalósítására, ez a törvény lehetett az amely az Esterházy Hercegi Hitbizományt is arra bírta, hogy mezőgazdasági munkásainak megfelelő körülményeket létesítsen. A mai még megmaradt épületeket nézve ámulva tekintünk az egységes építészeti stílusra a lakó és gazdasági épületekre egyaránt. Tájépítészetileg is a platánsorok, mexikópuszta, tőzegtgyármajor, öntésmajor egy egységes elképzelést, tervet sugall. Ebben az időkben fúrták az ártézi kutakat és építettek vízvezetékrendszereket.

    Külön típust képviselnek a hercegi uradalom építtette cselédházak, a majorságokhoz tartozóan, mint Mexikópusztán (Fertőújlakon), Lászlómajorban és Nyárosmajorban (Nyárligeten) is.

    A Lászlómajorból megmaradt és a Nemzeti park által felújított és használt egykori uradalmi épület

    A korabeli tájhasználat szerves részét képezték a 19. század végén és a 20. század elején ezek az épületcsoportok. Léptékük és kialakításuk összhangot sugárzott minden uradalmi majorban hasonló stílusban épültek a cselédházak és a gazdasági épületek (istállók, raktárak).

    Nyárligeti volt uradalmi épület felújítva, az építészeti sajátosságokat megőrizve

    Fertőújlakon megmaradt gazdasági épület

    A közös udvaron a hosszúházakban egymás után sorolódtak lakó- és gazdasági helyiségeik, amelyet kívülről az öblös nyitott kémények is jeleztek. Viszont a parasztházak egyéni arculatával, spontán hatású művészi értékével szemben a cselédházak szabályos megjelenésűek, típusháznak mondhatók. Homlokzatukat a nyers tégla és kő alkalmazása jellemzi, a vakolt falmezőket osztó lizénákban és az ablakok meg a tárolásra használt padlás oromfali nyílása keretezésében. A házak fedése már cseréppel történt.

    Jegyzetek

    1: Szabolcsi Bence rádió-előadása alapján, archív felvételről

    2: Andrásfalvy Bertalan néprajzi előadássorozatában elhangzott gondolat

    3: Máté Zsolt – Orosz Bálint, 1998

    4: Eszterháza Alapítvány térségfejlesztési koncepciója, 2012

    5: Ház és Ember sorozat 19. kötet.

    6–9: Élő, 1935

    10: Jekelfalussy József, 1900

    11: Élő, 1935

    12: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1913

    13–16: Élő, 1935

    17: Sarród önkormányzata képviselőtestületének 20/2004.(XII.31.) számú rendelete a község közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (HÉSZ-ről)

    Felhasznált irodalom

    A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (1913): A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára. Budapest.

    Cseri M. – Füzes E. (szerk.): Ház és Ember sorozat 19. kötet. In: Filep Antal: A Kisalföld népi építészete. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre.

    Élő D. (1935): Sarród monográfiája. Országos Széchenyi Szövetség, Budapest.

    Eszterháza Alapítvány térségfejlesztési koncepciója, 2012

    Jekelfalussy J. (1900): A magyar szent korona országainak Helységnévtára. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

    Máté Zs. – Orosz B., 1998 (VÁTI)

  • Sarród Fejlődése 1990-től napjainkig

    Sarród Fejlődése 1990-től napjainkig

    Az új Országgyűlés 1990. augusztus 3-án elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, mely kimondta, hogy a jogszabály elismeri és védi a helyi községek önkormányzásához való jogait és lehetővé tette, hogy a választó polgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket.

    A rendszerváltozás utáni első önkormányzati választás, mely 1990. szeptember 30-án volt, Sarród községnek valamint a hozzátartozó Fertőújlak és Nyárliget települések számára megteremtette, a korábbi időkben csak remélt, fejlődés lehetőségeit.

    Az első szabadon választott polgármester
    és a képviselőtestület tagjai:

    Polgármester
    Bors Emil

    Képviselők
    Bencsik János
    Élő Imréné
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Horváth Béla
    ifj. Koloszár Lajos
    Németh László
    Turi Lajos
    Varjas Endréné

    Bors Emil polgármester (tiszteletdíjas) az 1990. október 12-én tartott alakuló ülésen az első 3 havi tiszteletdíját felajánlotta az általa létrehozott alapítványon keresztül azon személyek részére, akik saját hibájukon kívül, nehéz körülmények közt élnek és segítségre szorulnak.

    Sarród nem önálló önkormányzati hivatalként, hanem Fertőd Nagyközség Polgármesteri Hivatala, majd 1991. január 1-től Körjegyzőségben, Dr. Radics Zsuzsanna körjegyző által irányított hivatalon keresztül látta el a hivatali teendőket. A Körjegyzőséghez tartozó települések: Agyagosszergény, Fertőd, Fertőendréd és Sarród települések, fertődi székhellyel.

    Az 1990-94-es választási ciklus alatti
    események és fejlődés

    1991. február 3. Népszavazás Sarród, Váci Mihály utca, lakott területrész átadása ügyében.

    A Sarród, Váci Mihály utca lakóinak kezdeményezésére, a testület kitűzte a szavazás időpontját, melynek eredménye, 1992. január 1-től Fertőd községhez történő csatlakozás.

    A szavazást megelőzően Gömbösné Kelemen Rita képviselő telefonon megkereste Horváth Balázs akkori belügyminisztert, majd személyesen is eljárt a belügyminisztériumba a leválás megakadályozásának törvényes lehetőségeit keresve. A testület azonban nem élt a törvény adta lehetőségekkel (nem határozta meg a választáson való magasabb részvételi % arányát), szabad utat biztosítva így az utca lakói számára. A korábbi telkesítés során csak földterületet adtunk, ragaszkodást a településünkhöz a szívünkből nem tudtunk adni.

    1991. április 1-től a település első polgármestere, Bors Emil lemondott. A polgármesteri feladatokat, megbízott polgármesterként, a képviselőként megválasztott Turi Lajos látta el az időközi választásokig.

    1991. július 22-én a Varjas Endréné megválasztott polgármester letette a hivatali esküt. A megüresedett képviselői helyre Németh János, valamint ifj. Koloszár Lajos helyére – aki lemondott képviselői tisztjéről- Gréger János személyével bővült a testületi tagok létszáma.

    A nyugodt, kiegyensúlyozott testületi üléseket felváltotta a temperamentumos, éjszakákba nyúló, heves vérmérsékletű testületi ülések korszaka. Az építő jellegű kritikák részben jó irányú változásokat hoztak. A fő cél egy közösség képviseletében soha nem egy-egy személy, hanem a közösség érdekét szolgáló döntések képviselete kell, hogy legyen. Sajnos a személyes érdekek néha felülkerekedtek, melyeknek következtében néhány testületi ülés heves vitával végződött.

    január 1-től Sarród község kivált a Körjegyzőségből, és Sarród, Rákóczi utca 8. szám alatti épületében régi nevén „Bábaasszony”-házban megkezdte önálló működését.

    A jegyzői teendőket hatalmas államigazgatási gyakorlattal Szalay Sándor látta el, 2 fő igazgatási ügyintéző és 1 fő hivatali segéd személyével.

    Fejlesztések, 1990-1994

    A községi tanácsok időszaka alatt a kisebb települések fejlesztése minimális volt, így óriási energiákkal és kevés anyagi forrással megindult Sarród, Fertőújlak és Nyárliget települések fejlesztése.

    A korábbi években is működött, most pedig a testületi tagokkal az élen óriási szerepet kaptak az úgynevezett „társadalmi” munkát végző személyek, akik idejüket és energiájukat nem sajnálva, óriási lendülettel oldották meg az újabb és újabb feladatokat.

    1991

    Sarród: útépítések Vasút, Szeder és Fő utca folytatása, óvoda felújítása.
    Fertőújlak: útépítés Vasút és Mező utca valamint járda építése.
    Nyárligeten: kultúrház felújítása.

    1992

    Sarród: felismerve a gáz jelentőségét és lehetőségeit megkezdődött a gázvezeték kiépítéséhez való csatlakozás szervezése.
    Fertőújlak: útépítés, Petőfi utca.
    Nyárliget: útépítés a Rákóczi, a Petőfi, a Béke és a Kossuth utcában.

    1993

    Sarród: a meglévő kultúrház teljes átalakítása, helyet kapott itt könyvtár, rendezvények célját szolgáló kultúrház, orvosi rendelő, valamint a tetőtérben 3 lakás került kialakításra, udvaron pedig térbetonozás.

    Az új kultúrotthon udvarán tartott ünnepség

    Fertőújlak: az önkormányzat tulajdonát képező Fő utcai épület teljes felújítása, melyben ifjúsági klub, orvosi rendelő és önkormányzati iroda kapott helyet.

    Nyárliget: sportpálya kialakítása, hozzájárulás a templom építéséhez, vízelvezetés megoldása.

    évben befejeződött Fertőd községgel a vagyonmegosztás, melynek értéke 30.138 e Ft. A megosztás során kapott ingatlanok: 3 lakásos sorház Sarródon, 1 db szolgálati lakás Fertődön, a Baross telepen.

    Pártház épülete, létszámarányosan megosztva Agyagosszergény és Fertőendréd településekkel, gyógyszertár 3 millió és általános iskola Fertődön 11.663 e Ft értékben.

    1994

    Sarród: Polgármesteri Hivatal teljes felújítása, csatornázási program beindítása

    Fertőújlak: Focipálya vétele, vízvezeték kiépítése a Mező utcában

    A nagy vitát kiváltó, a 806. hrsz. Tulajdoni lapon szereplő fertőújlaki iskola épületének értékesítése is 1994. évben valósult meg. Sajnos nem a testület által meghatározott értéken és utólag, az értékesítést követően hozott testületi határozattal. Ezen választási ciklus idején jelentős és látványos fejlesztések történtek, hiszen több évtized lemaradását próbálta a testület pótolni és orvosolni.

    A második szabad önkormányzati választás 1994. December 11-én törtnét, ennek választási eredményei a következők:

    Polgármester
    Varjas Endréné

    Alpolgármester
    Németh László

    Németh László
    Bors Ernő
    Bencsik János
    Élő Imréné
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Lancsár Gábor

    Megvalósult fejlesztések, 1994-1998

    1995

    Befejeződik Sarródon a Polgármesteri Hivatal felújítása, Nyárligeten a templom építése, melyhez az önkormányzat anyagi támogatást nyújtott.

    Megtörténik Nyárliget ivóvíz ellátásának tervezése, valamint az orvosi rendelők műszereinek bővítése.

    1996

    Január 1-től mindhárom településen önálló orvosi körzet jön létre, háziorvosa Dr. Vajna Péter. Sarródon csatornázás, útburkolat helyreállítása, buszváró építése zajlik, Fertőújlakon útburkolat javítása és buszváró építése.

    1997

    Sarródon társadalmi munkában garázs épül az orvos részére, ezzel is biztosítva a gyors orvosi ellátás lehetőségét. Megkezdődik Nyárliget és Fertőújlak szennyvízépítése, valamint a ravatalozó és a kultúrház felújítása.

    Fertőújlak 1997. augusztus 10-én, Nyárliget 1997. augusztus 17-én
    ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját

    Fertőújlak és Nyárliget önálló zászlót és címert kapott. 1997. évben 8 fő utazik Németországba Sarród településre, ahol a falu 700 éves fennállását ünnepelték.

    1998

    A sarródi 0229/2. hrsz. 1476 m2 külterületi ingatlant és a rajta lévő raktárépületet /régi daráló épülete/ megvásárolta az önkormányzat a fertődi ÁFÉSZ-től.

    Megszüntetésre került „Bors Emil polgármesteri Alapítvány” Bors Emil kérésére, az alapítvány nem működött, számlájára befizetés nem történt, a magánalapítvány 39.560,– Ft összegű vagyonát az „Együtt Sarródért” közalapítvány kapta meg.

    Sarródon 1998. április 26. országos búzaszentelő. A szentmise helyszíne a Fertő–Hanság Nemzeti Park Központi épületének az udvara, a szertartást közvetítette a Duna Tv, a Szombathelyi Regionális Tv és a helyi kábel TV. A búza szentelése a plébánia mögötti területnél, népi nevén „Angyaliban” volt, erre az alkalomra felújított Mária-szobornál. A programokban gazdag ünnepséget kézművesek, iparművészek, lovas huszárok, népi táncosok tették színesebbé.

    Harmadik szabad választás eredménye,
    1998. október 18.

    Polgármester
    Varjas Endréné

    Alpolgármester
    Élő Imréné

    Képviselők:
    Barczáné Locsmándi Beáta
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Lancsár János
    Turi János
    Dr. Vajna Péter

    1999

    Fertőújlak és Nyárliget településeken megkezdődik a szennyvízépítés, a beruházás megkezdésekor nem áll rendelkezésre a teljes bekerülési érték, ezért ez az év takarékosabb gazdálkodás kíván, még a korábbi éveknél is.

    2000

    A középületek fellobogózásra kerültek, a millenniumi év alkalmából Fertőújlak és Nyárliget településeken a köztereken fából készült emlékkereszt került felállításra.

    2/2000. januári 28. Testületi határozat értelmében „Sarród község díszpolgára” kitüntető cím adományozható. Feltételei: akik tevékenységükkel hosszabb időn át folyamatosan kiemelkedő módon hozzájárulnak a község fejlődéséhez, településfejlesztés megvalósulásához, önkormányzati érdekű kapcsolatokat építettek, kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, és a közművelődés bármely területén kimagasló munkát végeztek.

    Sarród község első díszpolgára:
    Karlheinz Willführ

    Ő volt az a személy, aki kezdeményezte településünk, valamint a Németországban lévő Sarrod települések közti kapcsolat kiépítését.

    Értékesítésre került Sarród Kossuth utcában lévő ingatlan, melyen a későbbiekben 28 lakás került kiépítésre.

    2001

    Nyárligeten posta létesítése 6.500 e Ft értékben.

    Az önkormányzati hivatal részére kisteher gépjármű vásárlása 1.600 e Ft-ban.

    Nyárliget–Fertőújlak szennyvízcsatorna építése.

    Ez az év érdekes év volt a jegyzőváltások miatt. Szalay Sándor jegyzőnk egészségügyi okokra való hivatkozással lemondott, ezért 2001. november 7-től 13-ig Dr. Brenner Gábor kapta a kinevezést, akinek jogviszonya, rövid idő után, saját elhatározása alapján, megszűnt. Volt pénzügyesünket megbízta a testület a jegyzői feladatok ellátására.

    Sarród 2001-től tagja a Fertő–Neusiedlersee Világörökségi Kultúrtájnak.

    Csatlakozott a település a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz.

    2002

    január 14-től jegyző Soproniné Misányi Margit, akinek a kinevezése jogszabálysértő módon történt, Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele alapján, a képviselők döntésüket nem minősített többséggel hozták. Így 2002. március 18-tól Zethner Pál a megbízott jegyző.

    2002 évben értékesítésre került a közös tulajdont képező pártház (Sarród, Fertőendréd, Agyagosszergény) 6.857 e Ft értékben.

    Ford kisbusz beszerzése 5.502 e Ft értékben, igazgatási eszközök, számítógépek, fénymásoló, irodabútor, fűkasza.

    Felújítások: ravatalozó, utak kavicsozása, közvilágítás

    Az Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület civil szervezet megalakítása, falugondnoki szolgálat létrehozása, melynek célja a település lakói számára a hiányzó, az alapvető szükséglet kielégítését segítő szolgáltatásokhoz a hozzájutás elősegítése, rászoruló személyek szállítási problémájának a megoldása, lakossági információ begyűjtése és továbbítása. A szolgálat a mai napig működik magas színvonalon, étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, szállítás, egészségügy, kulturális célú rendezvényeken is szerepet vállal.

    A 2002. október 20-i választás eredményei

    Polgármester
    Turi Lajos

    Alpolgármester
    Élő Imréné

    Képviselők
    Boha Imre
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Nagy Lajos
    Papp Gyula
    Dr. Vajnáné Fehér Eszter

    Jegyző:
    Dr. Horváth Diána

    A választást követően teljesen megváltozott az Önkormányzat működése. Turi Lajos tiszteletdíjas polgármester, naponta részt vesz a hivatal munkájában. Nyugalmas, de aktív munka folyik.

    Kulturális, közművelődési feladatokat, szervezéseket főállású népművelő, Kemenár Katalin látja el.

    2003. évi fejlesztések

    Önkormányzati utak: 1.900 e Ft
    Temetők felújítása: 1.534 e Ft

    2005

    50 millió hitel felvételére került sor fejlesztések céljából.

    Sarródi ravatalozó felújítása, járdaépítés, parkoló aszfaltozása, idősek napközi otthonának kialakítása. Nyárligeti kultúrotthon felújítása, sportpálya kialakítása, temetőfal megépítése, 21 db építési telek kialakítása.

    Fertőújlaki művelődési ház felújítása, utak aszfaltozása és felújítása.

    2006

    Településeink lakossági összetétele mielőbbi idősek otthonának a létrehozását sürgette, azért 2006. január 19-én határozat született a létrehozásáról.

    március 1-jén megnyílt a tájház, melynek vásárlásához és felújításához 8 millió FAHP pályázati pénz és a 6 millió Ft saját erő került felhasználásra. Megtalálhatók a tájházban a régi korokat felidéző emléktárgyak, szobai és konyhai berendezések, valamint ruhaviseletek. Bemutatja minden évben a hagyományokat és a településre jellemző sás felhasználásával készített használati tárgyakat: lábtörlők, gyékényből készült faliszőnyegek, táskák, edényalátétek. A településről elszármazottak és a turisták nagy örömére a hagyományőrző programok évente kerülnek megrendezésre, felidézve a múlt emlékét, gyakorlatban is bemutatva.

    A kialakításra került sportöltöző 2.316 e Ft-ba, a helyi közutak felújítása 5.922 e Ft-ba kerültek.

    Az első világháborús emlékműnél – trianoni – emléktábla került elhelyezésre. A hatékonyabb és gazdaságosabb együttműködés céljából Fertőd várossal óvodai társulás, Fertőd és Térsége Szociális – Gyermekjóléti Intézményi Társulás létrehozása.

    Különböző pályázatok benyújtása: Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében kiírt „kerékpározásra alkalmas közút és környékének kulturált kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása” „Ausztria–Magyarország Interreg III. A Program 3.2.Intézkedés” pályázat.

    Sarródon az Assisi Szent Ferenc kápolna megépítéséhez a testület biztosítja az Önkormányzat tulajdonát képező területet.

    a 2006. október 1-jei választás eredménye

    Polgármester
    Turi Lajos

    Alpolgármester
    Élő Imréné

    Képviselők
    Gömbösné Kelemen Rita
    Gergácz Tiborné
    Barcza Attila
    Baka József
    Nagy Lajos
    Papp Gyula

    Jó szellemben, pozitív gondolkodású irányítással nekirugaszkodva látott munkához az új testület.

    Fő cél volt a takarékos gazdálkodás, ezen szempontok figyelembe vételével társulások létrehozásával került megoldásra a fiatal és az idősebb korosztály magas szintű ellátása.

    január 1-jén megalakult a Fertődi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató, melynek Sarród mellett alapítói, Agyagosszergény, Fertőd, Fertőhomok, Fertőszéplak, Hegykő és Hidegség települések. Fő feladata a társult önkormányzatok területén a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok megoldása. A társulás kiválóan működik, a testület biztosítja a feltételeket a minél magasabb színvonalú ellátáshoz anyagilag és szakmailag egyaránt.

    április 15-én létrejött a Fertőd–Sarródi Intézményfenntartó Társulás Sarród, Fő u. 32. szám alatti Gondozási Központtal. Igénybe vehető ellátások, szociális étkezés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás. Nagy sikerrel, azonnal indulhatott 20 fővel a nappali ellátás. Előkerültek a régi, fiatalkori emlékek, melyek nemcsak a mesélők, hanem a hallgatók számára is nagy élményt jelentettek. Elfelejtődnek a magány és a nehézségek, felfrissül a lélek és a test. Polgármesterünk és sok-sok megfáradt lakó régi álma vált valóra.

    2007. évben megvalósult beruházások és felújítások

    Sarród

    Orvosi rendelő, óvoda, önkormányzati lakások felújítása,
    0/20/36., 0/27/7., 796/5. hrsz. ingatlanok vétele.

    Fertőújlak

    Orvosi rendelő felújítása, temetőfal kialakítása.

    Nyárliget

    Játszótér létrehozása, ravatalozó felújítása, temetőfal kialakítása.

    Ebben az évben készült az AT-HU/06/01 számú kerékpárút, a pályázat tervezési díjának a kifizetése 10.300 e Ft összegben.

    A hivatal irodai eszközeinek a bővítése folyamatos, haladva a kor követelményeivel nem kis kihívás ilyen alacsony lélekszámú, de egymástól távol eső települések esetében, amely különösen megterhelő feladat, hiszen három település révén mindenből három beszerzés, felújítás szükséges.

    2008. évben kisebb felújításokra került sor a három településen. Sarródon az orvosi rendelő, önkormányzati lakások átalakítása illetve akadálymentesítése, a Patak utca útalap és vízelvezőt árok, tájház melléképületének a felújítása, pajta tervezése.

    Fertőújlakon temetőfal építése, Nyárligeten ugyancsak útalap és orvosi rendelő felújítása. Ezt az évet a nagyon takarékos gazdálkodás jellemezte.

    2009. évben jelentős beruházásokra és felújításokra került sor. Pályázat útján VW Transporter kisbusz beszerzése, informatikai fejlesztés, fűnyíró traktor, szárzúzó RZE vásárlása és a településrendezési terv módosítása.

    Sarródon megoldódott a vízelvezetés Fő utcában és a Szeder utcában, az óvodai ajtócsere, parkettázás, kultúrház udvarának újra betonozása, kerékpárpihenő tervének elkészítése, orvosi rendelő burkolatcseréje.

    Fertőújlak

    Fertőújlak–országhatár kerékpárút tervezése, kultúrterem felújítása.

    Nyárliget: Nyárfa utcai útalap és az utca csatornázása.

    évben nagy öröm volt a képviselőtestület számára, hogy több olyan házaspárt is köszönthetett, akik az 50. házassági évfordulójukat ünnepelték. Ugyancsak ettől az évtől köszönti a polgármester, Turi Lajos és egy képviselő településeink 90 éves lakóit, a későbbi években pedig a 90. illetve ennél idősebb személyeket. Minden egyes látogatás nagy izgalommal jár, nemcsak adunk, hanem gazdagodunk is sok-sok élménnyel a köszöntések során.

    Korábbi években is, de 2010. évtől az egyházak támogatása is része a költségvetésnek, fontos mindannyiunk számára a jó és nemes ügyek támogatása.

    2010. évi beruházások és felújítások

    A beruházások és felújítások is kisebb értékűek ebben az évben, hiszen készülve a következő években megvalósuló pályázatokra szükség van az önrész biztosítására. Kisebb értékű gépek, eszközök beszerzése történt, motoros kasza, GÜDE motoros aprító, számítógép, a tájháznál kemence építése valamint a 2009. évről áthúzódó melléképület felújításának a befejezése 1.801 e Ft értékben.

    Jelentős összeget képvisel – 3.125 e Ft – a kerékpárút országhatáron átnyúló tanulmányára fordított összeg, az óvoda 1.843 e Ft értékű tetőcserép-cseréje és az „Őszapó tanösvény” kialakítására átadott előleg 1.250 e Ft értékben.

    Döntött a testület a korábban nyert pályázat „Biogáz” projekt tanulmányainak elkészítésének megbízásáról.

    A testület a név nélküli utak elnevezéséről a 49/2010.(VI.23.) határozatával Sarród és Nyárliget estében az alábbi új elnevezésekről döntött:

    Sarród

    Gömbös út, Keréktó út, Újlaki út, Alkony út, Sétáló köz, hivatalossá vált a régóta használt „Gagarin major” elnevezés.

    Nyárliget

    Összekötő út, Kavics köz, Lászlómajori út, Majori út, Sport út.

    Kezdeményezések történtek Körjegyzőséghez való csatlakozás tárgyalására.

    Ismét fontos esemény a 2010. évi önkormányzati választás. Minden választás egy megmérettetés a polgármester és a képviselők számára.

    Választás: 2010. október 3.

    Polgármester
    Turi Lajos

    Alpolgármesterek
    Gömbösné Kelemen Rita
    Fejes Imre

    Képviselők
    Barcza Attila
    Nagy Lajos
    Papp Gyula
    Rajczi János

    A képviselők összetétele mutatja, hogy minden korosztály képviselve van, a bölcsek, a tapasztaltak, illetve a fiatalok lendülete is hozzájárul az eredményes munkához.

    A vállalkozó szellem nagyon fontos, ezt mutatják az elmúlt évek eredményei is.

    2010. évben a kárpátaljai Csongor településsel írásos dokumentummal is megerősítve testvérkapcsolat létrehozására került sor.

    2011. év ismét a sikerek éve, a pályázatok teljesített értéke: ESPAN Biogáz 6.781 e Ft, ROP Kerékpár 15.270 e Ft, III. tengely Falumegújító pályázat (játszótér, parkosítás, jelző táblák) 2.762 e Ft, kerékpárút, országhatáron átnyúló 21.128 e Ft, Őszapó tanösvény 4.295 e Ft, III. Tengely falumegújítás Polgármesteri Hivatal 5.481 e Ft.

    A települések karbantartását segítő kommunális traktor szárzúzóval és billenő platós pótkocsival 5.245 e Ft, sarródi orvosi rendelő akadálymentesítése rokkantak által is használható toalettel 2.879 e Ft, templom körüli ingatlan vétele és lebontása 3.078 e Ft-ba került.

    Fejlesztések a templom és a temető közötti téren

    2011. év szeptember 1.: Körjegyzőség létrehozása Fertőszéplak községgel.

    2012. évben a pályázatok teljesített értéke: kerékpárút Ausztria felé 64.408 e Ft, ESPAN Biogáz 22.091 e Ft.

    Tűzoltószertár építése 714 e Ft, víztermelés, -kezelés, -ellátás 1.687 e Ft, szennyvíz gyűjtése, elhelyezése 16.311 e Ft.

    2013. március 1. Körjegyzőség helyett új elnevezés: Közös Önkormányzat.

    Településünk 700 éves évfordulójának méltó megünnepléséhez a 2013. évi költségvetésben a forrás biztosítva van. Célunk a múlt megismerése, a jelen építése és a jövő megalapozása. Ez tükröződik polgármesterünk, Turi Lajos, valamint a testület tagjainak a munkájában.

    Áttekintve az elmúlt évek fejlődését, büszkén mondhatjuk, megérte a fáradozás, ha látjuk annak sikerét és eredményét. A három település minden lakója büszke lehet, elmondhatja, érdemes és jó itt élni.

    A Sarród 700 című könyv bővített és javított kiadása, a 2014-es helyhatósági választásokat követően dolgozza fel Sarród, Fertőújlak, Nyárliget fejlődősének a történetét.

    A Sarród fejlődése 1990-től napjainkig című fejezet további részeit írta Papp Gyula

    Választás: 2014. október 12.

    Polgármester
    Papp Gyula

    Alpolgármester
    Rajczi János

    Képviselők
    Fejes Imre
    Gergácz Tiborné
    Kanczler Balázs

    A 2014. október 12-én tartott választások következtében jelentős változások történtek Sarród Község Önkormányzatának képviselő-testületében. Turi Lajos polgármester 12 év után nyugdíjba vonult, így helyét Papp Gyula vette át, mint polgármester.

    (2013 nyarán, Sarród 700 éves fennállásának alkalmából szervezett ünnepségsorozat keretén belül, Turi Lajos polgármester, a Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet vehette át, melyet a településeinkért végzett, több mint egy évtizedés áldozatos, és odaadó munkájáért adományozott a részére a képviselő-testület.)

    Sajnos településeink lélekszáma 1000 fő alá csökkent, ezért a képviselő-testületben már csak négy fő képviselhette Sarród, Fertőújlak, és Nyárliget érdekeit. Személyi változások is történtek: Gömbösné Kelemen Rita alpolgármester úgy döntött, hogy hoszszú, több évtizedes odaadó munkája után inkább a családjára szenteli szabadidejét. Nagy Lajos képviselő úr pedig úgy döntött, hogy nem folytatja képviselői munkáját, és életének alakulása miatt fiához, Ásotthalomra költözött. Barcza Attila képviselő pedig Sopronban indult a választáson, ahol Sopron város képviselő-testületének tagjává választották.

    Azon településeknek, amelyek lakossága nem éri el a kétezer főt, továbbra is közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk, és nem működtethetnek önálló polgármesteri hivatalt. Mivel a korábban alapított Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatal és annak Sarródi Kirendeltsége sikeresen működött az elmúlt években, az új képviselő-testület úgy döntött, hogy nem változtat ezen az együttműködési formán.

    A 2010-es kormányváltás után, a jól megtervezett gazdaságpolitika és az Európai Unió támogatásának köszönhetően kedvező gazdasági folyamatok indultak el Magyarországon, melyek településeinken is érezhetőek voltak.

    2014-től kezdve azonban több jelentős kormányzati támogatás is eljutott Sarródra.

    október 9-én került átadásra a Fertőszéplaki Margaréta Óvoda, Sarródi Óvodájának felújított épülete, amely a Sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület közreműködésével 16.607.448 forintból újult meg. Az év folyamán egy másik fontos fejlesztés is megtörtént: a magyar kormány 450 millió forintot különített el a Fertőmenti kerékpárúthálózat fejlesztésére, mely Sarródot is érintette. A program keretében a Kossuth Lajos utca aszfaltozása és szegélykövezése mellett nyitott kerékpársávok is kialakításra kerültek, hozzájárulva a kerékpáros közlekedés biztonságához.

    2014-ben az önkormányzat energetikai pályázatot nyújtott be, amelynek keretében napelemeket telepítettek négy közintézmény tetejére: Sarródon, Fertőújlakon és Nyárligeten a kultúrházak tetejére, illetve Sarródon a polgármesteri hivatal épületére. A több mint 21 millió forintos projektet 18 millió forint állami támogatással és 3 millió forint önkormányzati hozzájárulással valósították meg. Továbbá, 2015-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 8 millió forintot nyertünk egy új falugondnoki busz vásárlására, amely egy Volkswagen Transzporter kisbusz formájában érkezett.

    Ezen kívül önerőből felújítottuk a fertőújlaki és sarródi temető térkövezését, valamint a nyárligeti ravatalozó tetejét, ezek összesen 1,5 millió forintba kerültek.

    2016-ban újabb pályázatok jelentek meg a Területi Operatív Program (TOP) keretében, és Sarród Község Önkormányzata két jelentős pályázatot is benyújtott. Az egyik a nyárligeti egészségház felújítását célozta, míg a másik a Kossuth utcától a Kócsagvárig vezető útszakasz felújítását, kerékpársávval. A beadott pályázatok mellett az önkormányzat folytatta saját forrásból történő felújításokat is.

    2016-ban befejeződtek a tűzoltószertár építésének munkálatai, melyek még a Turi Lajos által vezetett korábbi képviselő-testület döntése alapján kezdődhettek el. A falazási munkálatok már korábban elkészültek, de a további kivitelezésre még várni kellett. Az épületet bővítettük, előtetős terasszal és egy szabadidőparkkal, amely játszótérrel, szalonnasütő hellyel és parkosítással lett gazdagabb. Az építkezéshez szükséges területet közmunkával tisztítottuk meg, és az egész projektet 5 millió forint ráfordítással valósítottuk meg. A VELUX Alapítványtól 3000 eurót kaptunk a játszótéri eszközök vásárlására, és a falunapi tombola bevételei is hozzájárultak a költségekhez. A villanyszerelést Rácz János ingyen végezte el.

    A másik 2016-os beruházás a nyárligeti temetőben történt, ahol egy urnafal épült. A projekt tisztán önerőből valósult meg, és közel 1,3 millió forintba került. Emellett felújítottuk a sarródi mártír, Nagy Árpád síremlékét is az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából, valamint az I. világháborús emlékművet is, melyeket pályázati forrásból újítottunk fel.

    2017 – Fejlődés és Közösségi Események Éve

    A 2017-es évben településünk önkormányzata ismét sikeres pályázaton vett részt, lehetővé téve számos fontos fejlesztés végrehajtását. Egy belügyminisztériumi (BM) pályázaton nyertünk támogatást, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak településünk fejlődéséhez.

    A pályázat 15 millió forintos támogatással valósult meg, és a Nyárligeti telek kialakítási projektet érintette. Az önkormányzat már korábban elkezdte a Nyárfa utca közművesítését, de kivitelezési problémák miatt a munkálatok megakadtak. A csatornarendszert újra kellett tervezni a vízművel, és a 27 millió forintos költségvetésű terv megvalósítása után megkezdődhettek az első ütem munkálatai. Ezen belül a csatornarendszer kiépítése, a gépészeti munkák és a meglévő nyárligeti rendszerhez való csatlakozás valósult meg, lehetővé téve az építkezések folytatását ezen a területen.

    A közösségi beruházások sora nem állt meg: a sarródi temetőnél egy 50 méter hosszú kerítést építettünk, amelyben urnahelyek is kialakításra kerültek. Fertőújlakon a művelődési ház helyiségeit átalakítottuk, és egy melegítőkonyhát alakítottunk ki. Ezt a létesítményt a falunapokon, valamint az idősek napján kényelmesen tudjuk majd használni, így komfortosabbá téve az épületet.

    A fejlesztések mellett 2017-ben településünk egy különleges eseménynek is otthont adhatott.

    július 27. és augusztus 5. között zajlott a 26. Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor festőtábora. A táborzáró kiállításon Rujavecné Ferenczi Katalin, az alapító lánya, Sarród Község Díszpolgára kitüntetésben részesült. Az elismerést a település iránti elkötelezettsége, példaértékű emberi tartása, valamint Sarród község kulturális életében végzett magas színvonalú szellemi munkájáért érdemelte ki. A díjjal a Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztáborban végzett kiemelkedő és önzetlen tevékenységét is elismerték.

    október 4-én ünnepeltük az Assisi Szent Ferenc Kápolna tízéves évfordulóját. Az ünnepség a kápolnaépítő fiatalok kezdeményezésére valósult meg, és az egyházközség, valamint az önkormányzat közreműködésével zajlott. A program szentmisével kezdődött a templomban, majd körmenettel folytatódott a kápolnához, és agapéval zárult a Kócsagvárban. A szentmisét Dr. Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke celebrálta. Ezen alkalomból a kápolna felújítása is megtörtént, és egy pihenőhelyet alakítottunk ki a kerékpárosok és látogatók számára.

    2017 tehát nemcsak a fejlesztések, hanem a közösségi események és ünnepek éve is volt településünk számára, amelyek hozzájárultak a közösségépítéshez és a helyi identitás erősítéséhez.

    2018 – A Fejlődés Éve

    A 2018-as év a felkészülés és előrelépés jegyében indult. Április 8-án Magyarországon parlamenti választásokat tartottak, amely során településünk először adhatott parlamenti képviselőt a magyar Országgyűlésbe. Barcza Attila képviselőt választották Sopron és Térsége országgyűlési képviselőjévé, ami jelentős mérföldkő volt községünk számára is, és elindult az elkötelezett közös munka, melynek eredményei ebben a fejezetben ovashatók.

    A településünk fejlesztése 2018-ban is dinamikusan haladt előre, köszönhetően a Magyar Kormány pályázatainak, melyek nagyban hozzájárultak a vidéki települések fejlődéséhez. Az év során jelentős felújítások valósultak meg az önkormányzat tulajdonában lévő épületeken, amelyek közül kiemelkedik a nyárligeti orvosi rendelő teljes körű felújítása.

    A sarródi képviselő-testület 25.305.588 Ft támogatást nyert el a betegségmegelőzési és életminőség-javító egészségfejlesztési program keretében. Ennek eredményeként a rendelő teljesen megújult: az épület energetikai korszerűsítése során új nyílászárók, szigetelés, elektromos fűtésrendszer és új elektromos hálózat is kiépítésre került. Az orvosi rendelő egy külön helyiséget kapott a védőnői ellátás számára is, így a nyárligeti lakosság egy modern, minden igényt kielégítő orvosi rendelővel gazdagodott.

    A felújítások sora nem állt meg itt: a nyárligeti orvosi rendelőhöz kapcsolódó Sütő Károly Művelődési Ház is megújult, ugyancsak 2018-ban, a „Kisléptékű Kultúrháló” pályázat segítségével. A művelődési ház külső homlokzata megújult, a nyílászárókat kicserélték. A projekt összköltsége 2.492.007 Ft volt.

    Ezenkívül a 2014-ben átadott Fertőszéplaki Margaréta Óvoda Sarródi Tagóvodájának udvarát is felújítottuk egy 2018-ban elnyert 10 millió forintos támogatásból, amelyet az önkormányzat 3,5 millió forinttal egészített ki. A teljes udvar megújult: új játszótéri eszközöket, parkosítást, új kerítést és automata öntöző rendszer telepítésre került.

    2018-ban két jelentős belügyminisztériumi pályázati támogatást is nyert településünk. Az egyik keretében a Kossuth utca 790m hosszú részén új, térköves járda készült el, mintegy 15 millió forint értékben. Ugyanebből a forrásból Fertőújlakon beton járdát építettünk 400m hosszban. A másik pályázat segítségével a sarródi ravatalozó épülete is felújításra került: új nyílászárókat, elektromos vezetékeket, külső szigetelést, valamint a belső tér járólapozását végezték el, összesen 2,25 millió forint értékben (1,25 millió forint támogatás, 1 millió forint önerő).

    A digitális jólét programnak köszönhetően a községi könyvtár is fejlesztéseken esett át: új laptopokat, táblagépeket és okostelefonokat kapott, összesen 1 millió forint értékben.

    A Fertőszéplak-Fertőd-Sarród alkotta konzorcium is jelentős támogatásban részesült. A projekt keretében az egykori vasútállomáshoz vezető külterületi út aszfaltozása történt meg, és a községi eszközpark is bővült: hóeke, ágdaráló, sószóró és fűkasza kerültek beszerzésre, a 4.250.000 Ft összegű támogatásból.

    Sarród, Nyárliget, Fertőújlak három külön település, de mégis összefonódik az életük közigazgatásilag és mezőgazdaságilag is. A három települést összekötő Gagarini út, Sarród felöli végére kápolnát építettek, helyi és környékbeli gazdálkodók és önzetlen lelkű emberek. A zarándok kápolna megvalósításának ötlete, és később tervezése Vámosi Lajos kezdeményezésével indult, majd emellé álltak támogató vállalkozók, és civilek. A zarándokhely Szent György Kápolna elnevezést kapta, és 2018.04.23-án volt az, amikor is Turner Lajos plébános megáldotta a kápolnát.

    Összességében 2018 egy sikeres és eredményes év volt településünk számára, amely nemcsak az infrastrukturális fejlődést, hanem közösségi és kulturális programokat is magában foglalt. A fejlesztések és a közösségi tér megújítása lehetővé teszi, hogy Sarród még inkább élhető, modern településsé váljon.

    Választás: 2019. október 13.

    Polgármester
    Papp Gyula

    Alpolgármester
    Rajczi János

    Képviselők
    Fejes Imre
    Gergácz Tiborné
    Horváth Tamás

    A 2019. október 13-án tartott választások eredményeként Sarród Község Önkormányzatának képviselő-testülete kisebb mértékben átalakult. A polgármesteri poszton nem történt változás, Papp Gyula ismét bizalmat kapott a választóktól, és újabb öt évre megválasztották. A települések lélekszáma nem változott jelentősen, így továbbra is 1000 fő alatt maradt, ami azt eredményezte, hogy a képviselő-testületben továbbra is négy fő képviselhette a települések érdekeit. Egy személyi változás viszont történt: Kanczler Balázs képviselő úr úgy döntött, hogy öt évnyi elhivatott munka után más területen próbálja ki magát. Helyét a választók bizalmából Horváth Tamás képviselő úr vette át.

    Bár 2019 őszén helyhatósági választások zajlottak, a fejlesztések nem állhattak meg, hiszen azok túlmutatnak egy-egy választási cikluson. 2019-ben jelentős turisztikai és kerékpáros turizmushoz kapcsolódó fejlesztések valósultak meg a Sopron-Fertő turisztikai térségben. Az európai uniós támogatások segítségével komplex kerékpárosbarát beruházások indultak, melyek során meglévő utak újultak meg, és szervizpontok, kölcsönzők, valamint pihenőhelyek hálózata épült ki. A projekt célja a Sopron-Fertő térség teljes területén a kerékpáros turizmus fellendítése és a kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése volt, mely a Sarród községet is érintette.

    Fontos lépés volt a „Sarród úthálózatának kerékpárosbarát továbbfejlesztése” című pályázati támogatás eredményeként végrehajtott Sarródi Fő utca aszfaltozása, szegélyezése és kerékpársáv kijelölése, mely 70 millió forintból valósult meg.

    Az egyik legfontosabb fejlesztés a Fertőújlak Fő utca teljes aszfaltozása, szegélyezése és kerékpáros nyomvonal kialakítása volt. Ez a beruházás kiemelkedő volt, nemcsak a 50 millió forintos költsége miatt, hanem azért is, mert a 2012-ben átadott Fertőújlak-Pamhagen kerékpáros útnak köszönhetően jelentősen megnövekedett a kerékpáros turizmus a településen.

    A kerékpáros közlekedés javítása érdekében a településeken pihenőhelyek is kialakításra kerültek: Fertőújlakon, az „Isten Kertje” mellett, 6.092 millió forintból épült pihenőhely, míg Sarródon, az önkormányzati hivatal mögötti játszótér kibővítése és felújítása 19.9 millió forint értékben valósult meg, létrehozva ezzel egy kerékpárosbarát, minden igényt kielégítő játszóteret, a Hany Istók Családi Parkot. Emellett Sarródon, az Assisi Ferenc Kápolna melletti kerékpáros pihenőhely is fejlesztésre került, mintegy 8 millió forintos költséggel.

    Ezek a beruházások nem a Sarród Község Önkormányzata, hanem a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által valósultak meg, amely ezekkel együtt, a Sopron-Fertő térségben 17 kerékpáros pihenőhelyet alakított ki, hozzájárulva a térségi kerékpáros turizmus fellendítéséhez és a biciklizés élményének komfortosabbá tételéhez.

    A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa által vezetett konzorcium 2017 májusában nyújtott be támogatási igényt a Széchenyi 2020 program keretében, a „Fertő-táj ékkövei” című pályázat célja pedig a Fertő-táj kulturális örökséghelyszíneinek turisztikai funkcióval való bővítése és fenntartható hasznosítása volt. A projekt 406 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A pályázatnak köszönhetően újult meg a Sarródi Tájház, ahol tárolóhelyet építettek a cséplőgép fölé, födémszigetelést és napelemes fűtésrendszert alakítottak ki. A tájház kertje és egykori parasztudvara is megújult, emellett többfunkciós fogadótér, ajándékbolt és családbarát kiállítás is létrejött 45.364.847 forintos támogatásból. A tájház turisztikai vonzerője így jelentősen megnövekedett.

    2018 tavaszán Orbán Viktor miniszterelnök, a kistelepülések polgármestereinek küldött levelében írta: „Nem vagyunk messze attól, hogy azt tudjuk mondani, hogy ma egy magyar faluban ugyanolyan minőségű életet lehet élni, mint a fővárosban.”

    Ezzel indította el a Magyar Falu Programot, amely a 5000 fő alatti települések megerősítését, a helyi életminőség javítását, és a lakosság elvándorlásának megállítását célozta meg. A program 2019-ben kezdődött, három alprogrammal: a falusi közszolgáltatások minőségének javítása, lakhatási támogatás, és a Falusi útalap.

    Sarród Község Önkormányzata már a program első évében csatlakozott, és két sikeres pályázatot nyújtott be. Az önkormányzati utak felújítása alprogram keretében sikeresen pályáztunk a nyárligeti Béke utca felújítására, mely 22.999.000 forintból újult meg. Ezen kívül az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére 5 millió forintos támogatásban részesültünk, szolgálati lakás felújítására. A Sarródi Római Katolikus Egyházközség is sikerrel pályázott, és 1.275.604 forintos támogatást nyert, egyházi közösségi terek fejlesztésére. Ezen kívül 2019 végén, a Sarródi Mező utca felújítása 9.653.272 forintos támogatással valósult meg, egy a Belügyminisztérium által kiírt pályázat keretében.

    Összességében 2019 rendkívül sikeres év volt az önkormányzat számára, és jelentős előrelépés történt a településeink fejlesztésében.

    A 2019-es év egyik nagyon jelentős eseménye volt, a november 14-én, a Fertő-Hanság Nemzeti Park lászmomajori bemutató majorságában megtartott idősek napi rendezvény, mely rendezvény keretén belül, Dr. Kárpáti László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott alapító igazgatója a Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet vehette át.

    2020-2023

    A 2019 októberében lezajlott helyi önkormányzati választásokat követően az önkormányzatoknak át kellett tekinteniük a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos szabályozásokat. Azok a települések, amelyek lakossága nem éri el a kétezer főt, továbbra is közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, és nem működtethetnek önálló polgármesteri hivatalt. Mivel a 2013-ban alapított Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatal és annak Sarródi Kirendeltsége sikeresen működött az elmúlt években, az új képviselőtestület úgy döntött, hogy nem változtat ezen az együttműködési formán. Így a polgármesteri hivatalunk a következő öt évben is a Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatal részeként folytatta működését.

    2020-ban világszerte kirobbant a Covid-19 világjárvány, amely Magyarországot is jelentős mértékben érintette, és Sarródon is számos kihívást okozott. A vírus által okozott pandémia gyorsan elterjedt, tünetei között szerepelt a láz, torokfájás, köhögés és fáradtság, és bár a betegség tünetmentes is lehetett, sok esetben végzetes kimenetelű volt. A vírus cseppfertőzéssel terjedt, és a kormányok különböző intézkedésekkel igyekeztek mérsékelni a járvány hatásait. Magyarországon 2020. március 11-én országos vészhelyzetet hirdettek ki, amely különleges jogrendet vezetett be. Az intézkedések, amelyek az emberek mindennapi életét korlátozták, egészen 2021 végéig tartottak, és időről időre szigorító szabályok léptek életbe.

    A járvány alatt a közösségek összefogtak segítve egymást, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot. A koronavírus járvány hatása a világgazdaságra is drámai volt, és egyes elemzők szerint a válság hatásai a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonlíthatók. A válság gyors gazdasági recessziót és társadalmi krízist okozott, amelyet az EU és Magyarország Kormánya különféle intézkedésekkel próbált enyhíteni, köztük jelentős állami támogatásokkal.

    A 2020-as év egy fontos fejlesztést hozott Nyárliget településrészén. Korábban a település vízellátása önálló vízműrendszeren alapult, ami az üzemeltetés gazdaságosságát és vízbiztonságát is problémássá tette. A vízminőség folyamatosan nem érte el az elvárt határértékeket, és a település számára szükségessé vált a vízellátás fejlesztése. Ennek érdekében 2020-ban elindult a Sarród és Nyárliget közötti mintegy három kilométeres ivóvíz távvezeték kiépítése, hogy a településrész csatlakozhasson a Sopron-Fertőd Térségi Vízellátó Rendszerhez. A projektet a Soproni Vízmű Zrt. irányította, és a beavatkozás nemcsak a vízminőség javulásához járult hozzá, hanem biztosította az üzemeltetés gazdaságosságát is.

    2020-ban a Magyar Falu Program keretében tovább folytatódtak a sikeres fejlesztések. Sarród Község Önkormányzata több pályázaton is nyert támogatást, például a Vasút utcai járda felújítására, amelyhez 2.992.374 forint támogatást kaptunk. Ennek köszönhetően 175 méter új térköves járda építésére került sor. Ezenkívül 5.995.010 forint támogatást nyertünk egy szolgálati lakás felújítására, valamint 5.999.694 forintot a Nyárligeti Sütő Károly Művelődési Ház belső felújítására. A művelődési házban új aljzatot, födémszigetelést és elektromos fűtőtesteket telepítettek, és új konyha került kialakításra.

    Sarród Község Önkormányzata a Magyar Közút Nonprofit Zrt. támogatásával útfelújítást is végrehajtott. Az 8521-es számú öszszekötő közút, Sarród Szent István Vértanú-templom-Kócsagvár közötti szakasza megújult, új aszfaltréteggel és szegélykövezéssel, valamint az út mellett térköves járdaépítéssel. Ezenkívül 16.998.569 forint támogatást nyertünk Sarródon a fő utca járdaépítési munkálataira is.

    Továbbá, önkormányzatunk 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott belterületi csapadékvíz rendezésére, amely lehetővé tette a Sarród Fő utcai és Rákóczi utcai nyitott csapadékvíz-elvezető rendszerek zárt rendszerré alakítását, javítva ezzel a faluképet és az infrastruktúrát.

    Fontos megemlíteni, hogy bár a fenti beruházásokhoz kapcsolódó pályázatok beadása és a támogatások elbírálása már 2020-ban megtörtént, a megvalósítási munkálatok több esetben csak 2021-ben kezdődtek el, illetve akkor fejeződtek be.

    A 2021-es év az önkormányzat számára rendkívül sikeres és eredményes volt. Az előző évben elindított fejlesztések mellett számos új pályázatot nyújtottunk be, amelyek közül sokat pozitívan bíráltak el.

    A március 31-én megjelent Magyar Közlönyben a kormány bejelentette a Magyar Templomfelújítási Program megvalósítását, melyhez 25,79 milliárd forintot biztosítottak a Gazdaságvédelmi Alapból. A program keretében a Sarródi Római Katolikus Egyházközség 5 millió forint támogatást kapott a Szent István Vértanú-templom tornyának felújítására. A Nyárligeti Római Katolikus Egyházközség 15 millió forintos támogatást nyert a Kisboldogaszszony-templom tetőszerkezetének rekonstrukciójára, míg a Fertőújlaki Római Katolikus Egyházközség ugyanekkora összegből végezhetett el szigetelési és vakolási munkálatokat a Világ Királynéja-templomban. Mindezek kivitelezését a Győri Egyházmegye koordinálta.

    2021-ben az Önkormányzati Sarródi Ászok SE csapata is 6 millió forint támogatásban részesült, amelyet az önkormányzat tulajdonában lévő, de a csapat által használt öltöző energetikai korszerűsítésére fordították. A felújítás során elektromos fűtést, homlokzati és padlás szigetelést, valamint nyílászáró cserét végeztek.

    A Magyar Falu Program keretében tovább folytatódtak a sikeres pályázatok. A fertőújlaki ravatalozó épülete 4.977.606 forintos támogatásból újult meg, míg a fertőújlaki Petőfi utca aszfaltozásához közel 20 millió forint támogatást kaptunk. Emellett a Sütő Károly Művelődési Ház udvarán is fejlesztések történtek: játszóudvar és közterületi játszótér építése 4.196.634 forint támogatásból valósulhatott meg.

    A „Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése” pályázatnak köszönhetően az önkormányzat Rákóczi utca 8. szám alatti ingatlana energetikai korszerűsítésének előkészítése kezdődhetett el. Az 18.525.582 forintos beruházás során a teljes belső tér megújult, modern gázkazánnal, villamos felújítással, aljzatszigeteléssel és új burkolatokkal. Ezen beruházás közben, a hivatali működését önkormányzatunk zavartalanul biztosította a Ferenczi Művelődési Házban kialakított helységben. Miután a beruházás elkészült, a hivatal 2023 végén várhatta ismét a falu lakosságát a Rákóczi utcai felújított épületben.

    A 2021-es év végén egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően a falugondnoki szolgálatunk 13.978.493 forint értékben új falubuszt vásárolhatott. Az új Ford Tranzit kisbuszunk 2023 áprilisában állhatott szolgálatba.

    2021 októberében az önkormányzat saját forrásból elkészítette a Petőfi téren még hiányzó járda szakaszának a kivitelezési munkálatait. Így újabb 100m-es térköves járdával gazdagodott településünk, melynek bekerülési költsége 1,5 millió forint volt megközelítőleg.

    2020-ban kezdeményezte Sarród Község Önkormányzata és a Három Település Alapítványa a sarródi Fő utcában található Rozália-szobor felújítását. 2021-ben közel 3 millió forintos összegből került felújításra az országos műemlékek közé tartozó emlékmű. A restauráláshoz szükséges önerőt, a helyiek adakozásának köszönhetően a Három Település Alapítványa biztosította. A Rozália-szobor megáldására egy kis ünnepség keretén belül került sor, 2021. szeptember 4-én.

    A 2021-es év sajnálatos eseménye volt, hogy dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító igazgatója, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára, Ászár és Sarród községek, valamint Sopron Megyei Jogú Város díszpolgára, méltósággal viselt 247 hosszan tartó súlyos betegség után, 2021. június 27-én átadta lelkét a Teremtőnek. Dr. Kárpáti Lászlót a sarródi temetőben helyezték végső nyugalomba.

    Összességében elmondható, hogy bár a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági nehézségek mellett, de sikerült egy eredményes és fejlődő évet zárnunk 2021-ben is.

    Alighogy a világ és Magyarország túl voltak a koronavírus okozta nehézségeken, 2022 elején újabb komoly problémával kellett szembenézniük. 2022. február 22-én Oroszország megindította invázióját Ukrajna ellen, ami Európa legnagyobb hagyományos katonai konfliktusává vált a második világháború vége óta. Az orosz háború következményeként az energiaárak drámaian emelkedtek, ami az Európai Unióban tüzelőanya-gok, energiahordozók és üzemanyagok árának növekedéséhez vezetett. Ez pedig komoly aggodalmakat keltett az energiaellátás biztonságával kapcsolatban.

    Ezekkel a nehézségekkel együtt tartották meg Magyarországon 2022. április 3-án az országgyűlési választásokat, amelyek a rendszerváltás óta a kilencedik parlamenti választásnak számítottak. A választást a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte meg és kétharmados többséget szerzett, így negyedik alkalommal alakíthatott kormányt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével. Sopron és térsége választási körzetében továbbra is Barcza Attila képviselhette a Parlamentben a térség érdekeit.

    A nehéz körülmények ellenére önkormányzatunk 2022-ben is folytatta munkáját, és a településfejlesztés sem állt meg.

    Elkezdődhetett egy tervezési folyamat, amely alapot adhatott egy 200 millió forintos beruházás elindításához. Ez a komplex fejlesztés három településünkre vonatkozóan számos fontos projektet foglal magában, többek között útépítéseket, épületek energetikai korszerűsítését, játszóterek fejlesztését, csapadékvízelvezetési rendszerek kiépítését, valamint járdák építését.

    Egy közel 19 millió forintos pályázati forrásnak köszönhetően megkezdődtek a Rákóczi utcai hivatali épületek bővítési és összekötési előkészítő munkálatai. Ebben az évben megújult a nyárligeti Petőfi utca aszfaltburkolata, valamint elkészült a sarródi Patak utca aszfaltozása is.

    2022. június 25-én a németországi testvértelepülésünk fennállásának a 750. évfordulóját ünnepelte. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos bizonytalanságok miatt sajnos nem tudott delegációnk menni Sarrodra a megemlékezésre. Az esemény tiszteletére egy emléklapot küldtünk, amely a gratulációk és elismerő szavak mellett mindhárom, a kapcsolatépítésben szerepet vállaló polgármester aláírását is magában foglalta.

    2022 augusztusában került felállításra a Templom téren az a kereszt, melynek fa tartószerkezete Grubits János hidegségi fafaragó munkája, a kereszt részt pedig Balogh Eszter ólomüve- készítő adományozta a település részére.

    2022 augusztusában elkezdődött a fertőújlaki „Isten kertben” található Hősi emlékmű, és a mellette lévő kereszt felújítása. A felújítást a Három Település Alapítványa koordinálta, az anyagi fedezetet pedig a faluban élő Winkler család adománya biztosította.

    2022 októberében szintén a Három Település Alapítványa közreműködésével került felállításra a sarródi Templom téren az a Mária-szobor, amelyet a németországi Sarrod településről kapott ajándékba községünk.

    2022 októberében megkezdődött a harangláb felújítása is Nyárligeten, a Három település Alapítványa kivitelezésében.

    Az 1907-ben Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő mester gyárában készült, az „Eszterházai Uradalom” feliratot viselő harang, rozsdásodó vasakon magasodott a falu fölé, és hosszú idő után 2020-ban, közel 25 év után zúgott újra, azokért, akik a Covid járvány ellen küzdöttek nap, mint nap. Ez az esemény adta az ötletet a harangláb felújítására.

    A Három Település Alapítványa és a helyi lakosság támogatásának köszönhetően a harangláb felújítása 2022 év decemberére befejeződött, így most már nem málló kövön álló feszülettel, kopott korpusszal, feliratokkal, rozsdás vasakkal, hanem újra fényesen ragyogó, erőteljesen zúgó haranggal tudunk emlékezni. A feszület is felújításra került, így az itt imádkozóknak, emlékezőknek teljes megnyugvást adhat ez a meghitt hangulatú, csodálatos kis emlékmű.

    2023-ban elindultak a sarródi Ady Endre utca csapadékvíz-elvezetési munkálatai, amelyek sajnos lassan haladtak, és nem a tervezett ütemben készültek el. Azonban, a nehézségek ellenére, a projekt fontos beruházás volt, mivel az utca későbbi felújítását alapozhatja meg.

    Kiemelkedő eseménye volt a 2023-as évnek a sarródi testvértelepülésünkre, Németországba tett látogatás, amely a testvértelepülési kapcsolatok 25 éves évfordulóját ünnepelte. Ezen alkalommal Helmut Stein részére Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet adományoztunk, elismerve a testvértelepülési kapcsolatok ápolásában és fenntartásában végzett áldozatos munkáját.

    2023. szeptember 13-án emlékeztünk arra az eseményre, amely 100 éve biztosította, hogy a régi Mekszikópuszta, ma Fertőújlak település magyar maradhasson, miután a Trianoni Békediktátum Ausztriához csatolta volna. A Fertőújlaki Római Katolikus Egyházközség, Sarród Község Önkormányzata és a Három Település Alapítványa méltó módon emlékeztek meg az évfordulóról: egy emlékművet állítottak, melyet az egykori Esterházy uradalmi magtár területén, a Világ Királynője Templom kertjében helyeztek el. Erről az eseményről részletesebben a Fertőújlak története című fejezetben olvashatunk.

    2023-ban egy szomorú esemény is rávilágított közösségünk veszteségére: szeptember 13-án elhunyt Fejér Zoltán festőművész, a Soproni Képzőművészeti Társaság tiszteletbeli alelnöke, aki a Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztáborban végzett munkájáért Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet érdemelt ki.

    Választás: 2024. június 9.

    Polgármester
    Papp Gyula

    Alpolgármester
    Vámosi Lajos Imre

    Képviselők
    Fejes Imre
    Gergácz Tiborné
    Horváth Tamás
    Papp János
    Rajczi János

    2022 és 2023 során a Magyar Posta országszerte mintegy 100 postahivatal bezárásáról döntött, ennek következtében számos postai dolgozó elveszítette munkáját, és a kistelepüléseken, így Sarródon is bezárták a postát. Sarród Község Önkormányzata mindent megtett annak érdekében, hogy a településnek ismét legyen postahivatala. Miután önerőből elvégeztük az épület belső felújítását, és minden bútor a megfelelő helyére került, 2024. január 25-én, több mint egy évnyi várakozás után ismét kinyitott a sarródi posta, immár a község önkormányzatának üzemeltetésében.

    2000-ben a magyar kereszténység felvételének 1000. évfordulója és Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében összesen 162 keresztet állítottak a településeken. Településeinken, így Fertőújlakon és Nyárligeten is sor került egy-egy kereszt felállítására. 2024 márciusában a fertőújlaki Millennium Keresztet felújítottuk, és teljes körű restaurálás után új helyszínre, a Világ Királynéja-templom előtti térre helyeztük. A munkálatokat a Három Település Alapítványa vállalta magára. A kereszt felújítását Grubits János, hidegségi fafaragó művész, barátunk végezte el.

    2024. június 9-én tartották az önkormányzati választásokat Magyarországon, egybekötve az Európa Parlamenti választásokkal. A választások eredményeképp, csekély mértékben, de átalakult Sarród Község Önkormányzatának képviselő -testülete. A polgármester személyében változás nem történt, így további öt évre Papp Gyula kapott bizalmat, a választók jóvoltából. A demográfiai mutatók jelentősen változtak, így a településeink lélekszáma ismét 1000 fő fölé emelkedett, így a képviselő testületben ismét 6 fő képviselheti a településeink érdekeit. Itt két személyi változás történt, hiszen a kibővült létszámmal működő képviselőtestületbe új képviselőként mandátumot szerzett Papp János és Vámosi Lajos Imre is. Személyi változás történt az alpolgármester személyében is, hiszen Rajczi János, aki 10 éven át szolgálta a települést alpolgármesterként úgy döntött, hogy 10 évnyi odaadó alpolgármesteri szolgálata után képviselőként kíván részt venni az önkormányzati munkában. Helyét a képviselő -testület bizalmából Vámosi Lajos Imre vette át, így ő lett Sarród Község Önkormányzatának új alpolgármestere.

    2024 július 31-én a Ferenczi Művelődési Házban „Pillanatképek Fejér Zoltán művésztanár csodálatos életéből” címmel, az előző évben elhunyt Fejér Zoltán festőművész és művésztanár, Sarród Község díszpolgára emléke előtt tisztelegtünk. Az eseményen – amelyen családja, barátai, tanítványai és tisztelői vettek részt – életének meghatározó pillanatait idéztük fel.

    2024. szeptember 14-én jelentős ünnepség zajlott, amelyen azok a résztvevők lehettek jelen, akik tiszteletüket tették a Sarródi Óvoda alapításának 50. évfordulóján.

    Az óvoda 1974. szeptember 14-én kezdte meg működését, és napjainkban a Fertőszéplaki Margaréta Óvoda tagóvodájaként üzemel. Így az alapítás pontos évfordulóján, 2024. szeptember 14-én ünnepeltük az intézmény fél évszázados fennállását. Az ünnepség szentmisével vette kezdetét, majd ezt követően Turner Lajos kanonok megáldotta az óvoda falán elhelyezett emléktáblát, amely az 50. évfordulóra emlékezik.

    Ahogyan egy ember életében, úgy egy intézmény életében is hatalmas mérföldkő az 50 év. Az évforduló valóban jeles eseménynek számít. Az elmúlt fél évszázad alatt megújult az óvoda épülete, az udvara, és új játszótér is kialakításra került. De a falakon belül is jelentős változások történtek: számos óvó néni és dadus nevelte, oktatta azokat a gyermekeket, akik ezen a helyen nevelkedtek, és sokan közülük később sikeres, boldog felnőttekké váltak. Sajnos sokan vannak olyanok, akik már nem élhették meg ezt az 50. évfordulót.

    „A gyökerek nem látszanak, de azok tartják a fát” – szól egy görög közmondás. Az óvoda dolgozóinak kitartó munkájának eredményeként az 50 évvel ezelőtt elültetett fa erős gyökereket kapott, és mára terebélyes, bő termést hozó lombkoronává nőtte ki magát. A község apraja-nagyja élvezi a gyümölcsét. A sarródi óvoda szerves része közösségünk életének, és kapcsolata az önkormányzattal mindig a kölcsönös odafigyelésre és segítségnyújtásra épült.

    Az ünnepség során emléklapot vehetett át Horváth Béláné, Rita óvó néni, aki közel 40 évig dolgozott óvodánkban. Az 50. évforduló alkalmából, Sarród Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, közéleti tevékenységük és a sarródi óvodáért végzett munkájuk elismeréseként, és közéleti tevékenységükért, Sarród Községért Díj kitüntetést adományozott Turi Lajosné, Rőder Gizella és Gergácz Tiborné részére.

    Sarród Község Önkormányzata 2021 végén nyújtott be pályázatot, és a 2022-es támogatói okirat alapján 18.525.282 Ft támogatást nyert el önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztésére és építésére. A támogatásnak köszönhetően az önkormányzat a Rákóczi utca 8. szám alatt található polgármesteri hivatal, tűzoltószertár és sportöltöző épületének összekapcsolását és egy épületté történő átalakítását tervezte. A projekt több akadályba ütközött, mivel a már elkészült, pályázati támogatással rendelkező terveket a világörökségi területen működő tervtanács elutasította. Az átdolgozott tervek pedig már meghaladták az övezetre vonatkozó maximális beépíthetőségi arányt, így szükségessé vált a különböző helyrajzi számú területeink összevonása. Miután minden adminisztrációs akadály elhárult, az elszálló anyag- és munkadíjak miatt jelentős áremelkedés lépett fel, ami drámaian megnövelte a projekt költségvetését. A közel 20 millió forintos többletköltséget önkormányzatunk nem tudta előteremteni, így újabb tervmódosításokra volt szükség. Miután ez megtörtént, megkezdődhetett a beruházás, amely 2024 nyarára fejeződött be. Annak ellenére, hogy az önkormányzatnak így is közel 5 millió forint önerőt kellett biztosítania, a beruházás megtérült, hiszen így az egész épületegyüttes megújulhatott, és a gépeink, eszközeink számára megfelelő tárolási lehetőségek is kialakultak.

    2022-ben megkezdett TOP pályázatok eredményeképpen Sarród Község Önkormányzata jelentős, mintegy 200 millió támogatási összegben részesült, mely támogatás magában foglalta a Ferenczi Művelődési Ház energetikai felújítását is. Ez jelentette az összes nyílászáró cseréjét, új fűtési rendszer kialakítását, homlokzati hőszigetelést, közel 32 millió forint értékben. A többi forrás felhasználása közbeszerzési eljáráshoz volt kötve, melyek eredményét e sorok írásakor még nem kaptuk kézhez, de reményeink szerint hamarosan megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok is.

    2024 végére egy másik, régóta húzódó projektünk is sikeresen lezárult. Önkormányzatunk még 2020 végén pályázott építési telkek kialakítására és közművesítésére. A 2021-ben elnyert 15 millió forintos támogatásból, valamint 16 millió forint saját erőből sikerült kialakítani és közművesíteni 6 db építési telket a nyárligeti Sütő Károly utcában. A valamikori focipálya felosztása után 2022-ben kezdődtek el, és 2023-ban befejeződtek a kivitelezési munkálatok. Sarród Község Önkormányzata képviselő-testületének döntése értelmében a telkeket kizárólag 5 éves beépítési kötelezettség mellett kívánta értékesíteni. A döntést, valamint a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború következményeként kialakult energiaválságot és a csökkenő beruházási kedvet figyelembe véve a telkek értékesítése sokáig nehezen haladt, pedig a pályázat kötelező feltételei között szerepelt. Szerencsére 2024 decemberére az utolsó telek is elkelhetett, így a pályázat is sikeresen lezárulhatott, és ennek következményeként újabb fiatalok telepedhetnek le településeinken.

    Bár az elmúlt 10 évben számos kihívással kellett szembenéznie az önkormányzatnak, bátran kijelenthetjük, hogy Sarród Község Önkormányzatának talán a legsikeresebb évtizede áll mögöttünk, köszönhetően a Magyar Kormány és az Európai Uniós támogatásoknak.

    Sok elvégzett munka áll mögöttünk, de továbbra is számos teendő vár ránk, hogy még jobbá tegyük településeinket és szolgáljuk a lakosság érdekeit.

    Felhasznált irodalom

    Testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve saját tapasztalat.

  • Nyárliget történetének áttekintése

    Nyárliget történetének áttekintése

    Győr-Moson-Sopron megyében közvetlenül a határ mellett található kistelepülés. Közigazgatásilag Sarród községhez tartozik. Nyárosimajor-Nyárasmajor-Nyárliget: ez a három elnevezés ugyanazon település neve. A Nyárosimajor az első, a major létesítések idején hivatalosan adott elnevezés. Az Esterházy uradalom idejéből származó dokumentumok is elsőként a Nyárosimajor elnevezést használták. Az idők során e helyett az elnevezés helyett a könnyebben kiejthető változat a Nyárasmajor és Nyárosmajor elnevezést használták. Mai nevét a település 1970-ben kapta, mikor lakossági kezdeményezésre az Elnöki Tanács engedélyezte a Nyárliget név használatát. A betelepülés erre a területre kb. a 19 sz. végén történt. Az első családokat az Esterházy család telepítette Nyárosmajorba. Feladatuk az volt, hogy őrizzék a hercegi állatállományt. A majorban élő emberek számára az uradalom lakásokat építtetett, melyekben meglehetősen mostoha körülmények között éltek az 5-8 gyerekes családok. Az egyszobás lakásokban közös konyha volt, melyeket napjainkra már lebontottak.

    Cselédházak bontása

    A második világháborút megelőző időszakban a majorhoz mintegy 3200 katasztrális hold terület tartozott. Két további település, Feketebokor és Kisház major lakossága Nyárosmajorral együtt kb. 350 fő volt, ebből 250 fő tartozott Nyárosmajorhoz. Az itteni lakosok helyzete meglehetősen nehéz volt. Helyben semmilyen kulturális, szórakozási vagy bevásárlási lehetőség nem volt. Az elemi iskolába a fiúk Sarródra jártak, a leányok pedig Süttörre. Az odavezető több kilóméteres utat gyalog, vagy ha úgy adódott az uradalom egylovas kiskocsiján tehették meg. A fiataloknak anyagi helyzetükből adódóan nem volt lehetőségük a továbbtanulásra. Az elemi iskola elvégzése után az uradalom munkalehetőségei a mezőgazdaságban, vagy a leányoknak háztartási alkalmazottként való elhelyezkedésre voltak. A másodok világháborút követően a volt uradalmi cselédek földhöz jutottak, s elkezdődött a település fejlődése, az emberek életkörülményeinek javulása. 1945.május 21-i dátummal, 51 volt uradalmi cseléd igényelt földet és épületeket a megalakult Megyei Földosztó Tanácstól. A cselédsor után a földhöz jutás a gazdasági fejlődés lehetőségét adta meg az itt lakóknak. A fejlődés megindulásával a település megpróbált önálló községgé alakulni. Nyárosmajor területén – mivel az Országos Földhivatal hozzájárult a községgé alakuláshoz – 151 db házhelyet alakítottak ki, egyenként mintegy 550-600 négyszögöl területtel. A kimérés szerint 129 család kapott házhelyet. Továbbá a község céljaira négy házhelyet (községháza, kultúrház, egészségház) mérték ki. A földműves szövetkezet részére két házhelynyit, a római katolikus egyház számára ugyancsak két házhelynyit mértek ki. Épületet jelöltek ki önálló általános iskola céljára, melynek első tanítója Sütő Károly és felesége, Élő Anna voltak. A házhelyek kiosztása után megkezdődtek az építkezések, majd a cselédházak lebontása. 1954-re már látható volt egy kis település képe.

    Oktatás, művelődés 1945 után

    1945 előtt a majorban semmiféle kulturálódási lehetőség nem volt, iskola sem. A fejlődni, boldogulni vágyó emberek rögtön a felszabadulás után hozzákezdtek egy iskola létesítéséhez. A volt tiszttartói lakást igényelték meg erre a célra, ahol 1 tantermet és egy kétszobás tanítói lakást alakítottak ki, melyről Sütő Károly tanító úr így emlékezett:

    „Az épületben kevés átalakítással egy 10×5 méteres tantermet és kétszobás pedagóguslakást hoztunk létre. A tanterem minden bútorzatát /pad, asztal, szék/ szintén a helyi lakosság és a mesteremberek társadalmi munkájának köszönhette. Ebben az időben Sarród községben tanítottam feleségemmel együtt. A nyárasmajoriak kérésére és a Tankerületi Főigazgatóság kinevezésére elfogadtam az új iskola vezetését, mint két tanerős állami elemi iskolát. Egy év múltán római katolikus egyházi iskola lett az államosításig. Az iskola 1945. november 26-án kezdte meg első tanítási napját 66 tanulóval és 8 osztállyal I–IV. és V–VIII. csoportosításban. Az iskola körzetéhez tartozott ekkor és egészen a körzetesítésig a településtől kb. másfél km-re fekvő Feketebokor és Kisház major tanulóifjúsága is.”

    A Sütő házaspár nagyon jó kapcsolatban volt a település lakóival. Sokat tettek a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséért, a falu kulturális életének fejlődőséért. Vezették a klubkönyvtárat, kirándulásokat szerveztek. Az iskolában a korszaknak megfelelően 1949-től úttörőcsapat működött. A mozgalmi jelleg mellett ez a szervezet nyújtott lehetőséget a kistelepülések tanulóinak a különböző versenyeken való részvételre. Ezeken a versenyeken többször szerepeltek eredményesen a nyárosiak. 1956-ban a körzeti labdarúgó bajnokság győztesei voltak úttörő kategóriában. A környék kedves hagyományaihoz tartozott, hogy a környékbeli iskolák tanítóik vezetésével az iskoláskorúakat és a fiatalokat összefogva műsorokat mutattak be az egyes településeken: Sarródon, Mekszikópusztán, Nyárosmajorban. Az itt élő emberek szeretete övezte a környékbeli kistelepülések tanítóit, Nyárosban Sütőéket, Mekszikópusztán Gombás tanító úrékat, Sarródon a Ferenczi házaspárt. Sütőék lelkes munkája nyomán már 1946-ban voltak színielőadások a helybeliek részvételével, melyeket a szomszéd településeken is bemutattak. A tanítók munkája és az élénk közösségi élet eredményeképpen jelentős beruházásként új kultúrotthon építése kezdődött meg 1970-ben. Az építkezést megelőző helyszíni bejárás jegyzőkönyvei az új kultúrotthon épületén belül orvosi váró és rendelő, párthelyiség, KISZ-helyiség, vizesblokk, könyvtár és kultúrterem kialakítását tűzték ki célul.

    Az 1978-ban bekövetkezett iskolakörzetesítés nagy törést okozott a falu kulturális életében. Ekkortól a nyárosi gyerekek a fertődi iskolában tanultak, ahol színvonalas tanulási körülmények várták őket. A falu számára azonban nagy veszteség volt, hogy a fiatalok számára beszűkültek a helyi szórakozás lehetőségei, nem volt, aki összefogja a tanulóifjúságot. Nehezedtek a szabadidős programok szervezési lehetőségei is, hiszen az iskolások autóbusszal jártak be Fertődre, s csak késő délután értek haza. 1978-ban Sütő Károly tanítót a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetéssel jutalmazták, melyet az akkori Minisztertanács alapított. Ekkor adták át Szilágyi Sándor részére a Társadalmi munka emlékjelvény ezüst fokozatát.

    1971-től 1990-ig a település a fertődi Nagyközségi Közös Tanács, későbbi nevén Nagyközségi Tanács közigazgatási irányítása alá tartozott. 1990-től Nyárliget ismét közigazgatásilag Sarródhoz került. A község elnevezése egy 1970-es Elnöki Tanácsi rendelet nyomán, lakossági kezdeményezésre Nyárligetre változott. A nyolcvanas évek végéig a település fejlődését gátolta, hogy nagyon közel található az osztrák határhoz. A falu közvetlen közelében húzódott a műszaki zár, ezért ingatlanszerzési korlátozás volt érvényben. Építési engedélyt nem lehetett kiadni, mert a település a „nem fejlesztésre kijelölt terület” kategóriájában tartozott. Ez a tény nagyon megnehezítette az itt élők körülményeit. A település fejlődésében jelentős változást hozott az ingatlanszerzési korlátozás 1989. július 1-ji hatályú feloldása. A társközségek leválásával Nyárliget a régi közigazgatási határoknak megfelelően ismét Sarródhoz került. Az önkormányzatok megalakulása után a településen több fejlesztés is történt. 1991-ben történt a kultúrotthon felújítása, 1992-ben szilárd útburkolatot kapott a Rákóczi és Petőfi utca. 1993-ban templomépítés kezdődött, sportpálya, ravatalozó, a Kossuth és Béke utca útburkolatának építése is megtörtént. A templomszentelésre 1995. szeptember 10-én került sor.

    A nyárligeti római katolikus templom

    Nyárliget település népszavazást kezdeményezett, mely alapján leválik Sarródtól, hogy Fertődhöz csatlakozzon. Sarród képviselő-testülete 1996. április 14-re népszavazást írt ki. A népszavazás érvényes volt, melynek eredményeként a résztvevők 75%-a a Sarródnál maradást választotta. Nyárliget fejlődése rövid idő alatt ment végbe. Nem sok idő telt el a Fertőd-Pamhagen határátkelőhely megnyitása óta. Azóta nőtt a letelepülési kedv, megnőtt az átmenő forgalom, üzletek nyíltak, fejlettebb lett a szolgáltatás. Nyárliget az önkormányzat három települése közül talán a legrendezettebb képet mutatja. A rendszerváltás után több osztrák család vásárolt telket vagy lakást, és költöztek Nyárligetre. A település lakóinak jó a kapcsolata a külföldről jött betelepülőkkel.

    Felhasznált irodalom

    Barczáné Locsmándi B.: Nyárliget 50 éve

  • Mekszikópuszta és Trianon

    A magyar történelem egyik legtragikusabb pillanataként tartjuk számon a trianoni békét, amely során egy nemzet vált a nagyhatalmi törekvések áldozatává 1920. június 4-én.

    A trianoni béke életbelépésével új államok jelentek meg Európa térképén, akik mind a magyar területek rovására jöttek létre, vagy váltak meghatározóvá a térségben. A nagyhatalmi törekvések nem tartották szem előtt a nemzetiségi kérdéseket vagy a diplomáciai küldöttség tagjainak véleményét a területi elcsatolásokkal kapcsolatban, a béke pontjait előre eldöntötték.

    Az ekkor 10 millió főt számláló magyarság harmada is az új határokon túlra került. A legfájóbb ezzel kapcsolatban, hogy a színmagyar, határ közeli területeken élők is kisebbségbe kerültek az utódállamokban.

    A magyar–osztrák határ kijelölése – bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal tartalmát tekintve, minthogy nem „győztes, kisantant” állammal álltunk szemben – sokkal nagyobb mozgásteret adott Magyarországnak. Éltünk is vele, amennyire lehetett. Sopron és a Pinka-völgy története talán közismert, az már kevéssé az, hogy a Mosoni-síkon is érdemben változott a határ az eredeti vázlathoz képest.

    1921 végére, 1922 elejére a Mosoni-síkon is nagyjából eldőlt, hogy melyik falu hová tartozzon. A falvak többsége német nyelvű volt, köztük azonban voltak magyarok, az itteni nagybirtokok gazdasági telepei, „puszták”, „majorok.

    Egy volt közöttük, a ma már Fertőújlak néven ismert, közigazgatásilag Sarród Községhez tartozó „Mekszikópuszta”. Egyes források a magyar többséggel indokolják Mexikópuszta Magyarországnak juttatását a bizottság által. Valószínűbb azonban, hogy a területet tulajdonló nagybirtokosok, az Esterházyak befolyása érvényesült.

    A határmegállapító bizottság 1922. októberi döntése ellen(miszerint Mekszikópuszta magyar település maradjon) az osztrákok a Nagykövetek Tanácsához fellebbeztek, majd a fellebbezést 1923 szeptemberében visszavonták, így 1923. szeptember 13-án, a semleges zóna ugyanekkori megszűnésével kialakult a mai határ, Ausztriával itt utoljára. 2023.09.13-án volt az eseménynek a 100 éves évfordulója. A Fertőújlaki Római Katolikus Egyházközség, Sarród Község Önkormányzata, és a Három Település Alapítványa az eseménynek méltó emléket állított egy emlékmű formájában, amit az egykori Esterházy uradalmi magtárból kialakított Világ Királynője-templom kertjében állítottak fel, hogy az itt imádkozókat, az ide érkezőket is emlékeztesse a felszentelt emlékmű történelmünk eme nehéz időszakára, és hogy büszkén hirdesse magyarságunkat. A következő fejezetben a témát részletesebben is kifejtjük.

    Felhasznált irodalom

    Gombás Tibor: Fertőújlak története

    Gombás Tibor tanító, 1940-ben került Mekszikópusztára (Fertőújlak), Hg. Esterházy Pál uradalmi tanítójaként. A tanítás mellett irodában is dolgozott, így rengeteg anyagot tudott gyűjteni az egykori Mekszikópuszta történetéről, melyet egy kéziratban meg is örökített, melyet itt Fertőújlak történetét bemutató részben, teljes terjedelemben, változtatás nélkül ismertetünk.

    Fertőújlak
    /Mekszikópuszta/

    terházy Hercegi Hitbizomány egyik intézősége volt. Még a mai napig is megvannak a nyomai az uradalmi épületeknek, melyeket az uradalmi cselédsorsból megszabadultak igyekeztek eltüntetni.

    Fertő

    A Fertő tó az Alpok nyúlványainak végződésénél terül el, és követi annak vonulatát. A tó vizére nem lehet rálátni, mert a közvetlen partot nagy szélességben nád övezi. Ezen a területen tényleg tenger volt valamikor, ezt ékesen bizonyítja, hogy a homokbányában, és a legelőn sok csiga váza, és annak maradványai találhatók. A Hanság területe is a Fertő tóhoz tartozott, mely körülbelül Győrig húzódott. Lassan töltődött növénnyel, porral, növényi törmelékkel. Így keletkezett a tőzeg. Az alacsonyabb helyeken megnőtt a nád. A nádi rengeteghez titkos utak voltak, melyeket csak a helyi emberek ismertek. Jókai Mór is megemlíti ezeket az utakat, a „Névtelen vár” című regényében.

    Dombi Márton bácsi is csak úgy tudott eljutni a szomszédos Tőzeggyár majorba a nádtengeren keresztül, hogy a nád végeit összecsomózta, és ez volt a jel, hogy haza is találjon.

    A Fertő tó Magyarország egyik legszeszélyesebb tava. Kiöntéseivel nagy károkat okozott. Volt idő, amikor a víz teljesen eltűnt. Kisebb-nagyobb visszahúzódására az itt lakók is emlékeznek. Dombi Márton bácsi, az uradalmi cseléd ember, aki gulyás volt, a tó partján elterülő legelőre hajtotta ki a gulyáját. Éjjelre biztonságosabb helyre terelte a marháit. Az egyik reggel arra ébredt, hogy a gulya nyugtalankodik, és szép lassú mozgásban tartanak kifelé, a major irányába. Ahogy közeledik a gulyához, előbb erős harmatot, beljebb pedig bokáig érő vizet érez és lát ott, ahol előtte való nap még szárazság volt. Ez 1900 táján történik, amikor egy kisebb száradás után a víz újra elfoglalja a helyét.

    1941-ben erősen feltöltődik a Fertő vize, és a gátat átszabva nagy területet önt el. Bellovits István juhász éjjel menekül ki az elöntött lakásából. Juhait hajóval szállítják ki a Borsodi útra. 1946-47-ben ismét kezd erősen fogyni a tó vize. A híres Madárvártához – melynek csak romjai voltak meg – száraz lábbal lehetett elmenni.

    A Fertő tó vizének a szabályozására a Hanság-csatornán megépítik a hidat, zsilippel együtt. Ezt a zsilipet később a körgátra helyezik át. 1945-ben a hidat és a körgátra áthelyezett zsilipet a viszszavonuló németek felrobbantják. 1952-ben a Rábaszabályozó Társulat újraépíti. Az újjáépített híddal egyidőben a zsilipet is elhelyezik, a régi eredeti helyén.

    A körgátat 1932-34-ben építették meg a kubikusok, mely az osztrák határtól kb.Hegykőig húzódik, és védi a megművelt területeket az elöntéstől, az áradástól.

    Mekszikópuszta lakossága halászattal is foglalkozott, de fő foglalkozás a földművelés és a nádaratás volt.

    A nádaratást nagyon befolyásolja a széljárás. Fűszél vagy Ószél fúj a Fertőn végig, a nép nyelvén. Télen, Fűszéllel orhágy keletkezik. A jég alól visszafolyik a víz, és így a víz és a jégtér között légtér keletkezik. Ez az orhágy. Ilyenkor a jég nem vastagszik meg, és könnyen beszakad.

    A Fertő vize iszapos, és gyógyító hatású is. A tó környékén nagyon sok az ásványvíz forrás. Mekszikópusztán a víznek is erős, vasas íze érezhető.

    Mekszikópuszta
    1860-1945

    1866-70-es esztendőkben a Fertő tó vize nem önt el minden területet. A szárazabb helyeket a föld tulajdonosa és bérlője feltörette, és megindult rajta a mezőgazdálkodás.

    Mekszikópuszta helyén először csak 2 hanyőr kunyhó volt, de a mezőgazdálkodás megindulásával az építkezés is kezdetét veszi. Az első építkezésből három ház maradt meg. Tizenkét család lakott benne. Az egyik „L” alakú volt, ez volt az úgynevezett cigány ház. Az elhelyezésük az abban a korban szokásos módon történt. Egy szobában három család lakott, és egy konyhában hat család részére főztek.

    A major körül nádas terült el. Sarród községből csak hajóval lehetett kijutni. Ez a hajóút ma is megvan, az országút mellett lévő, széles vízelvezető árok. Erre nagy szükség volt, mert a Fertő tó vize a sarródi kertek alját mosta abban az időben. Gyalogos összeköttetés Pomogy községgel volt.

    A földtulajdonos Herczeg Esterházy nem tartja szükségesnek a föld megművelését ezen a vad, kietlen vidéken, ismeretlen helyen, ahol még a madár sem jár. Ezért is kapta Mekszikópuszta ezt a nevet. Inkább bérbe adja a földeket.

    Az első bérlő az olasz származású Magetti volt, aki Mekszikópuszta közvetlen környékét bérli. Később mind több területet hódítanak el a Fertő tótól, teszik alkalmassá a megművelésre. Többen is béreltek ki szántóföldet és legelőt. Farád községből Fésűs, Jobaházáról Borsodi nevű bérlő. Komárom és Ürmény is ott van a bérlők között. A dűlők a bérlőkről kapják a neveiket, melyek a mai napig használatosak. Így van: Borsodi-dűlő, Komáromi-dűlő, Ürményi-dűlő, Kis-Fertei-dűlő.

    A Kis-Fertei-dűlő onnan származik, hogy a Fertő vizének a maradványait itt csapolták le legutoljára.

    Borsodi bérlő a mocsáron keresztül cölöputat épít, ez kb. 80-100 méter hosszú. Ennek maradványait akkor találták meg, amikor a csatorna átereszét megásták.

    Érdekes elnevezés Szúnyog hodály is. Rengeteg szúnyogjáról kapta a nevét. Az uradalom idején a csikókat itt nevelték. A hodályt lebontották, és anyagát nemesebb célra használták fel. /Fertőszéplaki kultúrterem/

    A major mellett terül el kb. 200kh. terméketlen Szikes. Nép nyelvén „Cikes”. Nevét a sziksóról kapta. Nádas rész volt, ide jártak legelni a cselédek marhái, szélkútróll pedig figyelték a járást.

    Lecsapolása 1941-ben megtörténik. Megássák a Határárkot, mely közvetlenül a határon húzódik, és ezzel a mocsaras területet sikerül lecsapolni. A nádas kiveszik, a sziksó pedig mind jobban kivirágzik.

    A major bővítését 1902-ben kezdik meg, 2 x 6-os cselédház megépítésével.1940-41-ben tízes lakásokká bővítik őket.

    Minden családnak már volt egy szobája, konyhája, és egy kamrája. Méretei: szoba 4,80 x 3,80m, konyha 4 x 2,50m, kamra 4 x 1,50m alapterületű. Ez már szociálisabb cselekedet volt az uradalom részéről, mint az 1866-70-es építkezés. 65 konvenciós cseléd lakott itt, de voltak még ¾-es és ½-es konvenciós, és hónapos munkások is.

    Közvetlen felettesük a majoros gazda, aki felelős volt a munkaelosztásért és az elvégzett munkáért. Helyettese az algazda. A munkások közvetlen felügyelői a botos pallérok. Volt még raktáros, gépész, bognár, kovács, sajtmester, akik nélkülözhetetlenek voltak a mezőgazdasági munkákban. Az egész terület ura és parancsolója a tiszttartó.

    A konvenciósok ¼ évente kapták a fizetésüket, úgy pénzben, mint természetben.

    Évi fizetés: 1914-1919-ig.
    18q gabona
    5 korona készpénz
    10q tűzelőfa
    1200 négyszögöl föld
    lakás
    1 tehén
    1 sertés és ezek szaporulatai
    orvosi kezelés és orvosság.

    A majoros gazda 3200 négyszögöl földet, 2 tehéntartást, 2 sertéstartást szaporulataival, fű pénzt kapott többletként az éves konvenciósoknál. Ha nem volt tehén, akkor tehenenként 2-2 liter tejet kaptak.

    1919-ben a járandóság ugyanaz, mint 1914-ben, de ehhez jön még egy pár csizma a férjnek és családtagoknak, melyet 1920-ban és a további években már nem adtak meg.

    Csikósnak és gulyásnak egy fűbéres marha, ellátó gulyásnak borjúnként 50 fillér, teheneseknek tejszázalék, 20-30 korona, vagy pengő, juhásznak egy bárány után 6 fillér, egy liter tej után 5 fillér, kocsisoknak egy csikó után/ 6 hónap nevelés/ 5 korona, vagy pengő volt a jutaléka. A sajtmester minden legyártott sajt kg után kapja a 6 fillért, ha a zsírtartalom kevesebb volt az előírtnál, akkor 2 fillér büntetés járt kg-onként. A traktorosok 3000 kh leszántása után 270 ft jutalékban részesültek. A cséplőmunkások 100q elcséplése után ½ liter tejet, 200q gabona elcséplése után 1 liter tejet kapnak. A cséplő pallér ha elérte a kitűzött tervet, akkor 1q ocsut kapott. A munkaidő télen-nyáron egyformán napkeltétől napnyugtáig tartott. A major lakossága közvetlenül földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, de télen nádat aratott. A nádaratást kocérral, vagy tolókaszával végezték. A cseléd emberek gyalázkának is mondják a kaszahegyből készített kocért, melynek 1m-es fanyele van. Azért gyalázka, mert a kaszát szégyeníti meg.

    1919-ben Mekszikópusztán nem volt földosztás, de a szomszédos majorok területéből hasítanak ki termőföldeket. Ez a proletár föld.

    A végleges földosztás 1945 április hó 4-e után történik meg. Megalakul a földosztó bizottság.

    Élő Ferenc elnök
    Papp Géza
    Cs. Horváth István
    Horváth János
    Cs. Fekete János

    A földosztó bizottság első teendője a földek aranykorona szerinti összeírása és felmérése. I.-II.-III. osztályba sorolják a földeket, s minden minőségű táblából minden konvenciós cseléd 4 kh. 800 négyszögöl földet kap sorsolás útján. A lakásokat is felosztják, és az évek folyamán az építkezés sorrendjében le is bontják azokat. E bizottság tagjai:

    Élő István
    Takács István
    Köő Sándor
    K. Németh János
    Gombás Tibor

    1945 őszén „Földműves Termelő Szövetkezet” társulásba tömörülnek az új gazdák. Megindul az első társas gazdálkodás a felszabadult Magyarországon. Az új gazdáknak nem voltak meg a megfelelő munkaeszközeik, csak a nehéz uradalmi gépek álltak rendelkezésre. A megalakult FTSZ.-nek az alábbi vagyona volt:

    2 szamár
    2 szekér befogó nélkül
    15 csikó
    43 cseléd marha
    2 traktor
    3 cséplőgép
    1 arató kévekötőgép
    1 kovácsműhely
    1 bognár műhely teljes felszereléssel.
    A tagság 2q búza beadásával biztosítja az alaptőkét

    A megválasztott igazgatósági tagok:

    Élő István ig. elnök
    Papp Géza
    Köő Sándor
    Tarpai György
    Rosta István
    Dombi József
    Cs. Horváth István

    Megválasztották még a felügyelő bizottsági tagokat, pénztárost, és az ellenőröket.

    A szövetkezetben nem az elvégzett munka szerint fizettek, hanem az eltöltött órák száma után. Napi 10 óráért 12kg búzát fizettek, vagy a napi árnak megfelelő kg/Ft-ot. Az alapszabály nem írta elő, hogy hány négyszögölet kell megkapálni, egyelni, stb. Ez lazaságra vezetett. A szövetkezet vezetése célul tűzte ki, hogy a szövetkezet tagjainak 10 éven belül felépíti a háztáji lakásokat. A szövetkezet fizette a tagjai részére az adót, villanyt, orvost. A ledolgozott munkaórák után megtörténik a munkadíj fizetése. Egyegy gazda 60-80q gabonát kap, vihet fel a padlásra.

    A szövetkezet vagyona egy év után 270db állat, /ló, szarvasmarha, sertés/ 24db saját készítésű szekér befogóval, műhelyek, cséplőgépek, traktorok, és nagymennyiségű gabona.

    A szövetkezet egy évig volt csak életképes. A belső egyenetlenségek, a sok párt agitálása a szövetkezet ellen felbomláshoz vezetett.

    Az önálló gazdálkodás a kezdetét veszi.

    Nagyon megváltozik az élet. Az idősebbek nem tudják, hogy mi tévők legyenek. Erejük fogytán. Nem akarják elhinni, hogy az igazi szabadság csak most veszi kezdetét. Az élet újrakezdésének gondolata fogalmazódik meg bennük. A fiataloknál a magabiztosság, az önbizalom, határozottság látszik, és hallani is a hangjukon. Igyekeznek a földművelés nehéz és gondoktól terhes munkáját mielőbb elsajátítani. Önálló gazdává válni, de hogyan?

    Szükségét érzik annak, hogy elméleti tudásban is fejlődni kell a fizikai munka mellett. A „Szabad Föld Téli Esték” mozgalmát, és az „Ezüst kalászos” tanfolyamokat több éven át megszervezik, melyek nagyon látogatottak. Majd minden gazda megszerzi az „Ezüst kalászos” jelvényt. Gazdasági eszközeiket is beszerzik csekély ellenérték ellenében. Az összetartozás tudata már csak a rokonság között van meg, megindul a termelési verseny, ki tud többet, jobban termelni. Megszűnt a cselédsors, megszűnt az összetartozás. A tízes lakások sok haragot szülnek. Mindenki igyekszik a saját házát megépíteni, beköltözni, és a tízes cselédlakásokat mielőbb felszámolni. Ma már mindenkinek van új háza, szép kertje, önálló gazdasága, és elfelejtették a tízes házak szülte haragokat.

    1946-ban földműves szövetkezetté alakul át az 1945-ben megalakult szövetkezet. Célja a tagok részére biztosítani, fenntartani és javítani a mezőgazdasági gépeket. 1948-ban megnyílik az első szövetkezeti bolt, 5860 Ft-os árukészlettel. A tagság igyekszik megérteni a szövetkezet nehéz helyzetét, de örül annak, hogy 2 kg lisztért, cukorért, stb. nem kell 8-10km-t gyalogolni. A szövetkezet alaptőkéje az a 2q búza, melyet az 1945-ben alakult szövetkezet alaptőkéjeként biztosítottak. A jobb áruellátás érdekében fúzionál a mai ÁFÉSZ-szel, fertődi székhellyel, 1954-ben. A szövetkezetet Fertődön Uzorai Németh Imre igazgatósági tag, és Gombás Tibor felügyelőbizottsági tag képviselik.

    1952-ben a határőrséget Mekszikópuszta lakossága zászlóval ajándékozza meg. A zászlóavatás az egész major ünnepe. Az 1956-os forradalomkor (melyet a jegyzet írása idején ellenforradalomnak minősítettek) a határőrséget a védelmébe vette, tüzelőanyaggal, liszttel, és egyéb ételekkel ellátta, és személyes védelmével segítette a határőrséget.

    1959-ben a majori lakosok életében egy új életforma gondolata vetődik fel, a közös gazdálkodás gondolatáé. Megalakul a „Jövő útja” és a „Hajnal” Termelőszövetkezet. Átlagban 46Ft/munkaegységet keresnek.

    Most már szervezettebb a gazdálkodás és irányítás, és a munkához való hozzáállás is. Két év múlva „Bástya” néven egyesülnek. Egy falu egy szövetkezet. Munkaegységnyi forintjuk nem sokkal kevesebb, mint az egyesülés előtt. Pár évvel később megalakul a nagy termelőszövetkezet „Haladás”TSZ néven . Sarród, Mexikópuszta és Nyárosmajor egyesült .Az évi keresetük a fuzionálás óta nagyon változó.

    Az első iskolai oktatás 1905-ben kezdődik, melyet az iskolai anyakönyv is bizonyít. Az első terem az akkori követelményeknek is alig felelt meg. Vályog falas és egy teremből állott. Az első tanulók tanítója Belák Jenő, aki három évig dolgozott Mexikópusztán. 1919-ben Kraxner Rezső volt az iskola tanítója, de forradalmi magatartása miatt el kellett hagynia Mexikópusztát. A további sorsáról nem tudunk, a kutatás semmiféle eredményt nem hozott. A felszabadulás napjáig 1945.április 2-ig az uradalom volt az iskola fenntartója. Gondoskodik a tanulók taneszközökkel való ellátásáról, fűtésről és világításról. 1945-től Rk. Egyházközség az iskola fenntartója, s majd az államosítás után az iskola neve Állami Általános Iskola. Körzetesítés után Fertőd az iskola székhelye . Analfabéta nem volt.

    1956 nyarán a nép társadalmi hozzájárulásával (88 e Ft) megépül a 2.sz. tanterem , és megszűnik a délutáni tanítás . A továbbtanulás jogait most már élvezhetik a volt uradalmi cselédek gyerekei, és élnek is ezzel a joggal.

    A felszabadulás előtt a majorban két telepes rádió volt. Újság is csak egy-kettő járt (Friss újság).

    Felszabadulás után az igények és a szellemi szükségletek is megnőnek. A fiatalok megépítik a kultúrtermet, és megindul a szervezett politikai élet. Majd minden családnál van rádió és Tv. Újság majd minden családnak jár. Autó (16) életszükségletté válik. Autóbusz is segíti a kapcsolatot a fejlettebb községgel, városokkal. Az iskolai kirándulások is a kultúrigények kielégítését végzik.

    1945 előtt, amikor Fertőújlak (Mexikópuszta) lelkes dolgozóit még cselédembereknek mondták, el nem tudták volna képzelni, hogy az életszínvonal ilyen nagymértékben fel tud emelkedni. Ez már csak emlék az idősebbeknek is, és mese marad a fiataloknak is.

    Valamikor régen, amikor még összejártak kukoricát fosztani az idősebbek meséltek a fiataloknak, ez tetszett nekik, mulattak rajta, és megszólalásaik csak növelni tudták a vidámságot, és feledtetni a nehéz uradalmi cselédsorsot.

  • Fertőújlak történetének áttekintése

    Fertőújlak történetének áttekintése

    A Sarród Község Önkormányzatához tartozó, 137 lakost számláló település Sarródtól észak-nyugat irányban 9 km-re található, a festői környezetű Fertőzugban. Jelenleg a Fertő–Hanság Nemzeti Park fontos bázisa.

    A település létrejötte szorosan kötődik a Fertő tóhoz. Írásos feljegyzések az 1860-as évekre vezethetők vissza. A fennmaradt dokumentumok alapján a tó legnagyobb kiterjedését 1768-ban érte el. A XIX. sz. közepén viszont olyan szárazság volt, hogy a tó szinte teljesen kiszáradt. Valószínű, hogy ekkor, az 1866–70-es években épült Mekszikópuszta. Először 2 db hanyőr kunyhó épült. A Fertő lecsapolásával kezdődhetett el a mezőgazdasági termelés és egyben az építkezés is. A major bővítése 1902-ben kezdődött kétszer 6 lakásos cselédlakás megépítésével. 1940–41-ben bővítették 10-es lakássá ezeket.

    A major körül nádas terült el. Sarród községből csak csónakkal lehetett kijutni. Gyalogos összeköttetés csak Pomogy községgel volt. A föld tulajdonosa herceg Esterházy nem tartotta szükségesnek a föld megművelését ezen a vad, kietlen helyen, ahol még a madár sem járt. Talán ezért is kapta a település Mekszikópuszta nevet. Később a herceg által bérbe adott földbérlők neveit viselik ma is a település határában lévő dűlők (Borsodi, Fésűs, Komáromi, Ürményi, Kis, Fertei-dűlő). A település mellett terül el a kb. 120 ha terméketlen szikes. A határárok megásásával a még létező mocsaras területet is lecsapolták. A településen az 1866–70-es években 65 konvenciós cseléd lakott és egyéb hónapos munkások. Az Esterházy herceg birtokán dolgozó cselédek nem éltek fényesen, de az alapvető megélhetés biztosítva volt számukra. A II. világháború után földhöz jutott a Mekszikópusztán élő emberek nagy része. A földkiadó bizottság intézte a földkiadást, amely munka több évre elhúzódott. Mekszikópuszta Sarród községhez tartozó önálló major, önálló községgé kívánt alakulni. 106 volt cseléd fejenként 9 hold szántót, 5 hold rétet kapott. A földet mindenki sorsolás útján kapta. Nehéz volt elindulni a termeléssel, hiszen nem voltak megfelelő termelőeszközök, ezért 1945 őszén megalakult a Földműves Termelő Szövetkezet. 1946. szeptember 22-én készült Országos Földbirtokrendező Tanács jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a mekszikópusztai és lászlómajori földigénylőknek összesen 1447 kat. hold föld jutott. 1959-ben Mexikópusztán megalakult a „Hajnal” és a „Jövő útja” Termelőszövetkezet. 1961-ben a két szövetkezet „Bástya” néven egyesült, majd 1962-ben Sarród, Nyárosmajor, Mekszikópuszta termelőszövetkezetei „Haladás” néven egyesültek. 1970-ben Mekszikópuszta az Elnöki Tanácshoz folyamodott névváltoztatási kérelemmel, azóta Fertőújlak a település neve. 1971. május 5-én tartott alakuló ülésén a Nagyközségi Közös Tanács tagja lett Mekszikópuszta Fertőd gesztorságában, még további 5 településsel együtt (Agyagosszergény, Fertőendréd, Fertőszéplak, Nyárliget és Sarród). 1976-ban határozott a Nagyközségi Közös Tanács a vízhálózat kiépítéséről.

    A mekszikópusztai iskolatörténet is szorosan hozzátartozik a település történetéhez. Nagy a valószínűsége annak, hogy az iskolai oktatás az 1900-as évek elején kezdődött. Tantermi problémákkal küzdött sok-sok éven át az iskola vezetése. Az oktatás I–IV. és V–VIII. osztály elkülönítésével történt. Gombás Tibor igaz-gató és a többi tanító nagy lelkesedéssel nevelték, oktatták a mexikópusztai és a lászlómajori diákokat. Az igazgató megszervezte a felnőtt oktatást is, melyen az írásos dokumentumok alapján 26 fő végzett.

    1945-től a római katolikus egyházközség lett az iskola fenntartója. Ezt követte az államosítás az 1948–49-es tanévtől.

    A fertőújlaki templom

    Harangszentelés

    Harangszállítás, a háttérben uradalmi épület

    1923–24-es tanévtől, 1974–75-ig, az iskola megszűnéséig összesen 2443 tanuló végzett. 1975 szeptemberétől a település diákjai Fertődre, Fertőszéplakra, Hegykőre jártak iskolába.

    A fertőújlaki iskola épülete

    1956-os forradalom és szabadságharc után felállított szögesdrót nagymértékben korlátozta a bejutást a településre.

    A településen állomásozó határőrség szigorú ellenőrzés alatt tartotta az osztrák-magyar határt és sajnos a település lakosságát is.

    A két ország közti éles határtól 2 km távolságra kiépítették az előnyomsávot szögesdrótkerítéssel. Az a gazdasági kár, melyet ezzel okoztak, elenyésző volt, szemben azzal az erkölcsi, morális romlással, melyet talán még ma is érzünk az emberi magatartásokban.

    Az 1989–90-es rendszerváltáskor közigazgatásilag a település Sarród Önkormányzatához került. A privatizáció révén az önkormányzathoz került vagyon, majd a kedvező működési feltételek megfelelő fejlesztéseket tettek lehetővé.

    A fejlesztések egész sora valósult meg a településen. Útépítés minden utcában, a Fő és Petőfi utca közvilágításának korszerűsítése. A posta épületének felújítása, melyben helyet kapott az orvosi rendelő, az ifjúság klub és a közösségi ház is a postai feladatok ellátása mellett. Az ezredforduló után került felújításra, bővítésre a temetői ravatalozó. Új temetői kerítés és urnafal is épült.

    A cselédlakások közül napjainkban is álló épület

    Önkormányzatiság szempontjából a település ugyan Sarródhoz tartozik, a település fejlődő arculatának és önállóságának bizonyítékaként elkerült Fertőújlak zászlója és címere, melyet 1997. augusztus 10-én szenteltek fel. A fejlesztések sorát a temetőtől az osztrák határig megépült 3,7 km hosszú kerékpárút zárja. Reméljük, hogy ez a kerékpárút megnyitja a település fejlődését.

    Az elmúlt 10-15 évben a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága több fejlesztést is végrehajtott a településen. Megépült a Kutatóház, majd az ezredforduló után a határőr laktanya átalakításával a Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont.

    A táj csodálatos növény- és állatvilága a teljes sokszínűségében tárul a látogatók szeme elé.

    Tavasszal megélénkül az élet a térségben. A nem mindennapi látnivalók vonzzák a turistákat.

  • Fejezetek a vasfüggöny történetéből

    Fejezetek a vasfüggöny történetéből

    Sarród történetének kapcsán alapvetően szükséges foglalkoznunk az országhatár történetének a térségre és településre vonatkozó hatásával.

    A határok definiálásával, tipizálásával és hatásrendszerük vizsgálatával kapcsolatosan több kutatás látott napvilágot. A kutatók közül kiemelhetők, a teljesség igénye nélkül Batten, D. F. – Johansson, B., Guichonnet, P. – Raffestin, C., Hansen, N., Martinez, O. J., Prescott, J. R. V., Ratti, R. kutatásai, magyar viszonylatban pedig Hardi T., Nemes Nagy J., Nárai M. – Rechnitzer J. tudományos munkái.

    A „határ” fogalmának értelmezése

    A „határ” definiálását az egyes tudományterületek és dokumentumok eltérő tartalommal határozzák meg.

    Az államhatár hatályos törvényi definícióját az 1997. évi Határőrizetről és a határőrségről szóló törvény adja meg. A katonai definiáláson kívül más tudományterületek meghatározásai árnyaltabb képet adnak a határ fogalmának tartalmi összetevőiről. Rechnitzer J. szerint: „A történelem folyamán, egészen a legutóbbi időkig, a határ politikailag meghúzott vonalat, illetve katonailag szigorúan őrzött területet jelentett két nemzet között. A határ egy olyan szimbolikus jel, és egyben az elkülönítetést kifejező valós terület-kijelölés, ahol az egyik állam hatásköre kezdődik, egy másiké pedig véget ér. A határokon belül az állam, mint a nemzetállami funkciók kizárólagos birtokosa és őrzője jelenik meg.” „A határok tehát az egyes nemzetek szuverenitásának jelképei, az elmúlt évszázadok folyamán inkább elválasztó, semmint összekötő szerepük érvényesült.”. Hangsúlyozza továbbá a határok fogalmának és jelentőségének átalakulását, melyet többek közt a napjainkban zajló globalizáció és integrációs törekvések is nagymértékben formálnak. Hardi T. megfogalmazásában „az államhatár egy olyan vonal, amely egy államot körbevesz, elválaszt más államoktól”.

    A „határ” fogalma természetesen az említett jogi, katonai, társadalomföldrajzi vagy politikai, földrajzi definiáláson túl további, más értelmezésben is kifejthető.

    Trianonig Sarród és Mekszikópuszta települések ugyan tágabb értelemben a nyugati határtérségnek tekinthető területen helyezkedtek el, de effektíve nem tartoztak a határövezetnek tekinthető zónába. A II. világháborút követő események nyomán viszont dominánsan a határ, a Vasfüggöny határozta meg a települések életét, fejlődési lehetőségeit. Trianontól kezdődően a határ elválasztó szerepe volt meghatározó. A rendszerváltás, az EU-csatlakozás nyomán viszont a határ összekötő szerepének érvényesülésére is lehetőség nyílik, a megnyíló határátkelési lehetőségeken és fejlődő kapcsolatokon keresztül.

    A Fertő menti határ a II. világháború végétől a Vasfüggöny lebontásáig

    Az 1945–49 közötti időszak

    A II. világháborút lezáró 1947. évi békeszerződés utáni ismételt területátadások ezt az osztrák-magyar határszakaszt nem érintették. A II. világháború végére a korábbi magyar határvédelmi rendszer összeomlott és nem funkcionált (Benedek, 2007). A határőrizeti szervek anyagi-technikai felszereltsége gyakran a minimális szintet sem érte el, kapcsolattartási lehetőségeik behatárolódtak. Megfelelő szabályzat és utasítások hiányában a parancsnoki állomány nem egyszer saját hatáskörű döntésekre hagyatkozhatott csak. A határforgalom ellenőrzését 1945. augusztus 17-től kezdődően a BM irányítása alá tartozó Határrendőrség látta el 26 kapitánysággal és 179 őrssel, mintegy 3950-4280 fővel.1946 tavaszától a határőrizet irányítását az újonnan létrehozott Határőr Parancsnokság vette át.

    1945–1949-ig a hivatalos határátlépés érvényes és szabályos útlevéllel, benne belügyi engedéllyel volt lehetséges. A több ország viszonylatában vízumkényszer állt fenn. Az útleveleket megvizsgálták, záradékolták (pecsét), nyilvántartást vezettek az utasforgalomról. A vonatokon a határvonaltól a határőrség járőrei ellenőrizték, hogy a járműre ne lehessen a határállomásig fel- és leszállni (kordonszolgálat). Az útleveleket a határrendőrség ellenőrizte. Ellenőrzéskor összeszedték az úti okmányokat és a hivatali helyiségben ellenőrizték az érvényesség mellett, hogy az utazó nem áll-e körözés vagy kitiltás alatt. A járműveket átkutatták. (Locsmándi, 2004)

    1949-ig a kishatárforgalom is funkcionált, a korábbi időszakhoz hasonló feltételek közt.

    A meginduló menekülthullám miatti politikai nyomás felvetette a műszaki zár építésének szükségességét, mely eleinte nem volt összefüggő és a soproni főirány vonatkozásában Bécsi út, Ágfalva, Kópháza Nagycenk, Pius puszta és Brennbergbánya térségét érintette.

    1948-49-ben a megbízhatatlannak ítélt személyek kitelepítése elkezdődött, ami a térség nem kisszámú németajkú lakosságát vette célpontul. Történelmi források alapján a fölosztható területek viszonylag csekély volta adta az egyik indokot, hogy mind a helyi végrehajtó szervek, mind pedig a kormányzat elkobzással jusson hozzá további szétosztható földterületekhez. (Ormos, 2007) (Glatz, 2000) (Haslinger, 1996) A térségben nagy arányban élő német nemzetiségű lakosságot érintő intézkedéseket a „kollektív bűnösség” ideologizált jelszava alatt megalázták, kisemmizték és elkergettek lakóhelyükről egy messzi, ismeretlen világba, pedig a Sopron és környéki településeken élő német nemzetiségűek kis százaléka tartozott csak a Volksbund vagy az SS tagjai közé. A történelmi hitelességhez tartozik, hogy kitelepítés a megszálló hatalmak tudtával és jóváhagyásával történt.

    A kitelepítések a háború eseményein túl fokozták, az itt lakók egyéni tragédiáját is.

    Leereszkedő vasfüggöny – a határ helyzete 1965-ig

    1949-től kezdődően gyökeres változások kezdődtek meg a magyar–osztrák kapcsolatokban is.

    A nemzetközi politikában, ebben az időszakban zajló események, Németország felosztása, az NDK, a KGST, a katonai tömbök megalakulása, a kínai forradalom győzelme, a szovjet atombomba előállítása, stb. véglegessé tették a két tömb szembenállását. Ausztria közeledése, semleges álláspontja ellenére a nyugati tömb irányába szintén a feszültség elmélyüléséhez vezetett. Megszilárdult a gyakorlatban is a keleti és nyugati tábor közötti egyre erősödő politikai-katonai feszültség, ami azt eredményezte, hogy az osztrák határon műszaki zár, jelzőrendszer és szigorított őrizet épült ki. 1950. január 1-től szovjet minta alapján hozták létre az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH), ettől az időponttól az ÁVH-nak rendelték alá a BM Határrendőrséget és a HM Határőrséget.

    Ausztria még megszállás alatt állt, mégis a nyugati határon kezdődött meg a műszaki zár kiépítése. Kettős drótkerítést létesítettek az államhatárnak megfelelően Mosonmagyaróvár–Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonalában, ezt később elaknásították, illetve 60 magasfigyelőt és 60 úttorlaszt is kiépítettek (Balló, 2001) (Szűcs, 1973). A határtól 15 km-es övezetet foglalt magában. A határsávba csak rendőrségi vagy határőrségi engedéllyel lehetett belépni. A határövezeten belül 2 km-es szigorított sávot jelöltek ki, mely további 500 és 50 m széles sávra tagozódott. Az egyes övezetekbe csak írásos rendőrségi, illetve határőrségi engedély birtokában lehetett belépni. Az 50 m-es sávban csak határőrök tartózkodhattak. (Kanczler, 2007) Ezek az intézkedések érintették Sarród térségét is.

    A nyugati határok őrizetét 1954–55-ig kb. 5000 fő látta el. A határtól 6-8 km távolságban működő őrsök átlagosan 50-80 fővelműködtek. A zászlóalj-parancsnokságokhoz műszaki, híradós és felderítő alegységek is tartoztak. A határtól 15 km távolságig teljes lefedettséget igyekeztek biztosítani, melybe az ügynöki hálózat is beletartozott (Bella, 2007). 1952-től már a 20 km-es határövezetbe való belépés is csak engedéllyel volt lehetséges, azok számára, akik nem a határövezetben vagy annak közvetlen közelében laktak, ami Sopron szabad megközelítését is gátolta.

    A Határőrség munkáját segítették ebben az időszakban az ún. „hazafias együttműködő csoportok”, melyek határsértők elfogását segítették elő. (Benedek, 2007) 1951-től személyazonosítást végeztek az okmányok elvételekor és visszaadásakor is. A vasúti forgalom-ellenőrző pontokon (FEP) a vágány két oldalán is kordonszolgálat volt. A szigorú okmányellenőrzés az utazási idő megnövekedésével járt, sőt a vonatokat a határpontokon ismét ellenőrizték. A nemzetközi vonatforgalomban az útlevélkezelés 60-100 percet vett igénybe, de pl. 1955-ben a nemzetközi vonatjáratok száma csupán 3 volt. (Józan, 2007) 1950 nyarától minden Sopronból induló vonatot az országhatárig kísért egy járőr, ahol újra átvizsgálták a szerelvényt, mely csak azután léphetett osztrák területre. A belépő vonat részére szintén határőrkíséretet biztosítottak. A Fertőszentmiklós–Pamhagen–Neusiedl am See vonalon közlekedő szerelvényeken, melyek érintették Sarródot is, ekkor már nem volt hagyományosnak tekinthető személyforgalom, de különböző időszakokban a GySEV-nél foglalkoztatott magyar alkalmazottak, pályamunkások számára, munkájukból eredően lehetőség volt a napi szintű határátlépésre.

    Különösen Ágfalva és Pamhagen térségében fordítottak gondot ezekre az ellenőrzésekre. A vonatkíséréssel céljuk az volt, hogy a vonatokra való fel- és leugrásokat megakadályozzák, és az illegális határátlépést és csempészetet lehetetlenné tegyék. (Lovas, 2001) (Locsmándi, 2004).

    1955-től a vonatokon menet közben végezték az útlevél-ellenőrzést, be- és kiléptető karton gyorsította a nyilvántartást. A határforgalom minimális voltát jelzi, hogy 1955-ig átlagosan a kiutazó forgalom 25 000 fő, a beutazó 400.000 fő volt évente. (Bencsik, 2003)

    Az államhatárokon kívül a minél teljesebb izolációra törekvő politikai határok megteremtődése kiegészült a katonai-védelmi eszközöket is kiépítő határőrizettel.

    A Vasfüggöny, a hidegháború időszaka mind a térség, mind az ország számára olyan mértékű elszigetelődést, a történelmi kapcsolódási pontok, hálózatok rendszerének olyan mértékű megszűnését, szétzilálódását jelentette a korábbi nemzetközi kapcsolatokhoz képest, mely a történelem során eddig még soha nem állt fenn.

    Élet a Vasfüggöny mentén (Forrás: www.mult-kor.hu – 2004)

    Sztálin halála és az osztrák államszerződés aláírása után viszonylagos enyhülés következett be, melynek következtében 1955 októberében magyar kormánydöntés nyomán a BM Határőrség, illetve a MN műszaki csapatok megkezdték a nyugati határ aknamentesítését. Decemberig mintegy 10 000 akna megsemmisítése történt meg, majd tavasszal, májusban folytatódtak a munkálatok. A déli határszakasz aknamentesítése csak 1956 márciusában kezdődött, mivel az akkori megítélés szerint a jugoszláv határszakasz biztonsági szempontból nagyobb fenyegetést jelentett. (Balló, 1998)

    A magyarországi 1956-os népfelkelés, majd forradalom október–novemberi eseményeit követően a nyugati határszakasz a lakosság nyugatra történő menekülésének útvonalává vált. A forradalom után először kisebb számú, majd egyre népesebb csoportokban emigráltak a menekülők a megnyitott határon át. Mintegy kétszázezren hagyták el ekkor az országot, köztük jelentős számban a térség falvainak, városainak lakói. (Puskás, 1991) Nov. 3-án megszűnt az összefüggő határőrizet, mert a szolgálatban lévő teljes Bécsi úti határőrállomány is disszidált Ausztriába. (Locsmándi, 2004) (Bella, 2007) Jelentős volt Sarród és Fertőújlak térségében a határt átlépők száma a kedvező terepviszonyok miatt. Az osztrák oldalon menekülttáborok és irányvonatok várták a

    kitelepülőket. Az 1957. március 2-án meghozott magyar kormányhatározat a nyugati határ újbóli lezárásáról döntött, mely magában foglalta az újraaknásítást, a műszaki zár újratelepítését is, melyet 1957 áprilisa és júniusa között már el is végeztek (Léka, 1999) és egészen 1971-ig ennállt. A kordonszolgálat rejtetté vált. De az ellenőrzést továbbra is alapos volt.

    Mit is jelentett a térség határszakaszán a Vasfüggöny?

    A nyugati határszélen kialakított aknazár 2-3 kilométerre húzódott a határvonaltól, szélessége mintegy négy méter volt. Taposóaknákat telepítettek a területre műszaki terv alapján, és pontos térkép készült az aknák elhelyezkedéséről. Az aknazár mindkét oldalán meglévő 180 centiméteres drótkerítés „vadállatoktól biztosította” az aknamezőt, így annak működésére csak szándékos behatolásnál volt lehetőség. (Teke, 1999) Tulajdonképpen már az 1957. évi újraaknásítás során szóba került a műszakilag korszerűbb határőrizeti rendszer létesítése, de ezt a javaslatot, a források szerint (Léka, 1999) (Teke, 1999) elsősorban magas költségvonzata miatt elvetették.

    1964-re viszont a szakértők ismét felvetették a korszerűbb, Szovjetunióban is alkalmazott SZ-100-as jelzőrendszer vezetését, mely ugyan komoly fejlesztési költséggel járt, és határőrizeti létszámban sem jelentett megtakarítást, viszont a teljes körű mozgásérzékeléssel mégis hatékonyabb határvédelmet tett lehetővé. 1965-ben, az Ady-ligeti kísérleti szakasz tapasztalatainak alapján, a nyugati határszélen, elsőként a csornai és szombathelyi kerületekben kezdődött meg az új rendszer kiépítése, honvédségi és karhatalmi alakulatok bevonásával, az SZ-100-as elektromos jelzőrendszer, az EJR, kiépítése. (Léka, 1999) (Teke, 1999) A teljes rendszer 1970-re készült el. De a legfontosabb nyugati határszakaszokon 50 km hosszban, 10 őrs területén, 20 millió forintos költséggel, már 1965 decemberében üzemképes volt.

    A munkálatokhoz tartozott az aknazárak és drótakadályok eltávolítása, a határövezetben nagy kiterjedésben az erdőirtás, a vadfogó kerítés és jelzőkerítés kiépítése. 8-12 m széles nyomsávot alakítottak ki, és úthálózatot létesítettek a jelzőrendszer előtti és utáni szakaszon a megfelelő megközelíthetőség érdekében.

    A közvetlen határsávban, 24V-os gyengeáram működtetésű jelzőrendszert alakítottak ki, mely pontosan jelezte az őrsön (az elektronikus rendszeren keresztül), ha a jelzőkerítést valamilyen behatás érte. A jelzőkerítésnél pedig sziréna, illetve eltérő színű jelzőrakéták (a helyszín pontosabb behatárolására) riasztották a határőröket. A határsávban irány- és számadat alapján azonosított szektorok szerint történt a helyszín azonosítása. A jelzőrendszer közvetlen közelében kiépített manőverutak a határszakasz teljes hosszában gyors megközelíthetőséget biztosítottak a riasztási és szállítási feladatok ellátásához.

    A jelzőrendszer folyamatos működését hírvezetéksávok is segítették, melyek karbantartása folyamatos feladatot jelentett. A biztonságos működést segítette a vízelvezető rendszer kiépítése is. A közvetlen határvonalnál kialakított 4-5 méteres nyomsáv felszántott, felgereblyézett részén folyamatos ellenőrzés és karbantartást végeztek, melynek segítségével nyomon követhető volt minden, a nyomsávban végzett mozgás.

    Őrtorony a Fertő mentén (Forrás: www.mult-kor.hu – 2001)

    A terepviszonyoktól függően 5-20 kilométeres mélységben ellenőrzött terület tartozott még a teljes határsávba. Azokon a területeken, ahol a gazdasági tevékenység lehetséges, illetve engedélyezett volt, gazdasági kapukat alakítottak ki. A sávba való ki- és belépés kizárólag ezeken a kapukon bonyolódhatott, és természetesen csak határsávengedély birtokában volt lehetséges. Az EJR-rel ellenőrzött, közvetlenül az államhatárnál fekvő nyomvonal területén nem lehetett mezőgazdasági tevékenységet végezni, csak a határsáv terület határvonaltól távolabbi területein.

    A vízparti szakaszokon a határnyiladék tisztítását is rendszeresen elvégezték, hogy az átláthatóság biztosítva legyen, ebbe néha a környéken élőket is bevonták. A határsértőkkel szemben az ötvenes években még szigorú lőparancs volt érvényben, mely később enyhült.

    A deklarált cél a határsértési kísérletek 100 %-os felderítése volt, melynek érdekében telepítették és működtették az elektromos jelzőrendszert, a magas szintű harckészültség volt folyamatosan érvényben. A gyors reagálás elősegítését szolgálta a határőrök gépkocsival való szállítása a riasztási helyszínekre, az elkülönített riadócsoportok működtetése, a kisőrsök, tartalék- és mélységi őrsök rendszerének kiépítése és a rádiókapcsolattal rendelkező vezetési csoportok tevékenysége, határőrkutyák alkalmazása. „Sikeres határsértés” esetén szigorú vizsgálat, nemegyszer súlyos katonai bírósági ítélet volt az érintett katonák büntetése. (Teke, 1999)

    A jelzőrendszer működéséről a Fertőújlakon és Sarródon élőknek napi tapasztalataik voltak. Mindkét községből észlelhetőek voltak egyes területek riasztórakétái, illetve ezzel összefüggésben a katonai személyzet mozgása.

    A közvetlen határsávon kívül csapatfigyelő rendszer működött, amelynek feladatai közé tartozott a személygépkocsik figyelése, rendszámok, haladási irányok feljegyzése és az ellenőrző pontok részére történő előrejelzése. További információt biztosított a határ menti településeken kialakított önkéntes határőrcsoportok működtetése is, melyek 1964-től jöttek létre. 1966-tól a közvetlen határ menti települések közül a legtöbb „határőr község” megnevezéssel „funkcionált”, amely az önkéntes határőri munkahelyi szervezettségére is utalt. (Léka, 1990) A határ biztosításának „közvetett” eszköze volt, hogy a környéken élő, helyismerettel rendelkező, a terepet jól ismerő fiatalokat a térségtől távoli helyőrségekbe sorozták be, ezzel is csökkentve a „disszidálások” lehetőségét.

    A határőrizetet a térségben eltérő terepviszonyok között kellett a határőröknek elvégezniük. Például Sopron térségében a viszonylag sík terep jól belátható volt, könnyebb észlelést biztosított, míg a dombosabb, fás területeken nehezebb volt a határsértők felderítése. Sokan próbálkoztak Fertőrákosnál a tiltott határátlépéssel, mert azt hitték, hogy a sekély vízben, a vízi határon át könnyebben jutnak Ausztriába. Ezzel szemben a nádasban lévő csatornákban terepismeret nélkül nem tudtak tájékozódni, és az őrtornyokból érkező jelzés alapján a határőrök rocsókkal (rohamcsónakokkal) könnyen elkapták a határsértőket. Emellett „természetesen” a fertőrákosi vízi határ sem csupán szimbolikus határ volt. Hanem a vízben is elhelyeztek a határvonalnál látható és rejtett akadályokat. A Balftól Fertőújlakig húzódó szakasz egy részén széles nádöv tette szinte lehetetlenné a vízfelület megközelítését, míg például Sarród–Fertőújlak térségében, ahol viszonylag kedvező, sík terep, s leginkább a sekély Hanság-főcsatorna jelenthetett könnyen leküzdhető akadályt, a gyors reagálású helyi határőrség és a műszaki zár együttes hatása biztosította a határ védelmét. A környékbeliek elmondása alapján azonban úgy tűnik, a legszigorúbb időszakokban is akadtak jó helyismerettel rendelkező személyek, akik sikeresen „átsegítették” azokat, akik Ausztriába vágytak.

    A határvédelem nem hagyatkozott kizárólag a határsáv őrizetére. Jelentős volt ezen kívül még a közúti és vasúti tömegközlekedés határirányú ellenőrzése is, melybe beletartozott a Budapest–Győr–Sopron irányú, a Fertő-part vonalát is érintő vasúti és közúti személyforgalom hivatásos katonákkal, illetve civil ruhás megfigyelőkkel történő ellenőriztetése. A hatvanas évek közepéig közúti érkezéskor még Sopron előtt, ellenőrző pontokon is vizsgálták az érkezőket. A Sarródra, Fertőújlakra közlekedő buszokon is gyakran ültek olyan „barátságos” utasok, akik szívesen szóba elegyedtek az idegenekkel úticéljukról, ismerőseikről kérdezősködve.

    A határsáv zónájába csak megfelelő engedélyek és igazolványok birtokában lehetett civil személyeknek bemenni. A határsávengedélyek színüktől függően eltérő tartalmúak voltak. A határsávengedélyt kérelem alapján, elbírálás után, meghatározott időtartamra állították ki. A határsávból – annak kialakítása idején – már 1946-ot követően eltávolították a „politikailag megbízhatatlannak” minősített személyeket. A határsáv településein lakók távolabbi rokonai sem számíthattak kedvezőbb „automatikus ügyintézésre”.

    A határsávengedélyen kívül külön kérelmezett határvízi tartózkodási engedély tette lehetővé a határvizeken tartózkodást. Megadása betartandó előírásokat tartalmazott az éjszakai tartózkodás bejelentési kötelezettségéről, a szomszédos államhoz tartozó határterület megközelítési tilalmáról és az onnét jövő vízi járműben tartózkodókkal való érintkezés tilalmáról, a személyazonosság személyi igazolvánnyal történő igazolásáról és az engedély visszaszolgáltatásáról.

    Riasztás esetén a határsávban lakó települések lakói kivételével senki nem léphetett a közvetlen határsáv zónájába mindaddig, amíg a riasztás tartott. Előfordult, hogy ez a riadókészültség több napig is eltartott, ekkor, akinek saját földje volt a zónában, az sem léphetett be mezőgazdasági tevékenység céljából sem. (Teke, 1999)

    A működtetés során azonban az új rendszer hátrányai fokozottan jelentkeztek, amely a térség természeti adottságaival is öszszefüggésben voltak. Az egyik ok az volt, hogy a térség sajátos éghajlatának, növényzetének és állatvilágának következtében sok volt a téves riasztás, mert a rendszer időjárási változásokra, vadmozgásokra, ebből adódó vagy ezen kívüli műszaki-technikai hibákra is „bejelzett”. Ilyen, jelzőrakétás riasztást magam is többször megfigyelhettem. Igen jelentős, évente akár 1500 felett volt a téves riasztások száma, hiszen a vadfogó kerítések nem mindig biztosítottak a vadak ellen védelmet, mert a nagyvadakon kívül az apróvadak (nyúl, felrepülő fácán, stb.) is kiválthattak riasztást. Szintén kistérségi információnak számított, hogy mind a korábbi rendszer, mind EJR működése idején is léteztek olyan útvonalak, különösen a Fertő-parti területeken, melyeken „gyakorlott vezetővel” sikeres határátlépést valósíthattak meg a „disszidensek”.

    Mindemellett a határőrőrsökre igen nagy fizikai és anyagi terhelést rótt a határőrizet átlagos feladatai mellett a téves riasztásokból adódó gyakori készültség/készenlét, a folyamatos karbantartási és újratelepítési munkálatok megszervezése és kivitelezése. Természetesen nem segítette az EJR a szomszédos országok közti kapcsolatok normalizálódását sem. Bár elmondható, hogy a közvetlen életveszélyt jelentő aknarendszerhez képest sokkal kedvezőbb volt. (Léka, 1999) (Teke, 1999)

    A határ 1965–1989 között – „rozsdásodó vasfüggöny”

    A kapcsolatok 1964 októberében, Bruno Kreisky külügyminiszter budapesti látogatásától új fordulatot vettek. Aláírták a vagyonjogi és határügyi egyezményt, és a későbbiekben megállapodtak a diplomaták vízumkényszerének eltörléséről, aláírták a vám- és útlevélkezelési, a jogsegély-, a hagyatéki, az autóbusz-forgalmi megállapodásokat, továbbá kicserélték a határszerződések megerősítő okiratait. (Gecsényi, 2005) (Szörényiné, 1993) 1965-tól csak Ausztria felé volt kötelező a jegyzékelés. A járműveket továbbra is kiszállítással és átkutatással ellenőrizték. Kiemelt figyelmet fordítottak az NSZK állampolgárokra. Elkezdődött a turistaés látogatóforgalom növekedése. Fokozott figyelmet fordítottak az utasok magatartására. Érvényes útlevél mellett is megtagadható volt a ki- és beléptetés. Sopronnál még mindig kísérték magyar járőrök a vonatokat, de ők már nem ellenőrizték az utasokat és nem léptek be a vasúti kocsikba. Az utasokat nem ellenőrizhették, sőt a 1970–71-ben egyeztek meg arról, hogy az osztrák útlevélkezelők már a vonatokon elvégezhették az ellenőrzést.

    1970-től állampolgári joggá emelték a kiutazást a jogszabályokban szabályozott feltételek mellett. Nyugati országokba látogatóútlevéllel kétévente, turistaként (valutakiutalási engedéllyel) háromévente volt lehetséges utazni, de a kiutazási engedély megadását hatósági véleményezéshez kötötték.

    1970-ig a határ menti térség magyar oldalán a napi rendszerességű határátlépés nem volt jellemző, kis közelítéssel csak a GySEV által foglalkoztatott minimális számú magyar munkaerő számára
    volt lehetséges – ez volt az egyetlen „rés a Vasfüggönyön”. A vasutas dolgozók, mozdonyvezetők és pályamunkások számára külön, az útlevélhez hasonló átlépési engedélyt adtak ki, ami a pályaszakaszon történő munkavégzést tette lehetővé. Ez a határsávengedélynél komolyabb, keménytáblás igazolvány volt. A dolgozók viszont a pályát és építményeit nem hagyhatták el vele, tehát Ebenfurtból nem mehettek Bécsbe bevásárolni, a Sarród térségében dolgozók általában csak Pamhagen települést kereshették fel. A vonatvezetők és jegykezelők mozgása a vonathoz volt kötve, a pályamunkások viszont a teljes pályaszakaszon dolgoztak. A menedzsment tagjai általában normál útiokmánnyal rendelkeztek, éves osztrák vízummal. A kijáró magyar dolgozók normál fizetésükön kívül schillingben ellátmányt kaptak, mely elvileg arra szolgált, hogy napi szükségleteiket, étkezéseiket tudják finanszírozni, de általában ebből az egyes időszakok idehaza jól eladható slágerterméke: orkánkabát, nejlonharisnya, golyóstoll és kvarcóra „lett” (Józan, 2008). A vámrendelkezések lehetővé tették az ellátmány összegével összefüggésben változó összeghatárokig, összevonhatóan egyes árucikkek behozatalát, mely a vasúti dolgozók számára nagy kedvezményt és emellett üzleti lehetőséget jelentett. Fontos szerephez jutottak osztrák kollégáik révén a napi kapcsolatok terén is. Az osztrák vasutasok több esetben segítettek meghívólevélhez jutni kollégáiknak, vagy elintézték az osztrák banki befizetéseket, hogy ismerősük a BC-számla kedvezményeihez hozzájusson. (Jankó–Tóth, 2008)

    A ki- és beutazások könnyítése a határforgalomban a nyugati határon jelentős közúti forgalomnövekedéssel járt. Ebben az időszakban jelentkeztek elsőként konfliktusok a nagyobb forgalom miatti környezeti terheléssel kapcsolatban, és erősödtek fel azok a félelmek, hogy a nyitottabb határ a határ menti térségben a bűnözés növekedésével jár. 1990-ig Fertőd és térsége lakói csak a soproni határátkelőhelyet vehették igénybe.

    ÉvBeutazó külföldiekKiutazó magyarok
    195137 00025 000
    1955100 000100 000
    1956200 000Kb. 270 000
    1963921 000570 000
    19641,8 millió1,4 millió
    19676 millió1 millió alatt
    197816 millió5,4 millió
    198719 millió7,2 millió

    Az enyhülés időszakában a nyugati irányú gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, turisztikai kapcsolatok újraéledése Sopron és a térség fejlődése számára új lendületet adott. A táji értékek védelme mellett megkezdődött a turizmus intenzívebb fejlődése, mely az időszak elején osztrák dominanciájú, majd a későbbiekben kiegyenlítettebb jelleget mutatott.

    Elsősorban a soproni térség gazdaságát jelentősen fellendítette az osztrák bevásárló- és szolgáltatásturizmus felfutása, mely a gazdasági szerkezetben a kereskedelem és szolgáltatások arányának növekedését eredményezte. A térségi gazdaság új szerkezete dinamikusabb fejlődést tett lehetővé, melynek iránya már ismét a nyitottabb nyugati határok irányába orientálódott. Sopron ismét a „nyugati kapu”, a nyugat–kelet irányú formális és informális kapcsolatok formálódásának intenzív területévé vált, mely lassan a város környékétől távolabbi területekre is kiterjedt. Ez a folyamat volt tapasztalható például a Fertődre és a hegykői termálfürdőbe látogató turisták számának növekedésével, melyhez kiépülő kereskedelmi és szolgáltatás profilú üzletnyitások kapcsolódtak.

    A nyolcvanas években zajló hazai és nemzetközi változásokmegérlelték az EJR felszámolásának igényét. A EJR felszámolásáról 1989. február 28-án döntött az MSZMP Politikai Bizottsága. 1989. június 27-én a világ érdeklődése a térség felé fordult, amikor Sopronnál Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a Vasfüggönyt. Az 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál megrendezett Páneurópai Piknik eseményei csak kisebb mértékben érintették Sarród települést. Néhány eltévedt NDK-s turista ugyanis itt kereste a határátkelési lehetőséget.

    Ma már Sarród és Fertőújlak településeken nyoma sincs a Vasfüggönynek. A térség, ezen belül Sarród és környéke, fejlődésében meghatározó szerepet játszott a Fertőd–Pamhagen határátkelő 1990. évi megnyitása, majd a Fertő–Hanság Nemzeti Park megalakulása és a Világörökség-státus elnyerése.

    A Vasfüggöny egykori „vonala” mentén „zöld” túraútvonal (European Green Belt) kialakítását tervezik.

    A határ, amely egykor elzárta a térség és a többszáz éves múltra visszatekintő Sarród település nyugati kapcsolatait, most nyitva áll, és nem elválaszt, hanem összeköt.

    Idézetek jegyzéke

    1: A határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény. (In Sallai J.) (2004): Az államhatárok. Változó Világ 58., Press Publica Kiadó. p. 10.

    2: Rechnitzer J. (1999): Határ menti együttműködések Európában és Magyarországon. (In: Elválaszt és összeköt – a határ. MTA RKK, Pécs–Győr. p. 10.

    3: Hardi T. (2004): Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása. Magyar Tudomány 2004/9. p. 991.

    Felhasznált irodalom

    Balló I. (1998): Die Ungarische Volksarmee im Warschauer Pakt. Möglichkeiten und geplante Aufgaben Richtung Österreich vor 1989. Österreichische Militärische Zeitschrift, 1998/2., Wien

    Bella J. (2007): Határőrség. Ex verb.

    Bencsik P. (2005): Az útlevelek ellenőrzése az országhatáron 1945–1989. Rendvédelmi Füzetek 11 (14). Budapest.

    Benedek J. (2007) (szerk.): Határőrség. Határőrség, Budapest.

    Csapody I. (1992): Természetvédelem Sopronban és környékén. In: Sarkady S. – Mécs L. (szerk.): Sopron és környéke 1922–1990. Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 203–230 p.

    Gecsényi L. (2005): Osztrák–magyar kapcsolatok 1945–65. História 2005/5., Budapest.

    Glatz F. (2000): Trianon öröksége. História 2000/4., Budapest. Haslinger, P. (1996): Hundert Jahre Nachbarschaft. Die Beziehungen zwischen Österreich und Ungarn 1895–1994. Peter Lang Verlag, Frankfurt a Main.

    Jankó F. – Tóth I. (2008): Változó erővonalak Nyugat-Pannóniában. Savaria University Press – NyME KTK Nemzetközi és Regionális Gazdaságtani Intézet, Szombathely – Sopron, 68. (88–89. p.), 70. (91–92. p.), 77. 88-92 p.), 78., 85. (84-87. p.), 183.

    Józan T. (2008): GySEV. Ex verb.

    Kanczler J. (2007): Határőrség. Ex verb.

    Léka Gy. (1999): A műszaki zár- és erődrendszer (vasfüggöny) felszámolása 1948–1989. Hadtudomány 9 (3–4), 161–166. p.

    Locsmándi Sz. (2004): Vasfüggöny nélkül- új kilátások Európára. Földrajzi Értesítő, Budapest, 331–336. p.

    Lovas Gy. (2001): 125 éves a Győr–Sopron közötti vasútvonal. Soproni Szemle 3., 297–318. p.

    Ormos M. (2007): A soproni népszavazás. www.soproninepszavazas.hu

    Puskás J. (1991): Migráció Kelet-Közép-Európában a 19. és 20. mszázadban. Regió – Kisebbségtudományi Szemle 1991/2./4.

    Szörényiné Kukorelli I. – Rechnitzer J. (1993): Győr-Moson-Sopron megye térszerkezete. Comitatus, Veszprém, (11–12). 73–76. p., (1). 57–72. p.

    Szűcs J. (1973): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető, Budapest.

    Teke A. (szerk.) (1999): Volt egyszer egy EJR. Győri Határőr Igazgatóság, Győr.

  • Elfelejtett katonák – Légvédelmitüzér-kiképzés Sarródon

    Elfelejtett katonák – Légvédelmitüzér-kiképzés Sarródon

    Most már kevesen emlékeznek rá, hogy az 1930-as évek második felében és a második világháború alatt a mi falunkban is volt légvédelmitüzér-képzés és lőgyakorlat. A mai nemzedékek erről nem is tudnak, és sajnos, a szakirodalmat átnézve, tanulmány sem készült kifejezetten az itt lévő gyakorlatokról. A Süttörön épült laktanyát is orosz (szovjet) laktanyának ismeri a jelenkor, pedig az az itt levő magyar katonáknak épült az 1940-es évek elején. Írásunk emléket állít azoknak a katonáknak, akik itt kapták a kiképzést, és innét kerültek a hadszíntérre vagy fontos objektumok, gyárak, hidak légvédelmére.

    Összegyűjtöttük a környékbeli visszaemlékezéseket, emlékiratokat és a szakirodalmat, kutattunk a Hadtörténelmi Levéltárban, hogy képet alkothassunk az itt zajlott eseményekről.

    Magyarországot az első világháborút lezáró békében súlyosan korlátozták fegyverkezésében, olyannyira, hogy önvédelmére sem lett volna képes. 1927. március 31-én a Nagykövetek Tanácsa hosszas vita után megszüntette a külföldi katonai ellenőrző bizottság működését, ezután az állandó ellenőrzések helyett alkalmi ellenőrzések lettek.

    1927-ben a Koronatanács határozatot hozott a hadsereg és a légvédelem fejlesztéséről.

    Az 1930-as évek technikai fejlődése nyilvánvalóvá tette a légierő jelentőségét a hadviselésben. Európában mindenhol fejlesztették a légierőt. Mivel Magyarországot korlátozták légiereje kiépítésében, a repülőgépek elleni védelem elsősorban a légvédelmi tüzérség feladata lett.

    A trianoni békeszerződés előírta, hogy hadianyagot nem vásárolhatunk, ezért 1929-ben a Honvédelmi Minisztérium úgy döntött, hogy a svéd BOFORS Művek 80 mm-es légvédelmi ágyú licenszét vásárolja meg, és az ágyúk itthon, Diósgyőrben kerülnek gyártásra. Ez a típus a maga korában egy kiváló, több országban rendszeresített légvédelmi ágyú volt. Magyarországon a 29M jelzést kapta. Továbbfejlesztett változatai a 29/38M, 29/44M azonosító jelzésű ágyúk voltak.

    Bofors 29M légvédelmi ágyú (1)

    1932-ben a Honvédelmi Minisztérium speciális légvédelmi szakképzést rendelt el. A képzés tiszti lő-, távmérő-, és figyelőiskolát is tartalmazott. A képzések 8-12 hétig tartottak. Ebben az évben került sor az általános hadkötelezettség bevezetésére.

    1933-ban megalakították az Országos Légvédelmi Parancsnokságot.

    1936-ban rendszeresítették a hadseregnél a 40 mm-es 36M légvédelmi gépágyút, ennek feladata az alacsony és nagy szögsebességű célok leküzdése volt. Szintén a BOFORS cég licenszét vásárolták meg, és Magyarországon kerültek legyártásra. A MÁVAG Rt. gyártó cég később külföldi megrendeléseket is teljesített ebből a fegyvertípusból.

    36M légvédelmi gépágyú tüzeléskor (2)

    36M légvédelmi gépágyú, tele lőszerrel (3)

    Az 1938-ban meghirdetett ún. „győri programban” a magyar kormány ütőképes hadsereg megteremtését tűzte ki célul nagy anyagi áldozatokkal.

    E rövid történeti áttekintés után térjünk vissza régiónkba.

    A szakirodalom eszterházai központi lőtérről és légvédelmi tüzérképzésről ír. Tudnunk kell azonban, hogy Eszterházán és Süttörön nem volt lőtér. Eszterházán a parancsnokság székhelye volt, melyet a kastélytól keletre, a Süttör felé lévő, a 20. század második felében fiúkollégiumként működő, a hercegségtől kapott épületben helyeztek el.

    Az egykori Magyar Királyi Honvéd Légvédelmi Tüzér
    Központi Iskola Tanosztály-parancsnoksági épülete ma (4)

    Eszterházán a hercegség – amint egy emlékiratból tudjuk – az úgynevezett kocsmaház épületét, (ma Haydn-vendéglő és -söröző) adta át szállásul a katonaságnak.

    Süttörön a templom mögött lévő Esterházy uradalmi major épületeit használta a katonaság. A kiürített és megtisztított istállókban, gazdasági épületekben szállásolták el a legénységet, a felszereléseket és az ágyúkat.

    A süttöri temlom mögött leponyvázott légvédelmi gépágyúk a laktanya építése előtt (6)

    Részlet a térség légvédelmi fejlesztéseiről szóló, a Honvédelmi Minisztériumban 1943. március 9-én felvett jegyzőkönyvből (7)

    Később, az 1940-es évek elején, a háború alatt itt kezdett épülni a laktanya, amelyet a szovjetek csak 1956 után foglaltak le és bővítettek, addig a magyar katonaság használatában volt. A katonaság többi részét Süttörön, házaknál szállásolták el.

    Eszterházától északra, a pomogyi út mellett, a peregházi uradalmi major lett a lőszerraktár. Elkerítették és állandó őrséget állítottak. A háború után az ott maradt lőszerek valahogy berobbantak. Napokig tartottak a robbanások, és égett a tűz a raktár helyén. Ezt követően a még ott maradt lövedékeket megsemmisítették.

    A tulajdonképpeni lőtér Sarródon, Lászlómajorban és Fertő-széplakon volt. Mindkét esetben a lőirány a Fertő tó felé irányult. A katonai parancsnokság döntésében, hogy ide hozták a lőteret, vélhetőleg az volt a meghatározó szempont, hogy a lőgyakorlatok és a lőirányok lakatlan helyen, a Fertő tó felett legyenek. Később Fertőszentmiklóson is voltak ütegek, ezek lőirányát nem tudjuk.

    A lőteret mindkét faluban, a falutól nem messze, északi fekvéssel alakították ki. Sarródon a Rév nevű út végén jobbra, a Kelemente-pataktól északra, az abban az időben legelőként használt területen, az úttól keleti irányban, kb. 1 km távolságra volt a lőtér. Itt voltak a már említett 29/M és 36/M rendszerű légvédelmi ágyúk. Fertőszéplakon körülbelül a mai Ady Endre utca végén voltak a 29M légvédelmi ágyúk, a Rákóczi utca végén pedig a gépágyúk. Ez a terület akkor még beépítetlen terület volt.

    Sarródon kezdetben repülőgépek is voltak, amelyek valószínűleg célrepüléseket végeztek a mérési gyakorlatokhoz. Ezek részére tábori, ponyvával borított hangárokat építettek. A repülőgépek Bücker 131és Focke Wulf 56 típusúak voltak. Ez a „reptér” nem mindig volt használatban. Erba Odescalchi Sándor herceg emlékiratában (8) olvashatjuk a következőket: „Gyakorlataink színhelye a sarródi repülőtér volt, ha ugyan lehet nevezni repülőtérnek a helyet, ahol nem szálltak le és fel repülők, hanem a Fertő tó felett repültek, maguk után húzva a »célt«, melyre mi lőttünk ágyúinkkal.” A környező falvak öregjei is emlékeznek reptérre, nemcsak a sarródiak.

    A repülők előteremtése nem volt könnyű feladat az országot érintő fegyverkezési korlátok miatt. Eleinte Caproni 97 és Heinkel gépekkel vontatták a célzsákot, ami a repülők mozgásának szimulációjára szolgált. Ezek a gépek viszont lassúságuk miatt nem tudták a harci helyzet gyorsaságát visszaadni, mivel ehhez 350-400 km/óra sebességre lett volna szükség. Később a 2. repülőezred szombathelyi I. bombázó osztálya küldött Junkers 86 típusú gépeket, melyek a célzsákot húzták.

    Repülős és tüzér katonák Horváth Ferencné, szül: Bors Klára (balra) szülőházának udvarán (9)

    Focke Wulf 56-os repülőgép (valószínűleg kényszerleszállás után) a sarródi legelőn (10)

    Junkers 86 gép magyar felségjelzéssel

    A műszerek és a felszerelések számára kisebb épületeket emeltek. Ezeket az épületeket az 1945-ös földosztás után az bontotta le, akinek éppen a földjére jutott. Így volt ez Fertőszéplakon is. Mérőműszereket helyeztek el Nyárosmajor környékén is (11). A nappali lőgyakorlatokat délelőtt tartották. Repülőgép vontatta célzsákokra tüzeltek, melyekkel a repülők a Fertőszentmiklóstól délnyugatra fekvő lesvári repülőtérről szálltak fel. A gyakorlat időpontját az akkori helyhatóság kihirdette. Arra az időre tilos volt azokra a földekre menni dolgozni, amelyek a lőirányba estek. A lelőtt célzsákok anyagából a helyiek ruhákat varrtak.

    A lesvári repülőtér épületeinek alaprajza (12

    Éjjeli lőgyakorlatoknál beüzemelték a fényszórókat. Sarródon ezeket a mai Ady Endre utcától északra, az ún. Kis-Séd nevű dűlőn helyezték el. Egy éjjeli lőgyakorlatot Magyarország kormányzója, Horthy Miklós is meglátogatott. Ezt a helyiek a látogatás után a katonáktól tudták meg.

    1,5m átmérőjű Siemens-reflektor (13)

    Az éjjeli gyakorlatok távolról jól láthatóak voltak, és a környék falvaiból is figyelték őket. Azért is volt ez látványos, mert a 29/M légvédelmi ágyú gránátjai a levegőben robbantak. A lövedékén lévő időzítő a gránátot megadott magasságban, a cél közelében robbantotta, repeszeivel találva el a célt. Ezek a robbanások, a reflektorok fényei és a 36/M gépágyúk nyomjelzős lövedékei a visszaemlékezések szerint érdekes látványt nyújtottak.

    A 29M légvédelmi ágyú lövedékének időzítője

    A gyakorlatok a térségben tavasztól őszig tartottak. A helyiek visszaemlékezései és a megtalált források szerint a székesfehérvári, miskolci, bajai, budapesti légvédelmi tüzér iskolaosztály katonái gyakorlatoztak itt.

    A helyiek és a katonaság jól megvoltak egymással. A tisztek módosabb gazdák tisztaszobájában laktak, a legénység pedig pajtákban. Sarródon a tábori konyha Élő József (Goda Mátyásné sz. Szanyi Erika nagyapja) udvarában volt felállítva. Ezen a széles gazdatelken (ma Fő utca 9–10. szám) egy ház állt, később épült a 10-es számú ház.

    Ételosztás Sarródon, Élő József udvarán (14

    A képen a két civil, Élő József és felesége (15)

    Fertőszéplakon a helyi nagyvendéglő (a mai óvoda) épületében volt a konyha. Simon Gyula házában (a ház helyén ma unokája, Horváth Béla háza áll) volt a napi parancskihirdetés. Irodát és gyengélkedőt (egészségügyi rendelőt) rendeztek be itt.

    Háttérben Simon Gyula háza, a padon középen ülnek:
    balról Élő Lajos és Simon Gyula (16)

    Vasárnaponként a templomban külön mise volt a katonáknak. Hősök vasárnapján (május utolsó vasárnapja) a katonák ünnepséget tartottak és díszmenetben adtak tiszteletet a hősöknek. Fertőszéplakon és Süttörön is részt vettek a vasárnapi szentmisén.

    A katonák élete pontos napirend szerint zajlott. Reggel kürtszó jelezte az ébresztőt, este 9-kor pedig a takarodót. Esténként jutott idő a szórakozásra is. A helyi futballcsapat focizott a katonákkal, barátságok, szerelmek szövődtek. Két helyi lány itt szolgáló katonához ment férjhez. Erba Odescalchi Sándor herceg így emlékszik a Sarródon töltött időkre: „Nem tudtam megérteni a két Tiszát (grófot), akik valóságos alkoholraktárat tartottak lakásukban, és minden nap autójukon valamelyik közelebb fekvő városba mentek egy-két tisztünkkel mulatni.” A herceg éppen az ellenkezőképpen élt. „(…) Egy sarródi család új, rendes házának magasföldszintnek nevezhető utcai szobájában laktunk.” (Élőék vagy Simonék háza? – a Szerzők) „(…) Titokban a falu másik helyén is béreltem egy szobát (amelynek a mi modern szobánkkal ellentétben még döngölt földpadlója volt), és ha megneszeltem, hogy vendéget kapunk, odamentem, hogy egyedül lehessek.” Itt írta ókeresztény tárgyú könyvét: „Mégis három évbe fog telni, míg elkészül és megjelenik a könyv, melyen itt dolgoztam, és amely ma is a kedvenc könyvem: A vakok látnak.”

    1944-től megszaporodtak az ellenséges repülőtámadások.

    Magyarország légoltalmi körzetei a háború alatt

    Ebből az évből maradt fenn a Hadtörténelmi Levéltárban a tüzériskola Tűzharci napok nevű naplója, melyből megtudjuk, mikor lőttek az ellenséges amerikai és angol gépekre a sarródi lőállásokból. 1944. áprilistól novemberig 21 ilyen nap volt.

    1944. július közepén a nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Tüzér Hadapród Iskola légvédelmi tüzér növendékei is itt gyakorlatoztak (18). Mivel a sarródi és a széplaki lőtér foglalt volt, egyes lőállások csak meghatározott ideig álltak rendelkezésre. Ágyúikat Petőházán állították fel, gyakorlatozásra (pl. célbemérés stb.), de tűzparanccsal, ha ellenséges repülőt látnak. Ekkor Bécs, Bécsújhely irányából olaszországi bázisukra visszatérő bombázókat lőttek le. A fertőszéplaki lőtérről is lőtték az ellenséges amerikai bombázókat. A fertőszéplaki ütegekre bombákat dobtak le, ame-lyek célt tévesztettek. A bombatölcséreket a helyi lakosság temette be. (A mai Rákóczi utca végén voltak ezek a bombatölcsérek.)

    1944 márciusa után a térségben a németek lokátort is állítottak fel „Albatros” fedőnévvel (19). A lokátorok előtt ún. „fülelő”-ket használtak, a repülőgépek motorjainak hangját észlelték ezzel. Amint az 1944. szeptemberi névjegyzékből látjuk (a képen), Sarródon is volt ilyen készülék.

    Goerz-féle légvédelmi fülelőkészülék (20)

    Névjegyzék az 1944. szept. 17-én tűzharcot folytatott
    katonákról, sarródi keltezéssel (17)

    1945 tavaszán a front közeledtével az itt lévő alakulat nyugat felé vonult, felszereléseiket elvitték. A nem üzemképes repülőket felgyújtották. Az akkori repülőtér helyén elő is került egy Junkers 86 gép motorjának adattáblája és egy Bücker 131-es gép össze égett roncsa.

    1945 tavaszán a szovjetek a sarródi legelőn lévő „repülőteret” a helyi lakossággal rendeztették, a mélyedésekbe téglákat hordattak, de a lesvári „reptérre” is vittek sarródiakat munkára. Azonban mégsem került sor a sarródi kifutópálya használatára.

    Az 1945 után következő országvezetők, talán a nyugati határ közelsége miatt, megszüntették az itt lévő légvédelmitüzér-képzést. Ezzel véget értek a Fertő-parti lőgyakorlatok.

    rváth Dori Nándor jóvoltából, aki a süttöri (Fertőd) dalárda tagja volt évtizedekig, megmaradt a légvédelmi tüzérek indulója. Sajnos, a dallamot nem tudtuk lejegyezni.

    „Kék csillogás az égbolt,
    Messze néz a két szemünk,
    Kéklő messzeségből repülnek ellenünk.
    Tűz hull reád az égből,
    Tűzbe néz a férfiarc,
    Száz halál, de mit se számít
    Mind dicső a had.
    Két karunk az ágyún,
    Üsd, vasat ragadj,
    Víg dalunk kiálltja, üsd!
    Ne hagyd magad, előre!
    Kél a messzeség ködéből,
    Miránk ragyog a győzelem,
    Szép hazám, teérted él
    a légvédelem.”

    Végezetül szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik emlékezéseikkel feltárták előttünk a múltat. Sajnos, már nincsenek mindannyian köztünk.

    Sarródon (abc-sorrendben): Barcza Erzsébet, id. Élő László, id. Honyák Lajos, Horváth Béláné, szül. Simon Anna, Horváth Ferencné, szül. Bors Klára, Horváth (Tisza) Gyula;

    Fertőszéplak: Baán Jenő, Locsmándi Alajos, Locsmándi Kálmán, Varga Lászlóné;

    Fertőd: Horváth Dori Julianna, Horváth Dori Nándor, Kuslics Vince

    Jegyzetek

    1: A képet Horváth Gábor (Sarród) bocsátotta rendelkezésünkre.

    2: A képet Horváth Gábor (Sarród) bocsátotta rendelkezésünkre.

    3: A képet Horváth Gábor (Sarród) bocsátotta rendelkezésünkre.

    4: A Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumában, Leltárszám 88532. Helyszám: D/III. 27. található az a kép, melyen erre az épületre van kiírva a parancsnokság neve.

    5: Nagy Pál visszaemlékezései
    (mek.oszk.hu/08300/08399/html/nagy_pal_001.html)

    6: A képet Áder Attila (Kapuvár) bocsátotta rendelkezésünkre.

    7: Hadtörténelmi Levéltár: Katonai objektumok VII. 88. doboz, Eszterháza légvédelmi iskola… tervrajzok, iratok 1942–1944.

    8: Erba Odescalchi Sándor herceg: Testamentum I. Dovin Művészeti Kft. Budapest 1991. 260. o.

    9: A képeket Horváth Ferencné, szül. Bors Klárától, Posta Károlyné édesanyjától (Sarród) kaptuk.

    10: A képeket Horváth Ferencné szül. Bors Klárától, Posta Károlyné édesanyjától (Sarród) kaptuk.

    11: Biró Mihály: Emlékezések életem eseményeiről = buday-biro.hupont.hu/10/biro-mihaly-1920-1resz

    12: Hadtörténelmi Levéltár: Katonai objektumok VII. 93 doboz, Fertőszentmiklósi repülőtér

    13: A képet Horváth Gábor (Sarród) bocsátotta rendelkezésünkre.

    14: A képet id. Goda Mátyásné bocsátotta rendelkezésünkre. A második képen az ő anyai nagyszülei láthatók.

    15: A képet id. Goda Mátyásné bocsátotta rendelkezésünkre. A második képen az ő anyai nagyszülei láthatók.

    16: A képet id. Horváth Béláné szül. Simon Anna bocsátotta rendelkezésünkre. A padon ülők közül jobbról a második édesapja Simon Gyula.

    17: Hadtörténelmi Levéltár: II. 1699. 42. doboz

    18: Horváth Gyula – Tóth József: A Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzér Hadapród Iskola története 1941–45. Budapest, 1997.

    19: Dr. Barczy Zoltán – Sárhidai Gyula: A magyar királyi honvédség légvédelme 1920–1945. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2010. 55. o.

    20: A képet Horváth Gábor (Sarród) bocsátotta rendelkezésünkre.

    Felhasznált irodalom

    Barcy Z. – Sárhidai Gy. (2008): A Boforstól a Doráig. A magyar légvédelmi tüzérség 1914–1945, Légi győzelmek 1914–1945. Petit Real Kiadó, Budapest.

    Barcy Z. – Sárhidai Gy. (2010): A magyar királyi honvédség légvédelme 1920–1945. Zrínyi Kiadó, Budapest.

    Barcy Z.: A magyar légvédelmi tüzérség fejlődése a Horthy-korszakban. Kézirat I–VIII. Hadtörténelmi Levéltár.

    Berkovics G. – Horváth M. (1999): A magyar légvédelmi rakétaés tüzércsapatok rövid története. Egyetemi tansegédlet, ZMNE.

  • 1956 Sarródon

    A budapesti forradalom hírére Sarródon is megmozdult a lakosság. Az emberek elsősorban a Szabad Európa és a Szabad Kossuth Rádióból értesültek az eseményekről. Néhány nappal október 23-a után falunkban is felvonulást szerveztek, a menet este indult a templomtól. Félve az ötvenes évek légkörétől, nem mindenki csatlakozott a felvonuláshoz, sokan a házuk elől nézték a menetet. Zászlókkal, Kossuth-nótákat énekelve, jelszókat skandálva – „Aki magyar, velünk tart!” – vonultak egészen a Szentháromság-szoborig. A jegyzői hivatalnál leszedték a Rákosi-címert az épületről, és megtaposták. A hivatallal szemben a Dallos-szobor mellett levő kútra állt fel Bors József, és szavalta el a Nemzeti dalt, a tömeg egyöntetűen skandálta a refrént: „Rabok tovább nem leszünk!” A beszolgáltatási és egyéb dokumentumokat is kihozták a jegyzőségről, szétszórták és égették. A nép előtt megijedve állt Bödecs József jegyző, de senki nem bántotta. Olyan hangok is voltak, hogy csatlakozzanak a fertődi és fertőszéplaki felvonulókhoz, de ezt végül elvetették. A körülbelül száz fős tömeg beszélgetve szétoszlott, és hazament.

    Nemcsak sarródiak vettek részt a falut érintő eseményekben, hanem később pl. a nádgyár traktorával érkeztek a környező falvakból emberek, akik az akkori jegyzőt, Bödecs Józsefet keresték, rajta akarván megtorolni sérelmeiket. A helyiek józan belátása azonban erősebb volt, és megmentették őt a lincseléstől, azonban bujkálnia kellett. Az iskolában természetes volt, hogy levették a vörös csillagot, és helyére feltették a feszületet.

    „A soproni járás falvai közül Sarród népe is mindenét odaadta a harcoló és éhező Budapestnek,

    Október 30-án Fencz Ferenc, a Sarródi Munkástanács elnöke megbízta Bors Jenőt és Jäger Ferencet, hogy a soproni egyetemtől 3 tonnás teherkocsit kérjenek, amin a falu összegyűjtött segélyadománya elszállítható Budapestre. Már másnap Ridler Antal MEFESZ-megbízott átvette a község adományát.

    7 óra 41 perckor a IB-938-as rendszámú (Sopron útfenntartó) teherautó indult el, melynek rendeltetése eredetileg a VIII. kerületi Kilián laktanya volt. A szállítmány vegyes élelmiszert tartalmazott. A teherkocsi rakományának egy része a sarródiak ajándéka volt a fővárosnak. Még október 31-én igazolta ezt a Sarródi Munkástanács. A rakományt végül az Úri út 64. alatt adták le. Az átadás tényét Janik százados igazolta. A teherkocsiban négyen utaztak. Gyurátz János, Haller Ottó, Szigeti István kocsivezetők és Csányi Elek (tanársegéd) kísérő. A teherautó november 2-án hajnali 1 óra 30 perckor érkezett vissza Sopronba.”(1)

    Nagy Árpád, aki ebben az időben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia hallgatója volt, részt vett az ottani tüntetésekben, és sajnos hősi halált halt.

    Mészáros József II. éves hallgató visszaemlékezése

    „1955 szeptemberében iratkoztam be a főiskolára. Az ismert és komfortos diákotthonban (konviktusban) laktunk. Kétágyas szobákban egy idősebb és egy fiatalabb hallgatót helyeztek el. Szerencsémre egy intelligens és rendes társat kaptam, akit magunk között »tanítónak« becéztünk, mert már néhány szemeszter pedagógiát is tanult. Nagy Árpádnak hívták, gyakran volt társasági életünk központja mint humoros és szórakoztató személy.

    Október 26-án mi diákok, Nagy Árpád, Varga Erzsi, Sitányi Lajos, Csendes József, egy csoportban voltunk, Nagy Árpád volt tulajdonképp en a vezetőnk. Kezében egy könyvvel, elkezdte a Marseillaise-t énekelni. Erre három katona jött elénk erélyes lépésekkel, középen egy tiszt, jobbról-balról géppisztolyos kísérővel. Odaért hozzánk, kezében sapkájával megállított bennünket és kérdezte, hogy mit akarunk. Mondtuk, hogy vegyék le a csillagot, jöjjenek velünk, de azt válaszolta: »Menjenek vissza, különben nagy tragédia lesz!« Ez volt az utolsó szó, amit hallottam, mert a következő pillanatban tüzet nyitottak ránk. A gépfegyverek első sortűzét még láttam, aztán a földre vetettem magam. Éles töltényekkel lőttek. A kézigránátok még ijesztőbben csattogtak körülöttünk. Fekve maradtam, amíg végre elhallgattak a fegyverek, és sejtelmem sem volt a valódi tragédiáról. Amikor feltápászkodtam, a füsttől és a levegőben gomolygó portól nem sokat láttam, csak a sebesültek kiáltozása utalt a katasztrófa nagyságára. Mivel a katonák direkt a tömegre lőttek, a menekülni próbálókat szabályosan lemészárolták. A halottak és a sebesültek látványa leírhatatlan és ma is mélyen belém vésődött borzalom.

    Később tanúkat kérdeztem, mi történt Nagy Árpáddal, Varga Erzsivel, akik meghaltak. Azt mondták, hogy Nagy Árpád állva maradt, és odakiáltott nekik: »Na, mikor fogy el az ijesztőtöltényetek?« Ő teljes sorozatot kapott.

    A laktanyából egy teherkocsi jött ki, mert sem mentő, sem orvos nem volt a közelben, és erre raktuk a sebesülteket, halottakat. Varga Erzsi még élt, Nagy Árpád is, de néhányra már rá sem lehetett ismerni. Gyorsan, amit csak találtak, mindenféle járművet felhasználtak az áldozatok szállítására. A kórház persze nem volt felkészülve ennyi sebesült, ekkora vérveszteség fogadására. Amikor a lakosság az igazi tragédiáról tudomást szerzett, a kórház előtt fenyegetni kezdte a katonákat, akik félelmükben elmenekültek a teherautóval, egy sebesült fiatalemberről megfeledkezvén. Őt szegényt a laktanya mellett egy színben dugták el, aminek később még következményei lettek. Óriási volt a pánik, a káosz, a felháborodás.”

    Bors Jenő sarródi lakos, műegyetemi hallgató közlése:

    „Október 31-én visszautaztunk Sarródról Budapestre. De előtte még egy rettenetesen nehéz szülői fájdalmat kellett megpróbálnom enyhíteni, sikertelenül. Meglátogattam jó barátom, Nagy Árpi szüleit, akiket reménytelenül kétségbeesett helyzetben találtam. Egyetlen gyermekük, aki az Akadémián tanult, a mosonmagyaróvári vérengzés egyik áldozata lett. Emlékét azon hősök között őrizzük, akik a magyar szabadságért vesztették életüket.

    Temetésén a süttöri laktanyából katonák jöttek, és díszlövésekkel búcsúztatták, a sarródi diákok nevében nemzeti színű szalaggal díszített koszorút helyezett el a síron Sánta Lajos. Ugyanekkor sebesült meg Élő Zoltán, Dr. Élő Dezső fia, aki kezelésre Bécsbe került.

    Sajnos a forradalom nem érte el a célját, november 4-én bejöttek a szovjet csapatok, és a régi kommunista rendszer újraszervezte magát. Akik részt vettek a forradalmi eseményekben, megtorlásra számíthattak. Vagy a megtorlástól való félelem vagy a jobb élet reménye sok embert arra ösztönzött, hogy elhagyja hazáját. A forradalom alatt a nyitott határokon szabadon átléphettek, november 4-én azonban már szökniük kellett az embereknek, mivel visszaállították a határzárt. Falunkon keresztül is rengetegen Nyugatra menekültek. Ezekben az időkben a pomogyi templomtorony ki volt világítva, mutatva az utat. Az itt élők egy része, kihasználva helyismeretét és mások kiszolgáltatottságát, embereket csempészett át a határon.

    A faluból, amikor még szabad volt az átjárás, többen átmentek a szomszédos falura osztrák falvakba, árut cseréltek, élelmiszert vittek ki, és kávét, trisót, rizst, narancsot, szappant valamint egyéb ipari cikkeket hoztak be, s meglátogatták azokat a családokat, akiknél a két háború között – mint cseregyerek – német nyelvet tanulni voltak kint. A menekültek, látva, hogy a forinttal kint nem érnek semmit, elszórták pénzüket. A helyiek egy része komoly bevételre tett szert, és a szóbeszéd szerint ebből sok ház felépült. Falunk fiatalságának egy része is elhagyta az országot, oka ennek az a szóbeszéd is volt, hogy a fiatalokat kiviszik a Szovjetunióba.

    Falunkba a szovjetek először tehergépkocsival hoztak katonákat, hármat leraktak a falu északi határánál, a mai Kócsagvár helyén, akik sátorban laktak és őrködtek. Később két szovjet tank jött, egyik László-major felé ment, és a vasúti átjárónál állt meg, a másik a plébániához állt, majd a peregháztól északra, Nyárosmajor felé is vezényeltek egy tankot.

    A visszarendeződött politikai vezetés a határokat magyar határőrökkel is védette, falunk másik hősi halottja Módos József, aki Kőszeg környékén teljesített szolgálatot, és 1957. január 16-án, szolgálatának teljesítése közben halt meg, valószínűleg a külföldre menekülők ölték meg.

    A megtorlás Sarródot sem kerülte el, a jegyzőség hivatalában voltak a kihallgatások, többeket megvertek, volt, akit elvittek teherautóval, embercsempészésért többen börtönbüntetést kaptak.

    Jegyzet

    1: Óvári gazdászok és tanáraik az 1956-os forradalomban. Összeállította és írta Dr. Nagy Miklós, Sinzing, 2013. (Németország)

    Nagy Árpád életrajza

    szeptember 15-én Sarródon látta meg a napvilágot. Általános iskolai tanulmányait, az alsó tagozatot szülőfalujában, a felső tagozatot a fertődi iskolában végezte. Középiskolai tanulmányait Sopronban a tanítóképzőn végezte. Mint érettségiző tanuló került Mosonmagyaróvárra, a Mezőgazdasági Akadémiára. Szülei mindketten Sarródon éltek, és kereskedelmi tevékenységgel foglalkoztak. Kislány testvére kétéves korában meghalt, és ez nagyon megviselte mindkét szülőt, különösen az édesanyát. Minden reményük egyetlen gyermekükben, Árpádban volt, aki dicséretes módon végezte akadémiai tanulmányait. 1945-től 1956-ig tizenegy esztendő telt el. A magyar nép helyzete az 1950-es évektől egyre elviselhetetlenebbé vált. Sztálin és Rákosi embertelen politikája, kegyetlen diktatúrája eredményeként a budapesti egyetemisták békés tüntetést szerveztek, és 16 pontban fogalmazták meg a magyar nép követeléseit. Magyarország minden egyetemi városában feszült figyelemmel kísérték a diákok a budapesti eseményeket, így Mosonmagyaróváron is. Nemes céljaikat az ifjúság és a magyar nemzet vértelen úton akarta kivívni. Nem a magyar ifjúság, nem a magyar nép az ok, hogy nem így történt. A forradalom közvetlen okozója Gerő Ernő mélyen sértő, vérlázító beszéde volt. Az ifjúság megmozdulását soviniszta, fasiszta megmozdulásnak nevezte, a tüntetőket pedig csőcseléknek. Az egyetemisták öttagú bizottságát fogadta, várakoztatta, aztán alattomosan legyilkolta. Ennek hírére a felháborodott tömeg megrohanta a rádió épületét. Így lett a békés tüntetésből fegyveres felkelés.

    Mosonmagyaróváron a 300 fő akadémiai hallgató járta a város utcáit. Ellenállhatatlan erővel tört ki a tettvágy az ifjúságból. A Marxista Tanszék vezetője szinte fenyegetően figyelmeztette a diákságot. Statárium van, tilos minden gyülekezés, gyűlés és tüntetés. „– Ne tegyenek örültséget! Azt akarják, hogy halomra lőjék Magukat?” A marxista vezér vészjósló szavai azonban nem ijesztették meg az ifjúságot. Október 25-én délután a statárium ellenére 300 fő akadémista indult az ódon vár udvaráról, hogy néma felvonulással fejezze ki rokonszenvét a szabadságharcosok iránt. Az egyetemisták néma tüntetése felkeltette az óvári munkások érdeklődését. Az akadémia igazgatója, Dr. Varga Ernő megérkezett a főtérre, és azt tanácsolta diákjainak, hogy vonuljanak be a Várba, az intézmény falai közé, és várják meg a munkásság állásfoglalását. A diákok, ha nehezen is, de elfogadták igazgatójuk javaslatát. Az éjszaka egy része az ifjúság gyűléseivel telt el. Már éjfél is elmúlt, amikor a diákság nyugovóra tért, de nyugtalanul aludt.

    október 26-a a mosonmagyaróvári forradalom napja, mely ködös, borongós őszi reggelt hozott. Éjszakai műszak után a munkásság is tüntetést szervezett, melynek híre ugyancsak eljutott az ifjúsághoz. Felemelő érzés volt, amikor a tüntető munkásság találkozott az ifjúsággal az óvári posta előtt. „Éljenek a munkások!” – kiáltották az akadémisták. „Éljenek az akadémisták!” – válaszolták kórusban a munkások. Az akadémisták és a munkások egymás nyakába borultak és sírtak. „Álljatok mögénk, fiúk!”

    Elöl a munkások, utánuk az akadémisták, sokan, talán tízezren is voltak. A tömeg, köztük Nagy Árpád is bejárta Mosonmagyaróvár belvárosát, és közben vésők és kalapácsok használatával a középületekről lekerültek a vörösre festett bádogcsillagok. Közben a tömeg ujjongott, és biztatott „Üsd, nem apád!” Bekövetkezett a jóslat, melyet egy híres angol politikus mondott, hogy a proletariátus vascsapatai maguk fogják megsemmisíteni áruló vezetőiket, és sárba tiporják a vörös zsarnokság gyűlölt szimbólumát, az ötágú vörös csillagot.

    A csillaghullás után a nép elénekelte a Himnuszt, s utána egy elsőéves főiskolás, Steinhardt László elszavalta a Nemzeti dalt a Nepomuki Szent János-szobor talapzatáról. A felkelők tízezres tábora kettévált. A kisebb létszámú tömeg, melyhez csatlakoztak az Akadémia bátrabb diákjai, a szokásos jelszavakat skandálva mentek az ipartelepek felé. Elhaladva a rendőrség előtt, csodálkozva látták, hogy a rendőrőrs parancsnoka a kapuban fegyver nélkül várta már a tüntetőket. Lengették a vörös csillagtól megfosztott sapkájukat, s elégedetten mutatták, hogy a rendőrségi épületről ők távolították el a vörös csillagot.

    Településünk hősi halottja, Nagy Árpád is ebben a tömegben haladt az élen, kezében a magyar zászlóval. Érintve a Timföldgyárat, az ÁVH-s laktanya felé vették az irányt. A tömeg megállt a laktanya előtt, és naiv lelkesedéssel kiabálta: „Éljen a magyar honvédség!” Válaszul több gépfegyver elkezdett észveszejtően kattogni, ropogtak a géppisztolyok, dörrentek a kézigránátok, s pillanatok alatt sebesültek jajkiáltása, haldoklók halálhörgése töltötte be a puskaporos levegőt. Lehetett hallani a könyörgő hívást: „Istenem, segíts!” Dudást és társait nem hatotta meg a tömeg lelkesedése, sebesültek jajkiáltása, még egyszer tüzet zúdított a békésen tüntető nép közé. A tüntetők megdöbbenten észlelték, hogy a dolog véresen komoly.

    Egy fiatal szőke akadémista, Nagy Árpád nevetett társaira, hogy azok gyorsan lefeküdtek, és azt kiáltotta: „Mennyi sok vaktöltényetek van, mikor hagyjátok már abba?” Abban a pillanatban vér fröcskölt az arcára, a saját vére, s a mosolyt az arcán csodálkozás váltotta fel. A hasába lőttek egy egész sorozatot. Egy óra múlva meghalt a kórházi ágyon. Holttestét másnap nagybátyja lovas kocsival szállította Sarródra. Árpád holttestét az utcafrontra nyíló üzletükben ravatalozták fel. Temetésén a település aprajanagyja részt vett, hogy hősi halottjuktól méltó búcsút vegyenek. Szomorú órák napok voltak ezek a település életében. Gyászolt a falu, gyászoltak a környező települések. Siratták ismerve vagy ismeretlenül Nagy Árpádot, és mindazokat a hazafiakat, akik életüket áldozták a magyar nép szabadságáért.

    A sarródi gazdásznak készülő akadémista beírta nevét Sarród, de a haza történelmébe is. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat kezdeményezésére és Sarród Község Önkormányzata javaslatára Nagy Árpád hősi halott posztumusz kitüntetésben részesült 2006. október 22-én Mosonmagyaróváron. Településünk lakói minden évben rövid ünnepség keretében emlékeznek meg róla síremléke előtt.

    Felhasznált irodalom

    Sarródi Hírek 2006. októberi száma

  • Sarród Lakosai

    Az első telepesekről sajnos nincsenek ismereteink, de I. Ferdinánd 1558-ban készült ajándéklevele három sarródi jobbágy családot említ: Füstös, Vida, és Élő család. A Füstös család ismeretlen, a Vida család pedig kihalt. Az Élő nemzetség fennmaradt, s a mai lakosok közt is találkozhatunk leszármazottjaikkal. Az első, Dr. Élő Dezső által írt monográfia készültekor, Sarród lakosságának 30-40 százalékát ők tették ki, mára ez 5-10 százalékra csökkent.

    A nevek bizonyítják, hogy a falu lakossága mindig magyar volt. 1720-ban huszonhat különböző nevű jobbágy családból huszonhárom magyar, kettő tót, egy pedig horvát nevű.1930-ban a hatvan családnév közül negyven magyar, hét német, kettő horvát, kettő szerb, öt tót, egy morva-cseh és kettő ismeretlen.

    Az 1767.június 22-én kelt Urbárium az uraságok és jobbágyhelyek szerint a következőképpen csoportosítja a családokat:

    1935-ben 940 lakóból 492 az őslakók leszármazottja, a következő nevek viszont már nem szerepelnek: Ervem, Pór, Farkas, Dombi, Gilányi, Czeder, Bális, Scheid, Zsolnay, Sámson. Ezek a családok férfiágon vagy teljesen kihaltak, esetleg az uraság rendelete miatt kerültek el innen.

    1828-as összeírásban felbukkanó nevek közül 1935-ben még jelen vannak a következők: Goda, Fekete, Salamon, Tóth Mentes, Simon, Társ, Jámbori, Hernitz, Rácz, Varga, Neumann, Peszlen. Nem élnek községünkben azonban 1935-ben: Fetter, Pakrócz, Semperger – Széphegyiként szerepel, Sihlantz, Kolmár, Hadarics, Estván, Kóczán, Notterpeck, Szigethy, Böcskei, Botka, Sámson, Mihók, Szilágyi, Radics, Pödör, Megyeri, Berki, Schrantz, Éhn és Szűcs.

    Nézzük meg, hogyan alakult a ma is fellelhető „őscsaládok” lélekszáma és területi érdekeltsége az évek során:

    1767 -ben

    Barcza – 35 fő – 25h
    Bóha – 23 fő – 20h
    Bors – 35 fő – 35h
    Élő – 49 fő – 40h
    Fencz – 13 fő – -h
    Galambos – 28 fő – 20h
    Horváth – 56 fő – 45h
    Szalay – 35 fő – 20h
    Németh – 7 fő – 5h
    Tömördi – 7 fő – -h
    Jäger – 7 fő – 5h

    1828-ban

    Barcza – 35 fő – 36h
    Bóha – 7 fő – 6h
    Bors – 70 fő – 58h
    Élő – 56 fő – 54h
    Fencz – 21 fő – 12h
    Galambos – 14 fő – 12h
    Horváth – 105 fő – 42h
    Szalay – 35 fő – 18h
    Németh – 42 fő – 42h
    Tömördi – 7 fő – -h
    Jäger – 28 fő – -h

    1935-ben

    Barcza – 55 fő – 128h
    Bóha – 20 fő – 32h
    Bors – 76 fő – 63h
    Élő – 42 fő – 131h
    Fencz – 18 fő – 73h
    Galambos – 27 fő – 13h
    Horváth – 107 fő – 179h
    Szalay – 58 fő – 39h
    Németh – 38 fő –38h
    Tömördi – 10 fő – 12h
    Jäger – 19 fő – 25h

    A XIX.század végétől a következő családok telepedtek le Sarródon: Koloszár, Módos, Polgár, Barát, Heiner, Fekete, Varga, Gyuricsek, Vinkovics, Rámháp, Molnár, Vámosi, Fellner, Honyák, Rábensteiner, Balogh, Locsmándi, Kocsis, Gosztola, Szakál, Márk, Kőműves, Pap, Mikó, Kámán, Mihálicz, Rühl, Szabó, Keresztes, Györkös, Gréger.

    Az új lakosok nagy része házasság révén került Sarródra, s idővel ugyan elmosódnak a különféle eredetek, de a bíróválasztás mindig napvilágra hozza, hiszen ősidőktől kezdve a falu bírói főként a következő családokból kerültek ki: Barcza, Élő, Horváth, régebbi időkben Bors és Szalay.

    Mivel a tanulás, inasnak adás költségekkel járt, a vagyonosabb családoknak volt lehetőségük taníttatni gyerekeiket. Viszont ehhez földet kellett eladniuk. A föld megtartása miatt azonban az azonos anyagi helyzetű családok igyekeztek összeházasítani utódaikat. Ezért van, hogy a korábban említett családok házasság révén gyakran rokoni kapcsolatba kerültek egymással.

    A falu legrégibb része a templom körüli rész. Itt laktak az Élők, a Felsőszeren Barczák, Bóhák és a Horváthok. Itt volt a Sempergerek háza is. Az Alsószeren a Borsok, utánuk Galambosok és Szalayk. Majd a Jágerok a temetőszögleten.

    Szokás volt ebben az időben különféle melléknevekkel illetni az egyes személyeket, így különböztették meg a hasonló nevű lakosokat. Ezek aztán idővel részben hivatalossá, míg egyesek megjelöléssé váltak.

    A becenevek eredete a következőkkel magyarázható:

    1. Kihalt telepes nevek maradványai: Megyeri, Mészégető, Sámson, Semperger, Dódi, Vida.
    2. Keresztnév alapján történt: Boldi, Mátyás, Feri, Francli, Zsiga, Terka, Andor.
    3. Leszármazás szerinti: Horváth-Barcza, Szalay-Hernitz, Barcza-Horváth.
    4. Egyéb tulajdonság alapján: Katona, Huszár, Schneider, Kis.

    Ilyen melléknevek voltak: Galambos (Megyeri), Bors (Sámson, Terka, Dódi), Szalay (Hernitz, Riba), Tóth (Szanyi), Németh (Andris, Mátyás, Peti), Horváth (Andor, Nagymiska, Pali, Mihók, Bundás, Szanyi, Gyurkó, Zsiga, Barcza, Kozák, Snejder), Mentes (Feri), Széphegyi (Semperger), Simon (Meszes), Barcza (Meszes, Boldi), Élő (Riba, Szabó, Katona), Jáger (Francli).

    Napjainkban ezek a nevek szinte mind eltűntek, kihaltak. Akadnak azonban újabb becenevek, amik inkább tréfából vagy gúnyolódásból jöttek létre, mint pl: Düdüke, Petőfi, Muccsi, Csontos, Csucsu, Fifi, Buci, Bubu, Tücsök, Dzsingisz, Zsiga.

    A legújabb, 2024-es összegyűjtésem szerint az alábbi vezetéknevekkel találkozhatunk Sarródon:

    Ábrahám, Ács, Ambrus, Baka, Bakó, Bánfai, Baranyi, Barcza, Bárkányi, Biacsics, Bognár, Boha, Borbás, Boros, Bors, Borza, Böröndi, Bősze, Bulyáki, Burus, Csáki, Csöndes, Élő, Erdős, Fejes, Fekete, Fersch, Filotás, Füzi, Galambos, Gállos, Gazdag, Gosztola, Gömbös, Györkös, Gyuricsek, Gyűrű, Hámor, Hegedűs, Heiner, Herbst, Hetlinger, Holczmann, Honyák, Horváth, Ivánkovits, Jáger, Jámbori, Jónás, Józsa, Juranits, Kalmár, Kanczler, Károlyi, Kárpáti, Kasztner, Katona, Kemenár, Kirschner, Kiss, Kóbor, Kocsis, Koczor, Koloszár, Kópházi, Kovács, Kozári, Körmöndi, Kugler, Laczkó, Lancsár, Lartner, Lökkös, Lőrincz, Mahder, Marjan, Markó, Márkus, Menyhárt, Módos, Molnár, Nagy, Nátz, Nemes, Németh, Oláh, Papp, Pelsőci, Pete, Petró-Vajkó, Pinezits, Pokker, Priszinger, Rábensteiner, Rácz, Radeczky, Rádler, Rajczi, Rámháp, Rosta, Rujavec, Schmuck, Simon, Sipos, Sipőcz, Stremler, Strublik, Szabó, Szakálos, Szalai/Szalay, Szántó, Szebeni, Szele, Szentgyörgyvölgyi, Széphegyi, Szerencsi, Szinicz, Szintai, Szuhai, Taródi, Társ, Timár, Tóth, Turi, Ujvári, Vámosi, Varga, Vári, Várnagy, Vas, Vastag, Vinkovics, Volena-Koczor, Vörös, Zsalacz.

    A régi családok neveit vastaggal kiemeltem, az őscsaládokat pedig alá is húztam a felsorolásban. Előfordul, hogy bár a nevek azonosak, már nem ugyanazt a családot takarják, nem is állnak rokonságban egymással. A nevek hosszú sora se tévesszen meg senkit, hisz egyes nevek csak egy-egy személyt, és nem egész családot takarnak. Sokan házasság/párkapcsolat révén kerültek be a listába, illetve a fertődi határban épült új lakóparknak köszönhetően.

    Az saját családfám után kutatva előkerültek őscsalád nevek, mint az Élő, Barcza, Horváth. A kiterjesztett családfán pedig e könyv több szerzője is megtalálható.