Címke: rendszerváltás

  • Sarród Fejlődése 1990-től napjainkig

    Sarród Fejlődése 1990-től napjainkig

    Az új Országgyűlés 1990. augusztus 3-án elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, mely kimondta, hogy a jogszabály elismeri és védi a helyi községek önkormányzásához való jogait és lehetővé tette, hogy a választó polgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket.

    A rendszerváltozás utáni első önkormányzati választás, mely 1990. szeptember 30-án volt, Sarród községnek valamint a hozzátartozó Fertőújlak és Nyárliget települések számára megteremtette, a korábbi időkben csak remélt, fejlődés lehetőségeit.

    Az első szabadon választott polgármester
    és a képviselőtestület tagjai:

    Polgármester
    Bors Emil

    Képviselők
    Bencsik János
    Élő Imréné
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Horváth Béla
    ifj. Koloszár Lajos
    Németh László
    Turi Lajos
    Varjas Endréné

    Bors Emil polgármester (tiszteletdíjas) az 1990. október 12-én tartott alakuló ülésen az első 3 havi tiszteletdíját felajánlotta az általa létrehozott alapítványon keresztül azon személyek részére, akik saját hibájukon kívül, nehéz körülmények közt élnek és segítségre szorulnak.

    Sarród nem önálló önkormányzati hivatalként, hanem Fertőd Nagyközség Polgármesteri Hivatala, majd 1991. január 1-től Körjegyzőségben, Dr. Radics Zsuzsanna körjegyző által irányított hivatalon keresztül látta el a hivatali teendőket. A Körjegyzőséghez tartozó települések: Agyagosszergény, Fertőd, Fertőendréd és Sarród települések, fertődi székhellyel.

    Az 1990-94-es választási ciklus alatti
    események és fejlődés

    1991. február 3. Népszavazás Sarród, Váci Mihály utca, lakott területrész átadása ügyében.

    A Sarród, Váci Mihály utca lakóinak kezdeményezésére, a testület kitűzte a szavazás időpontját, melynek eredménye, 1992. január 1-től Fertőd községhez történő csatlakozás.

    A szavazást megelőzően Gömbösné Kelemen Rita képviselő telefonon megkereste Horváth Balázs akkori belügyminisztert, majd személyesen is eljárt a belügyminisztériumba a leválás megakadályozásának törvényes lehetőségeit keresve. A testület azonban nem élt a törvény adta lehetőségekkel (nem határozta meg a választáson való magasabb részvételi % arányát), szabad utat biztosítva így az utca lakói számára. A korábbi telkesítés során csak földterületet adtunk, ragaszkodást a településünkhöz a szívünkből nem tudtunk adni.

    1991. április 1-től a település első polgármestere, Bors Emil lemondott. A polgármesteri feladatokat, megbízott polgármesterként, a képviselőként megválasztott Turi Lajos látta el az időközi választásokig.

    1991. július 22-én a Varjas Endréné megválasztott polgármester letette a hivatali esküt. A megüresedett képviselői helyre Németh János, valamint ifj. Koloszár Lajos helyére – aki lemondott képviselői tisztjéről- Gréger János személyével bővült a testületi tagok létszáma.

    A nyugodt, kiegyensúlyozott testületi üléseket felváltotta a temperamentumos, éjszakákba nyúló, heves vérmérsékletű testületi ülések korszaka. Az építő jellegű kritikák részben jó irányú változásokat hoztak. A fő cél egy közösség képviseletében soha nem egy-egy személy, hanem a közösség érdekét szolgáló döntések képviselete kell, hogy legyen. Sajnos a személyes érdekek néha felülkerekedtek, melyeknek következtében néhány testületi ülés heves vitával végződött.

    január 1-től Sarród község kivált a Körjegyzőségből, és Sarród, Rákóczi utca 8. szám alatti épületében régi nevén „Bábaasszony”-házban megkezdte önálló működését.

    A jegyzői teendőket hatalmas államigazgatási gyakorlattal Szalay Sándor látta el, 2 fő igazgatási ügyintéző és 1 fő hivatali segéd személyével.

    Fejlesztések, 1990-1994

    A községi tanácsok időszaka alatt a kisebb települések fejlesztése minimális volt, így óriási energiákkal és kevés anyagi forrással megindult Sarród, Fertőújlak és Nyárliget települések fejlesztése.

    A korábbi években is működött, most pedig a testületi tagokkal az élen óriási szerepet kaptak az úgynevezett „társadalmi” munkát végző személyek, akik idejüket és energiájukat nem sajnálva, óriási lendülettel oldották meg az újabb és újabb feladatokat.

    1991

    Sarród: útépítések Vasút, Szeder és Fő utca folytatása, óvoda felújítása.
    Fertőújlak: útépítés Vasút és Mező utca valamint járda építése.
    Nyárligeten: kultúrház felújítása.

    1992

    Sarród: felismerve a gáz jelentőségét és lehetőségeit megkezdődött a gázvezeték kiépítéséhez való csatlakozás szervezése.
    Fertőújlak: útépítés, Petőfi utca.
    Nyárliget: útépítés a Rákóczi, a Petőfi, a Béke és a Kossuth utcában.

    1993

    Sarród: a meglévő kultúrház teljes átalakítása, helyet kapott itt könyvtár, rendezvények célját szolgáló kultúrház, orvosi rendelő, valamint a tetőtérben 3 lakás került kialakításra, udvaron pedig térbetonozás.

    Az új kultúrotthon udvarán tartott ünnepség

    Fertőújlak: az önkormányzat tulajdonát képező Fő utcai épület teljes felújítása, melyben ifjúsági klub, orvosi rendelő és önkormányzati iroda kapott helyet.

    Nyárliget: sportpálya kialakítása, hozzájárulás a templom építéséhez, vízelvezetés megoldása.

    évben befejeződött Fertőd községgel a vagyonmegosztás, melynek értéke 30.138 e Ft. A megosztás során kapott ingatlanok: 3 lakásos sorház Sarródon, 1 db szolgálati lakás Fertődön, a Baross telepen.

    Pártház épülete, létszámarányosan megosztva Agyagosszergény és Fertőendréd településekkel, gyógyszertár 3 millió és általános iskola Fertődön 11.663 e Ft értékben.

    1994

    Sarród: Polgármesteri Hivatal teljes felújítása, csatornázási program beindítása

    Fertőújlak: Focipálya vétele, vízvezeték kiépítése a Mező utcában

    A nagy vitát kiváltó, a 806. hrsz. Tulajdoni lapon szereplő fertőújlaki iskola épületének értékesítése is 1994. évben valósult meg. Sajnos nem a testület által meghatározott értéken és utólag, az értékesítést követően hozott testületi határozattal. Ezen választási ciklus idején jelentős és látványos fejlesztések történtek, hiszen több évtized lemaradását próbálta a testület pótolni és orvosolni.

    A második szabad önkormányzati választás 1994. December 11-én törtnét, ennek választási eredményei a következők:

    Polgármester
    Varjas Endréné

    Alpolgármester
    Németh László

    Németh László
    Bors Ernő
    Bencsik János
    Élő Imréné
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Lancsár Gábor

    Megvalósult fejlesztések, 1994-1998

    1995

    Befejeződik Sarródon a Polgármesteri Hivatal felújítása, Nyárligeten a templom építése, melyhez az önkormányzat anyagi támogatást nyújtott.

    Megtörténik Nyárliget ivóvíz ellátásának tervezése, valamint az orvosi rendelők műszereinek bővítése.

    1996

    Január 1-től mindhárom településen önálló orvosi körzet jön létre, háziorvosa Dr. Vajna Péter. Sarródon csatornázás, útburkolat helyreállítása, buszváró építése zajlik, Fertőújlakon útburkolat javítása és buszváró építése.

    1997

    Sarródon társadalmi munkában garázs épül az orvos részére, ezzel is biztosítva a gyors orvosi ellátás lehetőségét. Megkezdődik Nyárliget és Fertőújlak szennyvízépítése, valamint a ravatalozó és a kultúrház felújítása.

    Fertőújlak 1997. augusztus 10-én, Nyárliget 1997. augusztus 17-én
    ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját

    Fertőújlak és Nyárliget önálló zászlót és címert kapott. 1997. évben 8 fő utazik Németországba Sarród településre, ahol a falu 700 éves fennállását ünnepelték.

    1998

    A sarródi 0229/2. hrsz. 1476 m2 külterületi ingatlant és a rajta lévő raktárépületet /régi daráló épülete/ megvásárolta az önkormányzat a fertődi ÁFÉSZ-től.

    Megszüntetésre került „Bors Emil polgármesteri Alapítvány” Bors Emil kérésére, az alapítvány nem működött, számlájára befizetés nem történt, a magánalapítvány 39.560,– Ft összegű vagyonát az „Együtt Sarródért” közalapítvány kapta meg.

    Sarródon 1998. április 26. országos búzaszentelő. A szentmise helyszíne a Fertő–Hanság Nemzeti Park Központi épületének az udvara, a szertartást közvetítette a Duna Tv, a Szombathelyi Regionális Tv és a helyi kábel TV. A búza szentelése a plébánia mögötti területnél, népi nevén „Angyaliban” volt, erre az alkalomra felújított Mária-szobornál. A programokban gazdag ünnepséget kézművesek, iparművészek, lovas huszárok, népi táncosok tették színesebbé.

    Harmadik szabad választás eredménye,
    1998. október 18.

    Polgármester
    Varjas Endréné

    Alpolgármester
    Élő Imréné

    Képviselők:
    Barczáné Locsmándi Beáta
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Lancsár János
    Turi János
    Dr. Vajna Péter

    1999

    Fertőújlak és Nyárliget településeken megkezdődik a szennyvízépítés, a beruházás megkezdésekor nem áll rendelkezésre a teljes bekerülési érték, ezért ez az év takarékosabb gazdálkodás kíván, még a korábbi éveknél is.

    2000

    A középületek fellobogózásra kerültek, a millenniumi év alkalmából Fertőújlak és Nyárliget településeken a köztereken fából készült emlékkereszt került felállításra.

    2/2000. januári 28. Testületi határozat értelmében „Sarród község díszpolgára” kitüntető cím adományozható. Feltételei: akik tevékenységükkel hosszabb időn át folyamatosan kiemelkedő módon hozzájárulnak a község fejlődéséhez, településfejlesztés megvalósulásához, önkormányzati érdekű kapcsolatokat építettek, kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, és a közművelődés bármely területén kimagasló munkát végeztek.

    Sarród község első díszpolgára:
    Karlheinz Willführ

    Ő volt az a személy, aki kezdeményezte településünk, valamint a Németországban lévő Sarrod települések közti kapcsolat kiépítését.

    Értékesítésre került Sarród Kossuth utcában lévő ingatlan, melyen a későbbiekben 28 lakás került kiépítésre.

    2001

    Nyárligeten posta létesítése 6.500 e Ft értékben.

    Az önkormányzati hivatal részére kisteher gépjármű vásárlása 1.600 e Ft-ban.

    Nyárliget–Fertőújlak szennyvízcsatorna építése.

    Ez az év érdekes év volt a jegyzőváltások miatt. Szalay Sándor jegyzőnk egészségügyi okokra való hivatkozással lemondott, ezért 2001. november 7-től 13-ig Dr. Brenner Gábor kapta a kinevezést, akinek jogviszonya, rövid idő után, saját elhatározása alapján, megszűnt. Volt pénzügyesünket megbízta a testület a jegyzői feladatok ellátására.

    Sarród 2001-től tagja a Fertő–Neusiedlersee Világörökségi Kultúrtájnak.

    Csatlakozott a település a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz.

    2002

    január 14-től jegyző Soproniné Misányi Margit, akinek a kinevezése jogszabálysértő módon történt, Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele alapján, a képviselők döntésüket nem minősített többséggel hozták. Így 2002. március 18-tól Zethner Pál a megbízott jegyző.

    2002 évben értékesítésre került a közös tulajdont képező pártház (Sarród, Fertőendréd, Agyagosszergény) 6.857 e Ft értékben.

    Ford kisbusz beszerzése 5.502 e Ft értékben, igazgatási eszközök, számítógépek, fénymásoló, irodabútor, fűkasza.

    Felújítások: ravatalozó, utak kavicsozása, közvilágítás

    Az Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület civil szervezet megalakítása, falugondnoki szolgálat létrehozása, melynek célja a település lakói számára a hiányzó, az alapvető szükséglet kielégítését segítő szolgáltatásokhoz a hozzájutás elősegítése, rászoruló személyek szállítási problémájának a megoldása, lakossági információ begyűjtése és továbbítása. A szolgálat a mai napig működik magas színvonalon, étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, szállítás, egészségügy, kulturális célú rendezvényeken is szerepet vállal.

    A 2002. október 20-i választás eredményei

    Polgármester
    Turi Lajos

    Alpolgármester
    Élő Imréné

    Képviselők
    Boha Imre
    Fejes Imre
    Gömbösné Kelemen Rita
    Nagy Lajos
    Papp Gyula
    Dr. Vajnáné Fehér Eszter

    Jegyző:
    Dr. Horváth Diána

    A választást követően teljesen megváltozott az Önkormányzat működése. Turi Lajos tiszteletdíjas polgármester, naponta részt vesz a hivatal munkájában. Nyugalmas, de aktív munka folyik.

    Kulturális, közművelődési feladatokat, szervezéseket főállású népművelő, Kemenár Katalin látja el.

    2003. évi fejlesztések

    Önkormányzati utak: 1.900 e Ft
    Temetők felújítása: 1.534 e Ft

    2005

    50 millió hitel felvételére került sor fejlesztések céljából.

    Sarródi ravatalozó felújítása, járdaépítés, parkoló aszfaltozása, idősek napközi otthonának kialakítása. Nyárligeti kultúrotthon felújítása, sportpálya kialakítása, temetőfal megépítése, 21 db építési telek kialakítása.

    Fertőújlaki művelődési ház felújítása, utak aszfaltozása és felújítása.

    2006

    Településeink lakossági összetétele mielőbbi idősek otthonának a létrehozását sürgette, azért 2006. január 19-én határozat született a létrehozásáról.

    március 1-jén megnyílt a tájház, melynek vásárlásához és felújításához 8 millió FAHP pályázati pénz és a 6 millió Ft saját erő került felhasználásra. Megtalálhatók a tájházban a régi korokat felidéző emléktárgyak, szobai és konyhai berendezések, valamint ruhaviseletek. Bemutatja minden évben a hagyományokat és a településre jellemző sás felhasználásával készített használati tárgyakat: lábtörlők, gyékényből készült faliszőnyegek, táskák, edényalátétek. A településről elszármazottak és a turisták nagy örömére a hagyományőrző programok évente kerülnek megrendezésre, felidézve a múlt emlékét, gyakorlatban is bemutatva.

    A kialakításra került sportöltöző 2.316 e Ft-ba, a helyi közutak felújítása 5.922 e Ft-ba kerültek.

    Az első világháborús emlékműnél – trianoni – emléktábla került elhelyezésre. A hatékonyabb és gazdaságosabb együttműködés céljából Fertőd várossal óvodai társulás, Fertőd és Térsége Szociális – Gyermekjóléti Intézményi Társulás létrehozása.

    Különböző pályázatok benyújtása: Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében kiírt „kerékpározásra alkalmas közút és környékének kulturált kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása” „Ausztria–Magyarország Interreg III. A Program 3.2.Intézkedés” pályázat.

    Sarródon az Assisi Szent Ferenc kápolna megépítéséhez a testület biztosítja az Önkormányzat tulajdonát képező területet.

    a 2006. október 1-jei választás eredménye

    Polgármester
    Turi Lajos

    Alpolgármester
    Élő Imréné

    Képviselők
    Gömbösné Kelemen Rita
    Gergácz Tiborné
    Barcza Attila
    Baka József
    Nagy Lajos
    Papp Gyula

    Jó szellemben, pozitív gondolkodású irányítással nekirugaszkodva látott munkához az új testület.

    Fő cél volt a takarékos gazdálkodás, ezen szempontok figyelembe vételével társulások létrehozásával került megoldásra a fiatal és az idősebb korosztály magas szintű ellátása.

    január 1-jén megalakult a Fertődi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató, melynek Sarród mellett alapítói, Agyagosszergény, Fertőd, Fertőhomok, Fertőszéplak, Hegykő és Hidegség települések. Fő feladata a társult önkormányzatok területén a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok megoldása. A társulás kiválóan működik, a testület biztosítja a feltételeket a minél magasabb színvonalú ellátáshoz anyagilag és szakmailag egyaránt.

    április 15-én létrejött a Fertőd–Sarródi Intézményfenntartó Társulás Sarród, Fő u. 32. szám alatti Gondozási Központtal. Igénybe vehető ellátások, szociális étkezés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás. Nagy sikerrel, azonnal indulhatott 20 fővel a nappali ellátás. Előkerültek a régi, fiatalkori emlékek, melyek nemcsak a mesélők, hanem a hallgatók számára is nagy élményt jelentettek. Elfelejtődnek a magány és a nehézségek, felfrissül a lélek és a test. Polgármesterünk és sok-sok megfáradt lakó régi álma vált valóra.

    2007. évben megvalósult beruházások és felújítások

    Sarród

    Orvosi rendelő, óvoda, önkormányzati lakások felújítása,
    0/20/36., 0/27/7., 796/5. hrsz. ingatlanok vétele.

    Fertőújlak

    Orvosi rendelő felújítása, temetőfal kialakítása.

    Nyárliget

    Játszótér létrehozása, ravatalozó felújítása, temetőfal kialakítása.

    Ebben az évben készült az AT-HU/06/01 számú kerékpárút, a pályázat tervezési díjának a kifizetése 10.300 e Ft összegben.

    A hivatal irodai eszközeinek a bővítése folyamatos, haladva a kor követelményeivel nem kis kihívás ilyen alacsony lélekszámú, de egymástól távol eső települések esetében, amely különösen megterhelő feladat, hiszen három település révén mindenből három beszerzés, felújítás szükséges.

    2008. évben kisebb felújításokra került sor a három településen. Sarródon az orvosi rendelő, önkormányzati lakások átalakítása illetve akadálymentesítése, a Patak utca útalap és vízelvezőt árok, tájház melléképületének a felújítása, pajta tervezése.

    Fertőújlakon temetőfal építése, Nyárligeten ugyancsak útalap és orvosi rendelő felújítása. Ezt az évet a nagyon takarékos gazdálkodás jellemezte.

    2009. évben jelentős beruházásokra és felújításokra került sor. Pályázat útján VW Transporter kisbusz beszerzése, informatikai fejlesztés, fűnyíró traktor, szárzúzó RZE vásárlása és a településrendezési terv módosítása.

    Sarródon megoldódott a vízelvezetés Fő utcában és a Szeder utcában, az óvodai ajtócsere, parkettázás, kultúrház udvarának újra betonozása, kerékpárpihenő tervének elkészítése, orvosi rendelő burkolatcseréje.

    Fertőújlak

    Fertőújlak–országhatár kerékpárút tervezése, kultúrterem felújítása.

    Nyárliget: Nyárfa utcai útalap és az utca csatornázása.

    évben nagy öröm volt a képviselőtestület számára, hogy több olyan házaspárt is köszönthetett, akik az 50. házassági évfordulójukat ünnepelték. Ugyancsak ettől az évtől köszönti a polgármester, Turi Lajos és egy képviselő településeink 90 éves lakóit, a későbbi években pedig a 90. illetve ennél idősebb személyeket. Minden egyes látogatás nagy izgalommal jár, nemcsak adunk, hanem gazdagodunk is sok-sok élménnyel a köszöntések során.

    Korábbi években is, de 2010. évtől az egyházak támogatása is része a költségvetésnek, fontos mindannyiunk számára a jó és nemes ügyek támogatása.

    2010. évi beruházások és felújítások

    A beruházások és felújítások is kisebb értékűek ebben az évben, hiszen készülve a következő években megvalósuló pályázatokra szükség van az önrész biztosítására. Kisebb értékű gépek, eszközök beszerzése történt, motoros kasza, GÜDE motoros aprító, számítógép, a tájháznál kemence építése valamint a 2009. évről áthúzódó melléképület felújításának a befejezése 1.801 e Ft értékben.

    Jelentős összeget képvisel – 3.125 e Ft – a kerékpárút országhatáron átnyúló tanulmányára fordított összeg, az óvoda 1.843 e Ft értékű tetőcserép-cseréje és az „Őszapó tanösvény” kialakítására átadott előleg 1.250 e Ft értékben.

    Döntött a testület a korábban nyert pályázat „Biogáz” projekt tanulmányainak elkészítésének megbízásáról.

    A testület a név nélküli utak elnevezéséről a 49/2010.(VI.23.) határozatával Sarród és Nyárliget estében az alábbi új elnevezésekről döntött:

    Sarród

    Gömbös út, Keréktó út, Újlaki út, Alkony út, Sétáló köz, hivatalossá vált a régóta használt „Gagarin major” elnevezés.

    Nyárliget

    Összekötő út, Kavics köz, Lászlómajori út, Majori út, Sport út.

    Kezdeményezések történtek Körjegyzőséghez való csatlakozás tárgyalására.

    Ismét fontos esemény a 2010. évi önkormányzati választás. Minden választás egy megmérettetés a polgármester és a képviselők számára.

    Választás: 2010. október 3.

    Polgármester
    Turi Lajos

    Alpolgármesterek
    Gömbösné Kelemen Rita
    Fejes Imre

    Képviselők
    Barcza Attila
    Nagy Lajos
    Papp Gyula
    Rajczi János

    A képviselők összetétele mutatja, hogy minden korosztály képviselve van, a bölcsek, a tapasztaltak, illetve a fiatalok lendülete is hozzájárul az eredményes munkához.

    A vállalkozó szellem nagyon fontos, ezt mutatják az elmúlt évek eredményei is.

    2010. évben a kárpátaljai Csongor településsel írásos dokumentummal is megerősítve testvérkapcsolat létrehozására került sor.

    2011. év ismét a sikerek éve, a pályázatok teljesített értéke: ESPAN Biogáz 6.781 e Ft, ROP Kerékpár 15.270 e Ft, III. tengely Falumegújító pályázat (játszótér, parkosítás, jelző táblák) 2.762 e Ft, kerékpárút, országhatáron átnyúló 21.128 e Ft, Őszapó tanösvény 4.295 e Ft, III. Tengely falumegújítás Polgármesteri Hivatal 5.481 e Ft.

    A települések karbantartását segítő kommunális traktor szárzúzóval és billenő platós pótkocsival 5.245 e Ft, sarródi orvosi rendelő akadálymentesítése rokkantak által is használható toalettel 2.879 e Ft, templom körüli ingatlan vétele és lebontása 3.078 e Ft-ba került.

    Fejlesztések a templom és a temető közötti téren

    2011. év szeptember 1.: Körjegyzőség létrehozása Fertőszéplak községgel.

    2012. évben a pályázatok teljesített értéke: kerékpárút Ausztria felé 64.408 e Ft, ESPAN Biogáz 22.091 e Ft.

    Tűzoltószertár építése 714 e Ft, víztermelés, -kezelés, -ellátás 1.687 e Ft, szennyvíz gyűjtése, elhelyezése 16.311 e Ft.

    2013. március 1. Körjegyzőség helyett új elnevezés: Közös Önkormányzat.

    Településünk 700 éves évfordulójának méltó megünnepléséhez a 2013. évi költségvetésben a forrás biztosítva van. Célunk a múlt megismerése, a jelen építése és a jövő megalapozása. Ez tükröződik polgármesterünk, Turi Lajos, valamint a testület tagjainak a munkájában.

    Áttekintve az elmúlt évek fejlődését, büszkén mondhatjuk, megérte a fáradozás, ha látjuk annak sikerét és eredményét. A három település minden lakója büszke lehet, elmondhatja, érdemes és jó itt élni.

    A Sarród 700 című könyv bővített és javított kiadása, a 2014-es helyhatósági választásokat követően dolgozza fel Sarród, Fertőújlak, Nyárliget fejlődősének a történetét.

    A Sarród fejlődése 1990-től napjainkig című fejezet további részeit írta Papp Gyula

    Választás: 2014. október 12.

    Polgármester
    Papp Gyula

    Alpolgármester
    Rajczi János

    Képviselők
    Fejes Imre
    Gergácz Tiborné
    Kanczler Balázs

    A 2014. október 12-én tartott választások következtében jelentős változások történtek Sarród Község Önkormányzatának képviselő-testületében. Turi Lajos polgármester 12 év után nyugdíjba vonult, így helyét Papp Gyula vette át, mint polgármester.

    (2013 nyarán, Sarród 700 éves fennállásának alkalmából szervezett ünnepségsorozat keretén belül, Turi Lajos polgármester, a Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet vehette át, melyet a településeinkért végzett, több mint egy évtizedés áldozatos, és odaadó munkájáért adományozott a részére a képviselő-testület.)

    Sajnos településeink lélekszáma 1000 fő alá csökkent, ezért a képviselő-testületben már csak négy fő képviselhette Sarród, Fertőújlak, és Nyárliget érdekeit. Személyi változások is történtek: Gömbösné Kelemen Rita alpolgármester úgy döntött, hogy hoszszú, több évtizedes odaadó munkája után inkább a családjára szenteli szabadidejét. Nagy Lajos képviselő úr pedig úgy döntött, hogy nem folytatja képviselői munkáját, és életének alakulása miatt fiához, Ásotthalomra költözött. Barcza Attila képviselő pedig Sopronban indult a választáson, ahol Sopron város képviselő-testületének tagjává választották.

    Azon településeknek, amelyek lakossága nem éri el a kétezer főt, továbbra is közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk, és nem működtethetnek önálló polgármesteri hivatalt. Mivel a korábban alapított Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatal és annak Sarródi Kirendeltsége sikeresen működött az elmúlt években, az új képviselő-testület úgy döntött, hogy nem változtat ezen az együttműködési formán.

    A 2010-es kormányváltás után, a jól megtervezett gazdaságpolitika és az Európai Unió támogatásának köszönhetően kedvező gazdasági folyamatok indultak el Magyarországon, melyek településeinken is érezhetőek voltak.

    2014-től kezdve azonban több jelentős kormányzati támogatás is eljutott Sarródra.

    október 9-én került átadásra a Fertőszéplaki Margaréta Óvoda, Sarródi Óvodájának felújított épülete, amely a Sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület közreműködésével 16.607.448 forintból újult meg. Az év folyamán egy másik fontos fejlesztés is megtörtént: a magyar kormány 450 millió forintot különített el a Fertőmenti kerékpárúthálózat fejlesztésére, mely Sarródot is érintette. A program keretében a Kossuth Lajos utca aszfaltozása és szegélykövezése mellett nyitott kerékpársávok is kialakításra kerültek, hozzájárulva a kerékpáros közlekedés biztonságához.

    2014-ben az önkormányzat energetikai pályázatot nyújtott be, amelynek keretében napelemeket telepítettek négy közintézmény tetejére: Sarródon, Fertőújlakon és Nyárligeten a kultúrházak tetejére, illetve Sarródon a polgármesteri hivatal épületére. A több mint 21 millió forintos projektet 18 millió forint állami támogatással és 3 millió forint önkormányzati hozzájárulással valósították meg. Továbbá, 2015-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 8 millió forintot nyertünk egy új falugondnoki busz vásárlására, amely egy Volkswagen Transzporter kisbusz formájában érkezett.

    Ezen kívül önerőből felújítottuk a fertőújlaki és sarródi temető térkövezését, valamint a nyárligeti ravatalozó tetejét, ezek összesen 1,5 millió forintba kerültek.

    2016-ban újabb pályázatok jelentek meg a Területi Operatív Program (TOP) keretében, és Sarród Község Önkormányzata két jelentős pályázatot is benyújtott. Az egyik a nyárligeti egészségház felújítását célozta, míg a másik a Kossuth utcától a Kócsagvárig vezető útszakasz felújítását, kerékpársávval. A beadott pályázatok mellett az önkormányzat folytatta saját forrásból történő felújításokat is.

    2016-ban befejeződtek a tűzoltószertár építésének munkálatai, melyek még a Turi Lajos által vezetett korábbi képviselő-testület döntése alapján kezdődhettek el. A falazási munkálatok már korábban elkészültek, de a további kivitelezésre még várni kellett. Az épületet bővítettük, előtetős terasszal és egy szabadidőparkkal, amely játszótérrel, szalonnasütő hellyel és parkosítással lett gazdagabb. Az építkezéshez szükséges területet közmunkával tisztítottuk meg, és az egész projektet 5 millió forint ráfordítással valósítottuk meg. A VELUX Alapítványtól 3000 eurót kaptunk a játszótéri eszközök vásárlására, és a falunapi tombola bevételei is hozzájárultak a költségekhez. A villanyszerelést Rácz János ingyen végezte el.

    A másik 2016-os beruházás a nyárligeti temetőben történt, ahol egy urnafal épült. A projekt tisztán önerőből valósult meg, és közel 1,3 millió forintba került. Emellett felújítottuk a sarródi mártír, Nagy Árpád síremlékét is az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából, valamint az I. világháborús emlékművet is, melyeket pályázati forrásból újítottunk fel.

    2017 – Fejlődés és Közösségi Események Éve

    A 2017-es évben településünk önkormányzata ismét sikeres pályázaton vett részt, lehetővé téve számos fontos fejlesztés végrehajtását. Egy belügyminisztériumi (BM) pályázaton nyertünk támogatást, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak településünk fejlődéséhez.

    A pályázat 15 millió forintos támogatással valósult meg, és a Nyárligeti telek kialakítási projektet érintette. Az önkormányzat már korábban elkezdte a Nyárfa utca közművesítését, de kivitelezési problémák miatt a munkálatok megakadtak. A csatornarendszert újra kellett tervezni a vízművel, és a 27 millió forintos költségvetésű terv megvalósítása után megkezdődhettek az első ütem munkálatai. Ezen belül a csatornarendszer kiépítése, a gépészeti munkák és a meglévő nyárligeti rendszerhez való csatlakozás valósult meg, lehetővé téve az építkezések folytatását ezen a területen.

    A közösségi beruházások sora nem állt meg: a sarródi temetőnél egy 50 méter hosszú kerítést építettünk, amelyben urnahelyek is kialakításra kerültek. Fertőújlakon a művelődési ház helyiségeit átalakítottuk, és egy melegítőkonyhát alakítottunk ki. Ezt a létesítményt a falunapokon, valamint az idősek napján kényelmesen tudjuk majd használni, így komfortosabbá téve az épületet.

    A fejlesztések mellett 2017-ben településünk egy különleges eseménynek is otthont adhatott.

    július 27. és augusztus 5. között zajlott a 26. Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor festőtábora. A táborzáró kiállításon Rujavecné Ferenczi Katalin, az alapító lánya, Sarród Község Díszpolgára kitüntetésben részesült. Az elismerést a település iránti elkötelezettsége, példaértékű emberi tartása, valamint Sarród község kulturális életében végzett magas színvonalú szellemi munkájáért érdemelte ki. A díjjal a Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztáborban végzett kiemelkedő és önzetlen tevékenységét is elismerték.

    október 4-én ünnepeltük az Assisi Szent Ferenc Kápolna tízéves évfordulóját. Az ünnepség a kápolnaépítő fiatalok kezdeményezésére valósult meg, és az egyházközség, valamint az önkormányzat közreműködésével zajlott. A program szentmisével kezdődött a templomban, majd körmenettel folytatódott a kápolnához, és agapéval zárult a Kócsagvárban. A szentmisét Dr. Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke celebrálta. Ezen alkalomból a kápolna felújítása is megtörtént, és egy pihenőhelyet alakítottunk ki a kerékpárosok és látogatók számára.

    2017 tehát nemcsak a fejlesztések, hanem a közösségi események és ünnepek éve is volt településünk számára, amelyek hozzájárultak a közösségépítéshez és a helyi identitás erősítéséhez.

    2018 – A Fejlődés Éve

    A 2018-as év a felkészülés és előrelépés jegyében indult. Április 8-án Magyarországon parlamenti választásokat tartottak, amely során településünk először adhatott parlamenti képviselőt a magyar Országgyűlésbe. Barcza Attila képviselőt választották Sopron és Térsége országgyűlési képviselőjévé, ami jelentős mérföldkő volt községünk számára is, és elindult az elkötelezett közös munka, melynek eredményei ebben a fejezetben ovashatók.

    A településünk fejlesztése 2018-ban is dinamikusan haladt előre, köszönhetően a Magyar Kormány pályázatainak, melyek nagyban hozzájárultak a vidéki települések fejlődéséhez. Az év során jelentős felújítások valósultak meg az önkormányzat tulajdonában lévő épületeken, amelyek közül kiemelkedik a nyárligeti orvosi rendelő teljes körű felújítása.

    A sarródi képviselő-testület 25.305.588 Ft támogatást nyert el a betegségmegelőzési és életminőség-javító egészségfejlesztési program keretében. Ennek eredményeként a rendelő teljesen megújult: az épület energetikai korszerűsítése során új nyílászárók, szigetelés, elektromos fűtésrendszer és új elektromos hálózat is kiépítésre került. Az orvosi rendelő egy külön helyiséget kapott a védőnői ellátás számára is, így a nyárligeti lakosság egy modern, minden igényt kielégítő orvosi rendelővel gazdagodott.

    A felújítások sora nem állt meg itt: a nyárligeti orvosi rendelőhöz kapcsolódó Sütő Károly Művelődési Ház is megújult, ugyancsak 2018-ban, a „Kisléptékű Kultúrháló” pályázat segítségével. A művelődési ház külső homlokzata megújult, a nyílászárókat kicserélték. A projekt összköltsége 2.492.007 Ft volt.

    Ezenkívül a 2014-ben átadott Fertőszéplaki Margaréta Óvoda Sarródi Tagóvodájának udvarát is felújítottuk egy 2018-ban elnyert 10 millió forintos támogatásból, amelyet az önkormányzat 3,5 millió forinttal egészített ki. A teljes udvar megújult: új játszótéri eszközöket, parkosítást, új kerítést és automata öntöző rendszer telepítésre került.

    2018-ban két jelentős belügyminisztériumi pályázati támogatást is nyert településünk. Az egyik keretében a Kossuth utca 790m hosszú részén új, térköves járda készült el, mintegy 15 millió forint értékben. Ugyanebből a forrásból Fertőújlakon beton járdát építettünk 400m hosszban. A másik pályázat segítségével a sarródi ravatalozó épülete is felújításra került: új nyílászárókat, elektromos vezetékeket, külső szigetelést, valamint a belső tér járólapozását végezték el, összesen 2,25 millió forint értékben (1,25 millió forint támogatás, 1 millió forint önerő).

    A digitális jólét programnak köszönhetően a községi könyvtár is fejlesztéseken esett át: új laptopokat, táblagépeket és okostelefonokat kapott, összesen 1 millió forint értékben.

    A Fertőszéplak-Fertőd-Sarród alkotta konzorcium is jelentős támogatásban részesült. A projekt keretében az egykori vasútállomáshoz vezető külterületi út aszfaltozása történt meg, és a községi eszközpark is bővült: hóeke, ágdaráló, sószóró és fűkasza kerültek beszerzésre, a 4.250.000 Ft összegű támogatásból.

    Sarród, Nyárliget, Fertőújlak három külön település, de mégis összefonódik az életük közigazgatásilag és mezőgazdaságilag is. A három települést összekötő Gagarini út, Sarród felöli végére kápolnát építettek, helyi és környékbeli gazdálkodók és önzetlen lelkű emberek. A zarándok kápolna megvalósításának ötlete, és később tervezése Vámosi Lajos kezdeményezésével indult, majd emellé álltak támogató vállalkozók, és civilek. A zarándokhely Szent György Kápolna elnevezést kapta, és 2018.04.23-án volt az, amikor is Turner Lajos plébános megáldotta a kápolnát.

    Összességében 2018 egy sikeres és eredményes év volt településünk számára, amely nemcsak az infrastrukturális fejlődést, hanem közösségi és kulturális programokat is magában foglalt. A fejlesztések és a közösségi tér megújítása lehetővé teszi, hogy Sarród még inkább élhető, modern településsé váljon.

    Választás: 2019. október 13.

    Polgármester
    Papp Gyula

    Alpolgármester
    Rajczi János

    Képviselők
    Fejes Imre
    Gergácz Tiborné
    Horváth Tamás

    A 2019. október 13-án tartott választások eredményeként Sarród Község Önkormányzatának képviselő-testülete kisebb mértékben átalakult. A polgármesteri poszton nem történt változás, Papp Gyula ismét bizalmat kapott a választóktól, és újabb öt évre megválasztották. A települések lélekszáma nem változott jelentősen, így továbbra is 1000 fő alatt maradt, ami azt eredményezte, hogy a képviselő-testületben továbbra is négy fő képviselhette a települések érdekeit. Egy személyi változás viszont történt: Kanczler Balázs képviselő úr úgy döntött, hogy öt évnyi elhivatott munka után más területen próbálja ki magát. Helyét a választók bizalmából Horváth Tamás képviselő úr vette át.

    Bár 2019 őszén helyhatósági választások zajlottak, a fejlesztések nem állhattak meg, hiszen azok túlmutatnak egy-egy választási cikluson. 2019-ben jelentős turisztikai és kerékpáros turizmushoz kapcsolódó fejlesztések valósultak meg a Sopron-Fertő turisztikai térségben. Az európai uniós támogatások segítségével komplex kerékpárosbarát beruházások indultak, melyek során meglévő utak újultak meg, és szervizpontok, kölcsönzők, valamint pihenőhelyek hálózata épült ki. A projekt célja a Sopron-Fertő térség teljes területén a kerékpáros turizmus fellendítése és a kerékpárosbarát szolgáltatások fejlesztése volt, mely a Sarród községet is érintette.

    Fontos lépés volt a „Sarród úthálózatának kerékpárosbarát továbbfejlesztése” című pályázati támogatás eredményeként végrehajtott Sarródi Fő utca aszfaltozása, szegélyezése és kerékpársáv kijelölése, mely 70 millió forintból valósult meg.

    Az egyik legfontosabb fejlesztés a Fertőújlak Fő utca teljes aszfaltozása, szegélyezése és kerékpáros nyomvonal kialakítása volt. Ez a beruházás kiemelkedő volt, nemcsak a 50 millió forintos költsége miatt, hanem azért is, mert a 2012-ben átadott Fertőújlak-Pamhagen kerékpáros útnak köszönhetően jelentősen megnövekedett a kerékpáros turizmus a településen.

    A kerékpáros közlekedés javítása érdekében a településeken pihenőhelyek is kialakításra kerültek: Fertőújlakon, az „Isten Kertje” mellett, 6.092 millió forintból épült pihenőhely, míg Sarródon, az önkormányzati hivatal mögötti játszótér kibővítése és felújítása 19.9 millió forint értékben valósult meg, létrehozva ezzel egy kerékpárosbarát, minden igényt kielégítő játszóteret, a Hany Istók Családi Parkot. Emellett Sarródon, az Assisi Ferenc Kápolna melletti kerékpáros pihenőhely is fejlesztésre került, mintegy 8 millió forintos költséggel.

    Ezek a beruházások nem a Sarród Község Önkormányzata, hanem a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által valósultak meg, amely ezekkel együtt, a Sopron-Fertő térségben 17 kerékpáros pihenőhelyet alakított ki, hozzájárulva a térségi kerékpáros turizmus fellendítéséhez és a biciklizés élményének komfortosabbá tételéhez.

    A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa által vezetett konzorcium 2017 májusában nyújtott be támogatási igényt a Széchenyi 2020 program keretében, a „Fertő-táj ékkövei” című pályázat célja pedig a Fertő-táj kulturális örökséghelyszíneinek turisztikai funkcióval való bővítése és fenntartható hasznosítása volt. A projekt 406 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült. A pályázatnak köszönhetően újult meg a Sarródi Tájház, ahol tárolóhelyet építettek a cséplőgép fölé, födémszigetelést és napelemes fűtésrendszert alakítottak ki. A tájház kertje és egykori parasztudvara is megújult, emellett többfunkciós fogadótér, ajándékbolt és családbarát kiállítás is létrejött 45.364.847 forintos támogatásból. A tájház turisztikai vonzerője így jelentősen megnövekedett.

    2018 tavaszán Orbán Viktor miniszterelnök, a kistelepülések polgármestereinek küldött levelében írta: „Nem vagyunk messze attól, hogy azt tudjuk mondani, hogy ma egy magyar faluban ugyanolyan minőségű életet lehet élni, mint a fővárosban.”

    Ezzel indította el a Magyar Falu Programot, amely a 5000 fő alatti települések megerősítését, a helyi életminőség javítását, és a lakosság elvándorlásának megállítását célozta meg. A program 2019-ben kezdődött, három alprogrammal: a falusi közszolgáltatások minőségének javítása, lakhatási támogatás, és a Falusi útalap.

    Sarród Község Önkormányzata már a program első évében csatlakozott, és két sikeres pályázatot nyújtott be. Az önkormányzati utak felújítása alprogram keretében sikeresen pályáztunk a nyárligeti Béke utca felújítására, mely 22.999.000 forintból újult meg. Ezen kívül az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére 5 millió forintos támogatásban részesültünk, szolgálati lakás felújítására. A Sarródi Római Katolikus Egyházközség is sikerrel pályázott, és 1.275.604 forintos támogatást nyert, egyházi közösségi terek fejlesztésére. Ezen kívül 2019 végén, a Sarródi Mező utca felújítása 9.653.272 forintos támogatással valósult meg, egy a Belügyminisztérium által kiírt pályázat keretében.

    Összességében 2019 rendkívül sikeres év volt az önkormányzat számára, és jelentős előrelépés történt a településeink fejlesztésében.

    A 2019-es év egyik nagyon jelentős eseménye volt, a november 14-én, a Fertő-Hanság Nemzeti Park lászmomajori bemutató majorságában megtartott idősek napi rendezvény, mely rendezvény keretén belül, Dr. Kárpáti László, a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott alapító igazgatója a Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet vehette át.

    2020-2023

    A 2019 októberében lezajlott helyi önkormányzati választásokat követően az önkormányzatoknak át kellett tekinteniük a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos szabályozásokat. Azok a települések, amelyek lakossága nem éri el a kétezer főt, továbbra is közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, és nem működtethetnek önálló polgármesteri hivatalt. Mivel a 2013-ban alapított Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatal és annak Sarródi Kirendeltsége sikeresen működött az elmúlt években, az új képviselőtestület úgy döntött, hogy nem változtat ezen az együttműködési formán. Így a polgármesteri hivatalunk a következő öt évben is a Fertőszéplaki Közös Önkormányzati Hivatal részeként folytatta működését.

    2020-ban világszerte kirobbant a Covid-19 világjárvány, amely Magyarországot is jelentős mértékben érintette, és Sarródon is számos kihívást okozott. A vírus által okozott pandémia gyorsan elterjedt, tünetei között szerepelt a láz, torokfájás, köhögés és fáradtság, és bár a betegség tünetmentes is lehetett, sok esetben végzetes kimenetelű volt. A vírus cseppfertőzéssel terjedt, és a kormányok különböző intézkedésekkel igyekeztek mérsékelni a járvány hatásait. Magyarországon 2020. március 11-én országos vészhelyzetet hirdettek ki, amely különleges jogrendet vezetett be. Az intézkedések, amelyek az emberek mindennapi életét korlátozták, egészen 2021 végéig tartottak, és időről időre szigorító szabályok léptek életbe.

    A járvány alatt a közösségek összefogtak segítve egymást, hogy átvészeljék ezt a nehéz időszakot. A koronavírus járvány hatása a világgazdaságra is drámai volt, és egyes elemzők szerint a válság hatásai a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonlíthatók. A válság gyors gazdasági recessziót és társadalmi krízist okozott, amelyet az EU és Magyarország Kormánya különféle intézkedésekkel próbált enyhíteni, köztük jelentős állami támogatásokkal.

    A 2020-as év egy fontos fejlesztést hozott Nyárliget településrészén. Korábban a település vízellátása önálló vízműrendszeren alapult, ami az üzemeltetés gazdaságosságát és vízbiztonságát is problémássá tette. A vízminőség folyamatosan nem érte el az elvárt határértékeket, és a település számára szükségessé vált a vízellátás fejlesztése. Ennek érdekében 2020-ban elindult a Sarród és Nyárliget közötti mintegy három kilométeres ivóvíz távvezeték kiépítése, hogy a településrész csatlakozhasson a Sopron-Fertőd Térségi Vízellátó Rendszerhez. A projektet a Soproni Vízmű Zrt. irányította, és a beavatkozás nemcsak a vízminőség javulásához járult hozzá, hanem biztosította az üzemeltetés gazdaságosságát is.

    2020-ban a Magyar Falu Program keretében tovább folytatódtak a sikeres fejlesztések. Sarród Község Önkormányzata több pályázaton is nyert támogatást, például a Vasút utcai járda felújítására, amelyhez 2.992.374 forint támogatást kaptunk. Ennek köszönhetően 175 méter új térköves járda építésére került sor. Ezenkívül 5.995.010 forint támogatást nyertünk egy szolgálati lakás felújítására, valamint 5.999.694 forintot a Nyárligeti Sütő Károly Művelődési Ház belső felújítására. A művelődési házban új aljzatot, födémszigetelést és elektromos fűtőtesteket telepítettek, és új konyha került kialakításra.

    Sarród Község Önkormányzata a Magyar Közút Nonprofit Zrt. támogatásával útfelújítást is végrehajtott. Az 8521-es számú öszszekötő közút, Sarród Szent István Vértanú-templom-Kócsagvár közötti szakasza megújult, új aszfaltréteggel és szegélykövezéssel, valamint az út mellett térköves járdaépítéssel. Ezenkívül 16.998.569 forint támogatást nyertünk Sarródon a fő utca járdaépítési munkálataira is.

    Továbbá, önkormányzatunk 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott belterületi csapadékvíz rendezésére, amely lehetővé tette a Sarród Fő utcai és Rákóczi utcai nyitott csapadékvíz-elvezető rendszerek zárt rendszerré alakítását, javítva ezzel a faluképet és az infrastruktúrát.

    Fontos megemlíteni, hogy bár a fenti beruházásokhoz kapcsolódó pályázatok beadása és a támogatások elbírálása már 2020-ban megtörtént, a megvalósítási munkálatok több esetben csak 2021-ben kezdődtek el, illetve akkor fejeződtek be.

    A 2021-es év az önkormányzat számára rendkívül sikeres és eredményes volt. Az előző évben elindított fejlesztések mellett számos új pályázatot nyújtottunk be, amelyek közül sokat pozitívan bíráltak el.

    A március 31-én megjelent Magyar Közlönyben a kormány bejelentette a Magyar Templomfelújítási Program megvalósítását, melyhez 25,79 milliárd forintot biztosítottak a Gazdaságvédelmi Alapból. A program keretében a Sarródi Római Katolikus Egyházközség 5 millió forint támogatást kapott a Szent István Vértanú-templom tornyának felújítására. A Nyárligeti Római Katolikus Egyházközség 15 millió forintos támogatást nyert a Kisboldogaszszony-templom tetőszerkezetének rekonstrukciójára, míg a Fertőújlaki Római Katolikus Egyházközség ugyanekkora összegből végezhetett el szigetelési és vakolási munkálatokat a Világ Királynéja-templomban. Mindezek kivitelezését a Győri Egyházmegye koordinálta.

    2021-ben az Önkormányzati Sarródi Ászok SE csapata is 6 millió forint támogatásban részesült, amelyet az önkormányzat tulajdonában lévő, de a csapat által használt öltöző energetikai korszerűsítésére fordították. A felújítás során elektromos fűtést, homlokzati és padlás szigetelést, valamint nyílászáró cserét végeztek.

    A Magyar Falu Program keretében tovább folytatódtak a sikeres pályázatok. A fertőújlaki ravatalozó épülete 4.977.606 forintos támogatásból újult meg, míg a fertőújlaki Petőfi utca aszfaltozásához közel 20 millió forint támogatást kaptunk. Emellett a Sütő Károly Művelődési Ház udvarán is fejlesztések történtek: játszóudvar és közterületi játszótér építése 4.196.634 forint támogatásból valósulhatott meg.

    A „Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése” pályázatnak köszönhetően az önkormányzat Rákóczi utca 8. szám alatti ingatlana energetikai korszerűsítésének előkészítése kezdődhetett el. Az 18.525.582 forintos beruházás során a teljes belső tér megújult, modern gázkazánnal, villamos felújítással, aljzatszigeteléssel és új burkolatokkal. Ezen beruházás közben, a hivatali működését önkormányzatunk zavartalanul biztosította a Ferenczi Művelődési Házban kialakított helységben. Miután a beruházás elkészült, a hivatal 2023 végén várhatta ismét a falu lakosságát a Rákóczi utcai felújított épületben.

    A 2021-es év végén egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően a falugondnoki szolgálatunk 13.978.493 forint értékben új falubuszt vásárolhatott. Az új Ford Tranzit kisbuszunk 2023 áprilisában állhatott szolgálatba.

    2021 októberében az önkormányzat saját forrásból elkészítette a Petőfi téren még hiányzó járda szakaszának a kivitelezési munkálatait. Így újabb 100m-es térköves járdával gazdagodott településünk, melynek bekerülési költsége 1,5 millió forint volt megközelítőleg.

    2020-ban kezdeményezte Sarród Község Önkormányzata és a Három Település Alapítványa a sarródi Fő utcában található Rozália-szobor felújítását. 2021-ben közel 3 millió forintos összegből került felújításra az országos műemlékek közé tartozó emlékmű. A restauráláshoz szükséges önerőt, a helyiek adakozásának köszönhetően a Három Település Alapítványa biztosította. A Rozália-szobor megáldására egy kis ünnepség keretén belül került sor, 2021. szeptember 4-én.

    A 2021-es év sajnálatos eseménye volt, hogy dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító igazgatója, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára, Ászár és Sarród községek, valamint Sopron Megyei Jogú Város díszpolgára, méltósággal viselt 247 hosszan tartó súlyos betegség után, 2021. június 27-én átadta lelkét a Teremtőnek. Dr. Kárpáti Lászlót a sarródi temetőben helyezték végső nyugalomba.

    Összességében elmondható, hogy bár a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági nehézségek mellett, de sikerült egy eredményes és fejlődő évet zárnunk 2021-ben is.

    Alighogy a világ és Magyarország túl voltak a koronavírus okozta nehézségeken, 2022 elején újabb komoly problémával kellett szembenézniük. 2022. február 22-én Oroszország megindította invázióját Ukrajna ellen, ami Európa legnagyobb hagyományos katonai konfliktusává vált a második világháború vége óta. Az orosz háború következményeként az energiaárak drámaian emelkedtek, ami az Európai Unióban tüzelőanya-gok, energiahordozók és üzemanyagok árának növekedéséhez vezetett. Ez pedig komoly aggodalmakat keltett az energiaellátás biztonságával kapcsolatban.

    Ezekkel a nehézségekkel együtt tartották meg Magyarországon 2022. április 3-án az országgyűlési választásokat, amelyek a rendszerváltás óta a kilencedik parlamenti választásnak számítottak. A választást a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség nyerte meg és kétharmados többséget szerzett, így negyedik alkalommal alakíthatott kormányt Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével. Sopron és térsége választási körzetében továbbra is Barcza Attila képviselhette a Parlamentben a térség érdekeit.

    A nehéz körülmények ellenére önkormányzatunk 2022-ben is folytatta munkáját, és a településfejlesztés sem állt meg.

    Elkezdődhetett egy tervezési folyamat, amely alapot adhatott egy 200 millió forintos beruházás elindításához. Ez a komplex fejlesztés három településünkre vonatkozóan számos fontos projektet foglal magában, többek között útépítéseket, épületek energetikai korszerűsítését, játszóterek fejlesztését, csapadékvízelvezetési rendszerek kiépítését, valamint járdák építését.

    Egy közel 19 millió forintos pályázati forrásnak köszönhetően megkezdődtek a Rákóczi utcai hivatali épületek bővítési és összekötési előkészítő munkálatai. Ebben az évben megújult a nyárligeti Petőfi utca aszfaltburkolata, valamint elkészült a sarródi Patak utca aszfaltozása is.

    2022. június 25-én a németországi testvértelepülésünk fennállásának a 750. évfordulóját ünnepelte. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos bizonytalanságok miatt sajnos nem tudott delegációnk menni Sarrodra a megemlékezésre. Az esemény tiszteletére egy emléklapot küldtünk, amely a gratulációk és elismerő szavak mellett mindhárom, a kapcsolatépítésben szerepet vállaló polgármester aláírását is magában foglalta.

    2022 augusztusában került felállításra a Templom téren az a kereszt, melynek fa tartószerkezete Grubits János hidegségi fafaragó munkája, a kereszt részt pedig Balogh Eszter ólomüve- készítő adományozta a település részére.

    2022 augusztusában elkezdődött a fertőújlaki „Isten kertben” található Hősi emlékmű, és a mellette lévő kereszt felújítása. A felújítást a Három Település Alapítványa koordinálta, az anyagi fedezetet pedig a faluban élő Winkler család adománya biztosította.

    2022 októberében szintén a Három Település Alapítványa közreműködésével került felállításra a sarródi Templom téren az a Mária-szobor, amelyet a németországi Sarrod településről kapott ajándékba községünk.

    2022 októberében megkezdődött a harangláb felújítása is Nyárligeten, a Három település Alapítványa kivitelezésében.

    Az 1907-ben Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő mester gyárában készült, az „Eszterházai Uradalom” feliratot viselő harang, rozsdásodó vasakon magasodott a falu fölé, és hosszú idő után 2020-ban, közel 25 év után zúgott újra, azokért, akik a Covid járvány ellen küzdöttek nap, mint nap. Ez az esemény adta az ötletet a harangláb felújítására.

    A Három Település Alapítványa és a helyi lakosság támogatásának köszönhetően a harangláb felújítása 2022 év decemberére befejeződött, így most már nem málló kövön álló feszülettel, kopott korpusszal, feliratokkal, rozsdás vasakkal, hanem újra fényesen ragyogó, erőteljesen zúgó haranggal tudunk emlékezni. A feszület is felújításra került, így az itt imádkozóknak, emlékezőknek teljes megnyugvást adhat ez a meghitt hangulatú, csodálatos kis emlékmű.

    2023-ban elindultak a sarródi Ady Endre utca csapadékvíz-elvezetési munkálatai, amelyek sajnos lassan haladtak, és nem a tervezett ütemben készültek el. Azonban, a nehézségek ellenére, a projekt fontos beruházás volt, mivel az utca későbbi felújítását alapozhatja meg.

    Kiemelkedő eseménye volt a 2023-as évnek a sarródi testvértelepülésünkre, Németországba tett látogatás, amely a testvértelepülési kapcsolatok 25 éves évfordulóját ünnepelte. Ezen alkalommal Helmut Stein részére Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet adományoztunk, elismerve a testvértelepülési kapcsolatok ápolásában és fenntartásában végzett áldozatos munkáját.

    2023. szeptember 13-án emlékeztünk arra az eseményre, amely 100 éve biztosította, hogy a régi Mekszikópuszta, ma Fertőújlak település magyar maradhasson, miután a Trianoni Békediktátum Ausztriához csatolta volna. A Fertőújlaki Római Katolikus Egyházközség, Sarród Község Önkormányzata és a Három Település Alapítványa méltó módon emlékeztek meg az évfordulóról: egy emlékművet állítottak, melyet az egykori Esterházy uradalmi magtár területén, a Világ Királynője Templom kertjében helyeztek el. Erről az eseményről részletesebben a Fertőújlak története című fejezetben olvashatunk.

    2023-ban egy szomorú esemény is rávilágított közösségünk veszteségére: szeptember 13-án elhunyt Fejér Zoltán festőművész, a Soproni Képzőművészeti Társaság tiszteletbeli alelnöke, aki a Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztáborban végzett munkájáért Sarród Község Díszpolgára kitüntető címet érdemelt ki.

    Választás: 2024. június 9.

    Polgármester
    Papp Gyula

    Alpolgármester
    Vámosi Lajos Imre

    Képviselők
    Fejes Imre
    Gergácz Tiborné
    Horváth Tamás
    Papp János
    Rajczi János

    2022 és 2023 során a Magyar Posta országszerte mintegy 100 postahivatal bezárásáról döntött, ennek következtében számos postai dolgozó elveszítette munkáját, és a kistelepüléseken, így Sarródon is bezárták a postát. Sarród Község Önkormányzata mindent megtett annak érdekében, hogy a településnek ismét legyen postahivatala. Miután önerőből elvégeztük az épület belső felújítását, és minden bútor a megfelelő helyére került, 2024. január 25-én, több mint egy évnyi várakozás után ismét kinyitott a sarródi posta, immár a község önkormányzatának üzemeltetésében.

    2000-ben a magyar kereszténység felvételének 1000. évfordulója és Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából Győr-Moson-Sopron megyében összesen 162 keresztet állítottak a településeken. Településeinken, így Fertőújlakon és Nyárligeten is sor került egy-egy kereszt felállítására. 2024 márciusában a fertőújlaki Millennium Keresztet felújítottuk, és teljes körű restaurálás után új helyszínre, a Világ Királynéja-templom előtti térre helyeztük. A munkálatokat a Három Település Alapítványa vállalta magára. A kereszt felújítását Grubits János, hidegségi fafaragó művész, barátunk végezte el.

    2024. június 9-én tartották az önkormányzati választásokat Magyarországon, egybekötve az Európa Parlamenti választásokkal. A választások eredményeképp, csekély mértékben, de átalakult Sarród Község Önkormányzatának képviselő -testülete. A polgármester személyében változás nem történt, így további öt évre Papp Gyula kapott bizalmat, a választók jóvoltából. A demográfiai mutatók jelentősen változtak, így a településeink lélekszáma ismét 1000 fő fölé emelkedett, így a képviselő testületben ismét 6 fő képviselheti a településeink érdekeit. Itt két személyi változás történt, hiszen a kibővült létszámmal működő képviselőtestületbe új képviselőként mandátumot szerzett Papp János és Vámosi Lajos Imre is. Személyi változás történt az alpolgármester személyében is, hiszen Rajczi János, aki 10 éven át szolgálta a települést alpolgármesterként úgy döntött, hogy 10 évnyi odaadó alpolgármesteri szolgálata után képviselőként kíván részt venni az önkormányzati munkában. Helyét a képviselő -testület bizalmából Vámosi Lajos Imre vette át, így ő lett Sarród Község Önkormányzatának új alpolgármestere.

    2024 július 31-én a Ferenczi Művelődési Házban „Pillanatképek Fejér Zoltán művésztanár csodálatos életéből” címmel, az előző évben elhunyt Fejér Zoltán festőművész és művésztanár, Sarród Község díszpolgára emléke előtt tisztelegtünk. Az eseményen – amelyen családja, barátai, tanítványai és tisztelői vettek részt – életének meghatározó pillanatait idéztük fel.

    2024. szeptember 14-én jelentős ünnepség zajlott, amelyen azok a résztvevők lehettek jelen, akik tiszteletüket tették a Sarródi Óvoda alapításának 50. évfordulóján.

    Az óvoda 1974. szeptember 14-én kezdte meg működését, és napjainkban a Fertőszéplaki Margaréta Óvoda tagóvodájaként üzemel. Így az alapítás pontos évfordulóján, 2024. szeptember 14-én ünnepeltük az intézmény fél évszázados fennállását. Az ünnepség szentmisével vette kezdetét, majd ezt követően Turner Lajos kanonok megáldotta az óvoda falán elhelyezett emléktáblát, amely az 50. évfordulóra emlékezik.

    Ahogyan egy ember életében, úgy egy intézmény életében is hatalmas mérföldkő az 50 év. Az évforduló valóban jeles eseménynek számít. Az elmúlt fél évszázad alatt megújult az óvoda épülete, az udvara, és új játszótér is kialakításra került. De a falakon belül is jelentős változások történtek: számos óvó néni és dadus nevelte, oktatta azokat a gyermekeket, akik ezen a helyen nevelkedtek, és sokan közülük később sikeres, boldog felnőttekké váltak. Sajnos sokan vannak olyanok, akik már nem élhették meg ezt az 50. évfordulót.

    „A gyökerek nem látszanak, de azok tartják a fát” – szól egy görög közmondás. Az óvoda dolgozóinak kitartó munkájának eredményeként az 50 évvel ezelőtt elültetett fa erős gyökereket kapott, és mára terebélyes, bő termést hozó lombkoronává nőtte ki magát. A község apraja-nagyja élvezi a gyümölcsét. A sarródi óvoda szerves része közösségünk életének, és kapcsolata az önkormányzattal mindig a kölcsönös odafigyelésre és segítségnyújtásra épült.

    Az ünnepség során emléklapot vehetett át Horváth Béláné, Rita óvó néni, aki közel 40 évig dolgozott óvodánkban. Az 50. évforduló alkalmából, Sarród Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, közéleti tevékenységük és a sarródi óvodáért végzett munkájuk elismeréseként, és közéleti tevékenységükért, Sarród Községért Díj kitüntetést adományozott Turi Lajosné, Rőder Gizella és Gergácz Tiborné részére.

    Sarród Község Önkormányzata 2021 végén nyújtott be pályázatot, és a 2022-es támogatói okirat alapján 18.525.282 Ft támogatást nyert el önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztésére és építésére. A támogatásnak köszönhetően az önkormányzat a Rákóczi utca 8. szám alatt található polgármesteri hivatal, tűzoltószertár és sportöltöző épületének összekapcsolását és egy épületté történő átalakítását tervezte. A projekt több akadályba ütközött, mivel a már elkészült, pályázati támogatással rendelkező terveket a világörökségi területen működő tervtanács elutasította. Az átdolgozott tervek pedig már meghaladták az övezetre vonatkozó maximális beépíthetőségi arányt, így szükségessé vált a különböző helyrajzi számú területeink összevonása. Miután minden adminisztrációs akadály elhárult, az elszálló anyag- és munkadíjak miatt jelentős áremelkedés lépett fel, ami drámaian megnövelte a projekt költségvetését. A közel 20 millió forintos többletköltséget önkormányzatunk nem tudta előteremteni, így újabb tervmódosításokra volt szükség. Miután ez megtörtént, megkezdődhetett a beruházás, amely 2024 nyarára fejeződött be. Annak ellenére, hogy az önkormányzatnak így is közel 5 millió forint önerőt kellett biztosítania, a beruházás megtérült, hiszen így az egész épületegyüttes megújulhatott, és a gépeink, eszközeink számára megfelelő tárolási lehetőségek is kialakultak.

    2022-ben megkezdett TOP pályázatok eredményeképpen Sarród Község Önkormányzata jelentős, mintegy 200 millió támogatási összegben részesült, mely támogatás magában foglalta a Ferenczi Művelődési Ház energetikai felújítását is. Ez jelentette az összes nyílászáró cseréjét, új fűtési rendszer kialakítását, homlokzati hőszigetelést, közel 32 millió forint értékben. A többi forrás felhasználása közbeszerzési eljáráshoz volt kötve, melyek eredményét e sorok írásakor még nem kaptuk kézhez, de reményeink szerint hamarosan megkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok is.

    2024 végére egy másik, régóta húzódó projektünk is sikeresen lezárult. Önkormányzatunk még 2020 végén pályázott építési telkek kialakítására és közművesítésére. A 2021-ben elnyert 15 millió forintos támogatásból, valamint 16 millió forint saját erőből sikerült kialakítani és közművesíteni 6 db építési telket a nyárligeti Sütő Károly utcában. A valamikori focipálya felosztása után 2022-ben kezdődtek el, és 2023-ban befejeződtek a kivitelezési munkálatok. Sarród Község Önkormányzata képviselő-testületének döntése értelmében a telkeket kizárólag 5 éves beépítési kötelezettség mellett kívánta értékesíteni. A döntést, valamint a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború következményeként kialakult energiaválságot és a csökkenő beruházási kedvet figyelembe véve a telkek értékesítése sokáig nehezen haladt, pedig a pályázat kötelező feltételei között szerepelt. Szerencsére 2024 decemberére az utolsó telek is elkelhetett, így a pályázat is sikeresen lezárulhatott, és ennek következményeként újabb fiatalok telepedhetnek le településeinken.

    Bár az elmúlt 10 évben számos kihívással kellett szembenéznie az önkormányzatnak, bátran kijelenthetjük, hogy Sarród Község Önkormányzatának talán a legsikeresebb évtizede áll mögöttünk, köszönhetően a Magyar Kormány és az Európai Uniós támogatásoknak.

    Sok elvégzett munka áll mögöttünk, de továbbra is számos teendő vár ránk, hogy még jobbá tegyük településeinket és szolgáljuk a lakosság érdekeit.

    Felhasznált irodalom

    Testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve saját tapasztalat.

  • Sarród Története

    Sarród Története

    Kötetünk e fejezetét 1937-ig Dr. Élő Dezső Sarród monográfiája című könyvéből, 1937-től 1992-ig pedig a Ferenczi-házaspár kéziratban meglévő munkájából állítottuk össze – kiegészítve a szerkesztők által fontosnak ítélt információkkal.

    Sarród mai neve az okiratokban a következő változatokban fordul elő: Saro(l)d, Sarud, Saruld (1313), Soruld (1334,1356,1359), Sorud (1386, 1418), Sarod (1420), Saruold (1432), Sarold (1467), Sarród (XVII. sz-tól).

    A Sarródot először említő okiratból (1313) tudjuk meg, hogy Sarród rendezett nagy falu, melynek bírója van.

    Sarród mai neve és a régi okiratokban használt elnevezések között lényegesebb eltérés nincs.

    A község egy régi pecsétjén „Sigilla in oppido Sarród” körirat látható. A XIII. század második feléből ered az az esztergomi okirat, amelyen e pecsét található. Sarród ebben az időben számottevő központ lehetett, a Hanság szélén menedék, mentsvár szerepét tölthette be. Laza talajú, mocsaras környéke tette alkalmassá e szerepre. Feltételezhetjük, hogy az egyházi élet élénk volt, ezt bizonyítja a pecséten lévő kis templomunk rajza. És ha deszkából vagy bármiből is készült e templomocska, annyi bizonyos, hogy fontos szerepet töltött be a sarródiak életében. Ezért is került a pecsétünkre.

    Sarród jobbágyfalu volt. Az Ostffy-család birtoka 1334-ben, amelynek az utódai 1359-ben megosztoznak a vasvári káptalan előtt. Sarród Ostffy Jánosnak jut. Ugyancsak az 1359-es okiratból tudjuk azt is, hogy az Osl-nemből való Bresztolci-család is jussosul a sarródi, széplaki és sárkányi földekből.

    1368-ban a vasvári káptalan jelenti Nagy Lajos királynak, hogy Ostffy János két sarródi jobbágyát Nagymartoni Lőrinc fia, Miklós, fogságba vitte. A csepregi törvényszék ítélkezik ez ügyben, ahol háromszáz tanú a hatalmaskodás elkövetéséről, ötszáz tanú az ellenkezőről tanúskodik.

    Még a XV. század végén kapcsolódott be Sarród birtoktörténetébe a Czikó-család két ága, a baszti és a pomázi ág.

    A XIV. század végén Bebek Miklós országbíró ítélkezik Agyagosi Péter és Domokos bán fia, Miklós és Asszonyfalvi János fia, Ferenc között lévő perben, amely Sarród birtokért folyt.

    A falu helye gyakran változhatott, amint a Fertő víze nőtt, avagy csökkent az évszázadok folyamán. Erre enged következtetni az 1420-ban kelt okmány. Az Asszonyfalvi Ostffy Gergely a maglóczai birtokrészét az összes haszonélvezeteivel átengedi a csornai prépostnak és a konventnek. Ennek fejében a konvent a sarródi birtokából faluhelynek a Fertő mellett 60 holdat átenged Ostffynak.

    1428-ban Ostffy Gergely Molnári Péter fiait testvéréül fogadja és Zala-, Sopron megyei birtokait, így Sarródot is rájuk ruházza.

    Az Ostffy-család címere

    1431-ben az Ostffyak a csornai konventet a sarródi birtokrészükbe iktatják. A beiktatást Garai Miklós nádor megbízásából a győri káptalan végzi. A sarródi Fertő-rév 1420-ban az Osly-családé.

    Osfi László főispán és unokatestvére Benedek, Maglócza nevű birtokát, melyet nőrokonuk, Asszonyfalvi Lökös leánya, Olka el foglalt, a csornai conventnek Sarród nevű birtokáért csereképpen viszaadják.

    A budai káptalan előtt Bodófalvi Ferenc deák, Baszti Czykó Gáspár, Pomázi Czykó János leányát, Katalint, óbudai Porkoláb Andrásnét Németi, Farád, Csorna, Beled, Sárkán, Sarród, Széplak nevű birtokokból kielégítik (1498).

    Sarród német nevét: „Schrollen”-t az 1457-es okirat említi először.

    II. Lajos király 1524-ben Ostffy Lászlótól elveszi összes birtokait, mivel testvérét megverte és megölte. Ekkor lesz Sarród felsőlendvai Szécsi Tamás, Vas megyei főispán tulajdona.

    A XVI. század 40-es éveiben Ostffy Jakab, László és Domonkos, a század második felében Jakab, Tamás és Mihály voltak a család ősi ingatlanainak urai. A Nádasdyak is kaptak Kanizsay Orsolya kezével együtt két portányi birtokrészt.

    A falu története összefügg a Fertő tavával, amelynek partján Sarród épült. Eleinte halászat jelentősebb tevékenység volt, mint a mezőgazdaság.

    A XVI. század közepéig a tó vízfelülete állandóan növekedett, de a század második felében (1568) már visszahúzódik. Ez a halászatnak sokat ártott. Amit megérzett Bécs városa is. Kérésére az udvari kamara küldöttjei kiszállnak vidékünkre és megjárják Apetlon (Bánfalva), Pomogy, Szentjános, Sarród és Szergény határát, ahol ráakadnak a panasz okára.

    Pomogy és Sarród között a vízgázlót a Nádasdyak bírják 1558-ban. Nádasdy Tamás özvegye 1568-ban Pomogy és Sarród között töltést rakat, amelyen szárazvámot állít fel.

    Nádasdy Tamás özvegye a Rábca vizét nem engedte a Fertőbe folyni. Ez volt az egyik oka az apadásnak és vele együtt a halászat pangásának is. Azt a kevés halat, amit fogtak, a nép felélte és így nem jutott Bécsnek. A második ok az volt, hogy az özvegy Sarród-tól Pomogyig töltést húzatott, így a Hanságot elvágta a Fertőtől. A töltésen vámházat állított fel. A szárazvám jól jövedelmezhe-
    tett, mert állat, ember után egyaránt vámot szedett, ami az udvari kamara harmincad jövedelmét nagyban csökkentette. A kamara kívánságára Nádasdyné valószínűleg elhordatta a töltést.

    A Fertőn átmenő töltésút (térkép a 18. sz-ból) feltételezhető, hogy itt volt a középkori vízi közlekedés útvonala is

    Több parti község fürdőhely volt. Maga özvegy Nádasdyné is eljárt hozzánk fürödni

    A Fertő vízszintje állandóan változott, hol nőtt, hol zsugorodott.

    1570-ben 4 halászcsárdáról, 1558-ban a sarródi vámházról szól az okirat. Az 1598. évi házszámlálás eredménye: Megyery Imre 7, Seged György 6, özv. Ostffy Mihályné 5, Virginás György 2, Nádasdyk 2, Joó Pál 1 jobbágyház (füst) birtokosai.

    Az 1558-ból eredő okirat szerint Hunyad megye örökös főispánja enyingi Török Ferenc Martonfalvy Imre deáknak Széplakon és Sarródon cserébe néhány sessiót adományoz, miről Szapolyai János özvegye, Izabella királynő adott privilégiumot.

    I. Ferdinánd király 1558-ban Nádasdy Tamás nádornak adja Kapuvárt, Lékát és három mezővárost, harminckét falut, huszonöt pusztát. Így kerül Sarród több környékbeli faluval együtt a Nádasdyak földesurasága alá. Nádasdy Ferenc a XVII. század közepe táján Széplakot, Sarródot és a többi szomszédos birtokait a máriacelli apátnak zálogosítja el.

    Nádasdy a Kanizsai-féle birtokot kapja meg. Nádasdy Tamás 1535-ben veszi feleségül a fiúsított Kanizsay Orsolyát. Így a hatalmas Kanizsay-birtok Nádasdyra szállt, aki így az egyik leggazdagabb főura lett az országnak. Sarród már 1536-tól birtokában volt, és csak 1558-ban iktatják be.

    Kanizsai Orsolya (1521–1571)

    Nádasdy Tamás (1498–1562)

    Megyery Imre Sopron megyei alispán a XVI. század végének legügyesebb birtokszerzője; királyi tanácsos, Nádasdy Pál gyámja, lutheránus. Utódja fia, Megyery Zsigmond (1610–1635). Ezzel a Megyery-család kihalt. Birtokainak legnagyobb része (Szerdahely, Süttör) az Esterházyakra szállt.

    A Czikó-család rokoni kapcsolat folytán 1490 körül lett birtokos Sarródon, s a XVI. század végén Sárándy László személyében eltűnt a megyéből. Csekély birtoka végül is a nagyobb középbirtokosok kezére került.

    A reformáció küzdelmes időszaka sem múlt el nyomtalanul falunk felett. Az akkori két legnagyobb birtokosunk, Ostffy Jakab és Megyery Imre is áttért az új hitre. „Cuius regio eius religio” Akkoriban általánosan elfogadott elv szerint természetesen a falu lakosainak is követniük kellett uraikat az áttérésben. A Megyery-, majd a Nádasdy-családnak a katolikus hitre való visszatérése után újból katolikussá lett Sarród.

    Az 1663. évi Visitació aktáiból kitűnik, hogy a sarródi templom földbirtokát, amely a Mocsolya és Keréktóból, egy rétből és 15 holdnyi szántóföldből állott, Megyery Imre jogtalanul elfoglalta.

    A falunak 1631 előtt is volt temploma, de még ekkor is puszta, üres volt, mert a törököktől is sérülést szenvedhetett.

    A Wesselényi-féle összeesküvés hozta magával azt, hogy nemzete boldogulását szívén viselő Nádasdy Ferenc, a bakó keze által múlt ki (1671). A Nádasdytól elvett birtokokat I. Lipót a királyi Kamara fennhatósága alá helyezi. Esterházy Pál grófnak 1681-ben adja, aki 1682-ben kapja meg a hercegi címet is. Ekkor került Sarród határának legnagyobb része az Esterházyak kezére.

    Esterházy 1682. május 10-én 20.000 forintért zálogba adta Széplakot és Sarródot Széchenyi György érseknek. A Széchenyiek ekkor jöttek Széplakra. Sarród történetébe is ekkor kapcsolódnak be.

    A következő évtizedekben Sarród sokat szenved a különböző megszállások miatt. Rákóczi szabadságharcának hullámverései átcsaptak a mi vidékünkre is. A fejedelem 1705-ben ostromolta Sopront, amikor a Fertő-menti faluktól hadisarcot szedett. Gróf Széchényi György 1710. január 10-én keltezett levelében azt írja, hogy de Rokaimon lovas regimentje birtokain fog megszállni, aminek Széchenyi nem örült, végül az egész lovasságot Süttörre, Sarródra és Szentmiklósra irányította.

    1710-ben falunkban pestisjárvány ütött ki, amely a lakosság egyharmadát elpusztította. A nép nagy veszedelmében Istenhez fordult segítségért. Ígéretet tett, hogy amelyik szent napján a járvány megszűnik, annak tiszteletére szobrot emel és azt a napot örök időn át búcsúval szenteli meg. Valóban, a vész 1714. szeptember 4-én, Rozália napján meg is szűnt. Ennek emlékére állította a lakosság a falu Fő utcájának a közepére Rozália szent szobrát. Megyénkben Szentmiklóson és Sarródon pusztított a legnagyobb mértékben a járvány. A pestis után lakatlan porták maradtak.

    Rozália-szobor a Fő utca közepén 1741-ből

    Püspöki jegyzőkönyvekből tudjuk, hogy ebben az időben Sarród temploma elhanyagolt állapotban volt. Tornya, sekrestyéje még 1733-ban sincs.

    Udvardy széplaki plébános (1749–1785) feljegyzéseiből tudjuk, hogy Sarródon valamikor két kápolna is volt.

    Sarród és Széplak jobbágysága 1746-ban fellázadt Széchényi ellen ama dézsmaegyezség miatt, amit az a püspökkel kötött a jobbágyság rovására.

    E nyílt lázadás komoly helyzetet teremtett. A jobbágyok nemcsak hogy nem dolgoztak, de a gazdatiszteket meg a grófot magát is csak vékony hajszálon múlt, „hogy az árnyékvilágból ki nem szólították”. A gróf napokig nem mert kimozdulni kastélyából. Végre is Felsőbükki Nagy Pál, az akkori alispán és Pásztori József szolgabíró közbenjárására csitultak el a lázongók. A viszályt mindkét fél engedékenysége szüntette meg.

    Mária Terézia uralkodása alatt, 1767. június 22-én volt Sarródon az úrbérrendezés. Vezérgondolata az volt, hogy segíteni kell a jobbágyon, hogy az biztosabb adóalannyá váljon.

    A francia császárnak, Napóleonnak hadjárata anyagilag érintette a falu lakosságát. A községben talált eredeti irat tanúskodik erről. A megszállás alatt Sarród 1809. szeptember 24-én Napóleonnak 542 forint 58 krajcár adót fizetett.

    Az Urbárium adataival egyenlő értékű és érdekes feljegyzéseket találunk az 1828. évi conscriptiokban.

    Az összeírás 96 jobbágycsaládot tüntet fel. Robotot teljesít ebben az időben falunkban 215 egyén, 18 évtől 60 éves korig. A jobbágyporták száma 86. Jobbágykézen 324 hold föld, 27 kaszás rét van. Állatállomány: igásökör 64, vemhes tehén 37, meddőtehén 29, három évnél idősebb növendék 6, két évnél idősebb növendék 6, futó- és igásló 32 darab.

    Sarród és a szomszédos Süttör népe között határvillongás volt 1834-ben. Az utóbbiak a sarródi legelőből egy részt elsajátítottak. A falu ezért a vármegyéhez folyamodik, amely a jogait megvédelmezi.

    Sarródon is volt összetűzés a legelő miatt. A negyvenegy zsellér panasszal fordult a vármegyéhez, hogy a helyes gazdák őket a legeltetési jussukban zavarják. A megye az uradalom hozzájárulásával elsimítja az ellentéteket.

    Részlet Esterházy herceg jobbágyainak adólajstromából
    az 1833, 1834, 1835-ös évből

    A hercegség pert indított 1839-ben a sarródi, széplaki, süttöri, szentmiklósi jobbágyok ellen az Úriszék előtt, hogy azok adósságaikat és pénzbeli járandóságaikat „pengő pénzben” fizessék.

    1846-ban a falu kibővíti templomát, tornyot emelnek és orgonát készíttetnek.

    A magyar szabadság és a nemzet becsületének védelmére lelkesen szállt síkra a Fertő környékének népe. Minden községben megalakították az őrsereget. Sarródon is a sorába állott minden épkézláb ember. A legelő dombján, ahol most leventéink gyakorlatoznak, 1849-ben nagyapáink készültek a nagy harcra. Falunk őrseregét Élő József és Bors József képezték ki, akik a kapott utasításra Sopron felé vezették a csapatot.

    Az itthon maradottakat nagy meglepetés érte, amikor hírül hozták, hogy a pomogyi töltésen jön a horvát sereg. Szekéren hordták az öregeket, asszonyokat, kisebb gyerekeket és az ágyruhát stb. a Fertő szélén lévő nádas közé. Akik pedig a faluban maradtak, minden eshetőségre felkészülve, várták a további fejleményeket. Arról is esett szó, hogy ha kell, vagy ha sor kerül rá, megtámadják a horvátokat. Bene István az akkori pap, mikor meghallotta a nép szándékát, közéjük ment és óva intette őket a támadástól. A nép az intelemre hallgatott és türelemmel várta a horvátokat. A megérkező sereg nem jött be a faluba, hanem a peregházi úton haladt Eszterháza felé, községünkbe csak küldöttek jöttek be, akik kenyeret, lisztet és állatot követeltek. A falu ezt megadta.

    A szabadságharcban két sarródi esett el Győr alatt.

    Okiratokból olvasható, hogy a császári és királyi sereg határunkban táborozott. Az Angyali-dűlőben vontak sáncot, amiért a tulajdonosok kárpótlást kértek. Kéri Péter járási biztos 360 forint 30 krajcárra becsülte a kárt, továbbá elrendelte, ha Sarród ereje nem volna elég a besáncoláshoz, úgy Süttör és Széplak községek is igénybe vehetők.

    A sereg részére táborozása alatt a falu 8 q kenyeret, 96 adag zabot és 720 font szénát adott le.

    Özvegy Dallos Józsefné 1849-ben azzal vádolta a sarródiakat a megye alispánjánál, hogy gátolják nádlási jogában. Elöljáróságunk felel a vádra. Felemlíti, hogy egyáltalán nincs és volt szándékában a falu népének özvegy Dallos Józsefnét akadályozni a nádlásban, sőt az őt megillető részt a hercegi nádbérletből is kiadják.

    A Dallos nemes família volt egyedüli állandóan közöttünk lakó uraság. A sarródi Dallosokról először az 1785. évből eredő okirat tesz említést. A családnak 100 kat. hold nagyságú birtoka lehetett határunkban. Jobbágycsaládja e famíliának nem volt. Bentkosztos cselédség végezte a mezei munkát. Beszélik a régi öregek (Bors György, Goda Albert), hogy ha valaki ki akart bújni a katonasorból, hozzájuk szegődött el.

    A Dallos család címere a Fő utca végén levő Pieta-szobron

    Valószínűleg ennek a családnak volt tagja Dallos Márton, aki a XVIII.sz végén Sopron vármegye levéltárosa volt és ő írta az Esterházy-kastélyt bemutató könyvet verses formában, melyet 1781-ben adtak ki Sopronban: Sarródi Dallos Márton: Az Eszterházi Várnak és ahhoz tartozandó nevezetesebb helyeinek rövid leírása címmel.

    Falunk egyetlen emeletes háza a Dallos-kúria volt. A nemesi család kihalása, illetve elköltözése után a sorozatos gazdacsere miatt elhanyagolás lett az osztályrésze. Az 1950-es években lebontották.

    Dallos József és Dallos Pál, a pap voltak azok az utolsó sarródi Dallos-fiak, akiknek halálával magva szakadt az egyetlen köztünk élő nemesi família férfiágának.

    A Hanság kiváló szénatermő területe vetette meg a híres sarródi szénakereskedés alapját. Gyakran megfordultak szekereink Sopronban, Győrben, Kőszegen, de nem volt ritka az sem, amikor Bécsújhelyre szállították a szénát.

    Községünk elöljárósága 1849-ben elutasítja az első zsidó letelepedési kérelmét, aki a hatósághoz fellebbez, amely az elöljáróságokat arra utasítja, hogy a zsidó letelepedését engedje meg. Falunkban ez időtől kezdve három-négy zsidó család lakott. Az I. világháborút követően az egyetlen zsidó család a Fellner-család Sarródon.

    Mária Terézia is foglalkozott 1777-ben a Fertő lecsapolásának kérdésével.

    A Fertő legnagyobb kiterjedését 1768-ban érte el.

    A XIX. század elején gyakran kiöntött, de a század közepén beálló csapadékhiány következtében teljesen kiszáradt. Az 1866-70-es években a kiszáradt mederrészeket művelés alá vették. Ekkor épült Mekszikómajor is.

    1870-től folyton növekedett a víz, úgy, hogy 1876-ban már csónakon jártak rajta. Két évvel később a sarródi felső kertek alatt volt a víz.

    A Fertő–Hanság-főcsatorna felrobbantott hídjának újraépítése a háború után

    Vidékünk ármentesítésének a gondolata már a IV. században is felmerült. Később 1620, 1640, 1795, 1799, 1834-ben kísérleteztek a lecsapolásokkal.

    Végleges és számottevő eredménnyel csak a Rába-szabályozó Társulat munkálkodása járt. A társulat, amely Győrben alakult meg, tervbe vette a Kis Rába, Rábca, Hanság és a Fertő ingoványos területeinek a lecsapolását. Az 1886-ban megkezdett munkát az 1900-as évek elején fejezik be. A lecsapolás eredménye az, hogy a Fertő visszahúzódásával a Hanság 98.000 katasztrális holdat kitevő területének ma már 70%-a alkalmas mezőgazdálkodásra.

    Ismeretlen szerzőtől jelent meg 1899-ben a „Gazdaságtörténelmi Szemle” 419. oldalán „ A sarródi komp- és vámbérlet 1648-ban” című ismertetés. Ez okirat szerint Nádasdy jószágainak praefectusa, Réchey György köt szerződést Salamon zsidóval a sarródi vámbérlet ügyében.

    Sarródon a halászat játszotta a főszerepet. Részben, mint fontos kenyeret adó és részben, mint kedvelt nomád foglalkozással kapcsolatosan szerepel falunk sokat az okiratokban.

    A XIX. század végén még javában állt a halászvilág Sarródon. Átlag 40-50 ember foglalkozott állandóan a halászattal, akik céhszerű szervezetben éltek. Élükön a halászmester állott, akinek a „legény” mindenben engedelmeskedni tartozott. A mester árulta a halat, sőt faluzni is eljárt.

    A sarródi halászok cégérhajója a XIX. századból

    Tapogatóval való halászat a Fertőn. A képen Heiner József. A Heiner család régi halászfamília Sarródon.

    Vejsze állítása a Fertőn. Régi halászati eszköz. A nádfalak
    egy szűk fogórészbe, kürtőbe vezetik a halakat.

    Bánfalváról jöttek a „fischer”-ek, akik Bécsbe szállították a halat. A fischer minden vasárnap délután fizetett a mesternek, aki egyúttal bérlője volt a fertői halászatnak.

    A Fertő nem csak vadat és halat szolgáltatott a sarródiaknak, hanem visszahúzódásával a medrét elfoglaló nádas is hosszú időn át nyújtott jövedelmező kereseti forrást. A múlt század derekán a 2806 katasztrális holdas határunkból 874 kat. hold volt a nádas.

    A le nem aratott nádat felégetik a jövő évi termés érdekében.

    Mind jobban fejlődő nádkereskedelmünk nagy bevételhez juttatta a falut. Még 1880 táján is szép jövedelme volt a sarródi népnek a nádasból.

    Nádkereskedőink nem csak Győrt, Szombathelyt, Kőszeget és Sopront keresték fel szekereikkel, hanem Bécsbe és Bécsújhelyre is elvetődtek. Üzleti összeköttetésbe került falunk a bajor, német és franciaországi nádfeldolgozó gyárakkal.

    A hosszabb nádszálakból lészát fontak (a stukatur alapanyaga). Ennek árában busásan megkapták a munkabérüket is. Azok a gazdák (nádkereskedők), akik tehették, megvásárolták a kévenádat és feldolgoztattál a falu szegényeivel.

    Éppen az élénk kereskedelem hívta fel a külföld figyelmét falunkra. Rühl Pál duzenteichi gyáros az eszterházai (Gy.S.E.V.) állomás mellett felépíti a nádgyárat, amelyben 110 fonógépet állított fel. Nádkiviteli üzletekkel foglalkozott leginkább a gyár. A gépek munkairamával nem tudott lépést tartani falunk lakossága és így alul marad a versenyben.

    A Rühl-ház középen, a Petőfi téren

    A XIX. század végén a vasút is elérte falunkat.
    A sarródi vasútállomás az 1930-as években

    A lészafonást abbahagyják, és csak nádat aratnak. A lésza összekötő anyagát, a sást is a Fertőn aratták. Ma Rákosra mennek sásért.

    Valamikor a sarródi Fertő is bőven ontotta a gyékényt. Ma már ezt is Rákoson és a Balatonon aratják. Gyékényiparunk fejlett.

    A víz visszaszorulásával előtérbe került a legelőgazdálkodás, legeltetés és szénakereskedelem. Az 1860-as években a sarródi gulya Pomogy alatt legelt emlékeztek vissza a harmincas években a régi öregek (Nyékiszállás). A legelő fejében nádat aratott a gazda a hercegségnek. A csikók delelője a mai Nyárliget környékén volt. A majort később alapította meg a hercegség.

    Bár 1848-ban a jobbágyságot felszabadították, a nemesi és a paraszti földek elkülönítése elhúzódott. Sarródon 1869 -ben volt a tagosztás, amikor a falu megkapta a hercegi földektől elkülönített legelőjét. A nagy legelőterületnek tulajdonítható, hogy a gazdasoron (a mai Fő utca) nem volt olyan birtokos, akinek 20-35 db állatja ne lett volna.

    A huszadik század első éveiben befejeződött vízszabályozásokkal határunk gyorsütemű átformálódáson ment át. A legelőgazdálkodás és az állattartás után előtérbe került a szántóföld művelése, ami régen Sarródon másodrendű volt. A tőke is belépett a mezőgazdaságba. A hercegség először bérbe adta a környező területeit, majd maga kezdett nagyüzemi gazdálkodásba. Ekkor épült ki László-, Mexikó-, és Nyárosmajor.

    Uradalmi ökrösfogat a sarródi Fő utcán

    A falu népessége nőtt, aminek következtében a családok földjei elaprózódtak. Egyre nehezebb lett a megélhetés. Több földhöz az emberek nem juthattak, hiába volt a falu határában rengeteg föld, de az az Esterházy Hercegi Hitbizományé volt. A hercegség földjeire elmentek napszámba dolgozni, de az uradalom a nagy idénymunkákra az ország más részeiből hozott munkásokat (sommások), akiknek a helyzete talán rosszabb volt, mint a sarródiaké.

    Munka és megélhetés hiányában megkezdődött a kivándorlás az országból.

    Sarródról 56 ember került ki Amerikába, akik közül a háború előtt és után tizenketten tértek vissza. Amerikában az akkori lakosság 7,4 százaléka járt.

    Fencz Sándor adatai az amerikai nyilvántartásból. 25 évesen Antwerpenben szállt hajóra, és 1904. augusztus 4.én ért Amerikába

    Eredeti feljegyzés Boha Kálmánról és Németh Istvánról. Mindketten 24 évesek és nősek voltak, amikor kimentek 1906-ban. A kivándorlási dokumentumokat Németh István unokája, Németh Imre küldte az USA-ból.

    A háború rovására írhatjuk azokat a romlásokat, amelyek előálltak a nép világában.

    A trónörökös pár meggyilkolása után mindenki tudta, hogy a háború bekövetkezése órák kérdése. Nem is lepődött meg falunk népe, amikor dobszóval hírül adták 1914. július 31-én késő este az általános mozgósítás elrendelését. Lázban volt a falu, apraja, nagyja talpon. Az asszonynép sütött-főzött a bevonuló férfiak részére, akik pedig az éjszakát testvéreik, fiaik és apáik között töltötték víg nótaszó mellett a korcsmában. A harcba menőknek Tschida István, id. Kirschner János és Szalay Ferenc tartottak szívhez szóló beszédet. Nem volt e perctől kezdve haragosa senkinek. Sírva borult egymás nyakába a falu népe. Fájdalommal megtelt szívvel, de hazafias büszkeséggel küldték a sarródi édesanyák fiaikat a harcba.

    Nemcsak a csatatéren lévők, de az otthon maradottak is kivették részüket a megpróbáltatásokból. A háború első napjaitól kezdve mindvégig figyelemmel kísérték az újságokat. Nem idegenkedtek a rekvirálásoktól sem. Annyira híven szolgáltatta be gabonáját a nép, hogy 1915-ben oly szűkös helyzetbe került, hogy vetésre és kenyérnek való gabonát a hercegségi uradalom eszterházai raktárából utaltak ki a számára.

    A háború alatt 10-12 hadifogoly élt községünkben. A szerbek, oroszok itt dolgoztak.

    Az olasz háború kitörése után isztriai menekültek jöttek a faluba. Egy évig tartózkodtak nálunk. Ezek helyébe később galíciai zsidókat hoztak, akik a forradalom alatt mentek el tőlünk.

    Az „aranyat vasért” mozgalom megértő szívekre talált. Réztárgyait, harangjait a község szívesen adta a haza oltárára. Könnyes szemmel kísérte felvirágzott harangjait a lakosság a falu határáig. Mind a három harangot elvitte a háború. Helyükbe Széplak községből hoztak egy kisebbet. Ezt a harangot a háború után Széplak visszavette. Egy-két hétig harang nélkül maradt a falu. A nép bízott győzelmünkben és ezért nem is sajnálta az áldozatot.

    Sarródon 40 hősi halott emléke él. Fogságba 8 sarródi került. A jelenben 10 özvegy, 6 árva és 15 hadirokkant van a községben. Fogságban kettő maradt, az egyik Moszkvában, a másik pedig Olaszországban. Falunk egyik fia Oroszországból hozott magával menyecskét. Kitüntetése sokaknak van. Ötnek lett volna jogosultsága vitézségre. Ezek közül két hadnagy és egy altiszt halott. Tényleg pedig egy kapta meg a vitézi előnevet.

    A sarródi „Rév” elején áll vitéz Boha Kálmán. Talán itt lehetett a középkori Fertői-rév déli kikötője. A hely régi elnevezése erre utal.

    Elesett fiai emlékére állíttatta képviselőtestületünk határozata folytán falunk népe a temetőben lévő hősi emlékművet, amelynek 892 pengős költségét Pokker Mihály igazgató-tanító és vitéz Boha Kálmán gyűjtötték össze. Iskolás gyerekeink színielőadásai-nak jövedelme, majd a Tűzoltó Egyesület és Tschida István számottevő adományai kerekítették ki ezt az összeget. Kegyeletes ünnepség keretében leplezték le a temetőnkben felállított emlékművet.

    Hősi emlékmű a sarródi temetőben

    Károly király bejövetele alkalmával a budaörsi ütközetben halt meg Kámán Máté. Ez mutatja azt, hogy falunk népe minden küzdelmes időből kivette a maga részét.

    A kommunizmusnak alig akadt híve a faluban.

    Az 1919. évi pünkösd táján végbement pár napos forradalomkor a sarródi nép hiányos fegyverzettel vonult a cenki frontra. A telefondrótokat a helybeli állomás előtt elvágták.

    A kommunizmus alatt Sarród sok szarvasmarhát szolgáltatott be. Az ellenforradalmi megmozdulás vezetője Bors József és Élő Lajos volt. Élő Lajos sógora, Bodnár Alajos tanító a kommün alatt Csornán volt vezető beosztásban, majd egy ideig itt Sarródon sógoránál lakott a Tanácsköztársaság megszűnése után.

    Bors József

    Élő Lajos

    Földbirtokreformnak nevezett föld- és házhelyosztogatás nálunk is volt. Az 1920. évi XXXVI. Tc. végrehajtása kínosabb helyzetet és nagyobb elégedetlenséget szült az itteni állapotok várt javulása helyett. Az első és talán legnagyobb hibája az volt, hogy a 3-10 kataszter holdas, sokgyermekes gazdák birtokát nem egészítették ki. Ennek ellenére a fogat és állat nélküliek jutottak 1-2 kataszter hold földhöz, amely hozzá még távol is van a falutól.

    Elégedetlenséget szült az, hogy a kiosztott földek árát csak 1932-ben határozta meg az O. F. B. A nép ugyanis azt gondolta, hogy az évente kifizetett árendával már törleszti is részben az árat. Amikor a valóságot megtudta, nem is sietett fizetni.

    A hercegségi birtokból 78 egyén kapott földreformföldet, amely területből 132 kataszter hold a szántó és 245 kataszter hold a rét. A földigénylők közül 35-nek nincs fogata. A jelenlegi helyzet az, hogy ezek legnagyobb része visszaadná a földet. A terményárzuhanás és a föld kizsarolása következtében nem tud anynyi jövedelmet előteremteni egyik sem, hogy adózási kötelezettségének is eleget tehessen.

    Községi bizonyítvány a Vitézi Rendbe való felvételhez

    A reform során 18 házhelyet osztottak ki. Részben a községi, részben a telkes gazdák közös szérűjén, az úgynevezett Bő-Sarródon. 1935-ig 8 házat építettek fel, ez a csekély szám a nép pénztelenségére vall.

    Pomogyot elcsatolták, Sarródon nincs nagy forgalom. Falunkon át bonyolították le a Moson-megyei községek Sopron felé irányuló szénkereskedelmét.

    Sarród határszéli község. A Fertő-parti nádasban sok egérutat találnak a csempészek. Cukor-, állat-, gabonacsempészet kapott egy időben lábra, ami nem is csoda, mert szép haszonnal kecsegtetett.

    Sarródról sok gyermek (főképpen fiúk) került Ausztriába és Moson- és Sopron megyei németajkú községekbe német szóra. Ezek helyett cserébe jöttek onnan gyerekek. Falunkban a gyerekcsere olyan felkapott volt, hogy évenként 10-15 német gyerek is járt iskolába. Az idősebb férfiak 80-90 százaléka beszélt németül.

    A háború után sajnálták, hogy annyi akadály gördült a gyerekcsere útjába.

    Nagy befolyással volt a háború utáni hangulat kialakulására a felkelők itteni tartózkodása (1921–1922). Nekik köszönhető, hogy a háború után lábra kapott nemzetközies és nemzetellenes szellem csírájában elfulladt. A felkelők többsége az elcsatolt területekről származott és ideiglenesen ezen a vidéken települt le. Közülük sokan a Rongyos Gárdában is részt vettek elérve Sopron visszacsatolását.

    A fiatalság hazafias nevelésében nagy szerepe volt a levente mozgalomnak. Az elméleti oktatás mellett testedzés és katonai jellegű kiképzés is folyt.

    A Levente Egyesület zászlószentelése a temető előtti téren. A zászlóanya dr. Vitéz Riha Jánosné volt.

    Egyesületeink voltak még: az Ifjúsági Egyesület, a Sarródi Önkéntes Tűzoltó Testület, a Sarródi Sport Egylet és Pokker Mihály főtanító fáradozásának köszönhetően a Sarródi Daloskör.

    A gazdasági világválság (1929–1930) előtt

    A bankok nyakra-főre ajánlották pénzeiket. A városi ügynökök rá beszélésére egymás után vettek kisebb-nagyobb gépeket. A könnyű életet láttuk az egész faluban.

    A válság beköszöntével a korábbi időszak jóvilága nyomorúságot hozott magával. Egyre nagyobbodtak az adóhátralékok. A posta ügyvédi felszólításokat hozott falunkba. Már a bankkamatok rendezésére sem tudtak pénzt előkeríteni. Szorultságuk hozta magával azt, hogy sokszor a szájuktól is meg kellett vonni a falatot, hogy rendezni tudják az adósságot. Erre az időszakra eljutott Sarród népe oda, hogy lerongyolódva, gazdaságát elhanyagolva, illetve kizsarolva várta az elkövetkezendőket.

    A jegyzőség bejárata az 1940-es évek elején

    1931 -től a faluban önálló jegyzőség alakul. Ide tartozik közigazgatásilag Sarród Lászlómajor, Mexikópuszta és Nyárosmajor. A falu a hivatalnak új épületet emeltetett (mai Fő utca 63. számú ház). A ház hátsó részében az eszterházai csendőrőrs kihelyezett irodája volt. A falu jegyzőéről nevezték el az Ady Endre utca végén kialakított erdős pihenőt Boros ligetnek. A jegyzőség épületével szemben volt a Pieta szobor mögött a Mihálicz nagyvendéglő. Itt tartották a faluban a nagyobb bálokat. A Miháliczok előtt a Tschida család üzemeltette a vendéglőt.

    Mihálicz Gyula nagyvendéglője, mögötte a Dallos-ház kétszintes épülete

    A háború előtt több kocsma is üzemelt a faluban, a képen Goda Sándor vendéglője a Fő utcán a mai főkút mögötti telken

    1938-ban a megye kezdeményezéséből Sarródon bevezették a villanyt. A munkálatokat a Győri Ipari Rt. végezte.

    1938, 1940,1941-ben többen részt vettek falunkból a felvidéki, erdélyi és délvidéki bevonulásokon, amikor visszakerültek az országhoz az elszakított területek főként magyarlakta részei. Fáklyás felvonulásokat szerveztek a faluban, ahol Erdélyről, Felvidékről és Délvidékről hazafias énekeket énekeltek.

    Magyarország közigazgatási térképe 1943-ban

    Bors József a Felvidék és Észak-Erdély emlékéremmel. A háborúban elesett.

    Bors Emil Kárpátalján a Felvidék és az Észak-Erdély emlékéremmel

    Magyarország nemzetiségei az új határok között az 1941es népszámlálás alapján

    Barcza Ferenc a Délvidék-emlékéremmel. A háborúban
    a lábán súlyosan megsebesült

    1939-ben lengyelek érkeztek Mekszikópusztára és ott dolgoztak a hercegi földeken. 2-3 fő lengyel itt találta meg a párját, ahol családot is alapítottak. 1941-ben Magyarország is bekapcsolódik a II. világháborúba. Tőlünk is sokan kaptak behívót és elindultak a frontra.

    Sarródi regruták (újoncok) a háború idején. Bal oldalt Élő Sándor, jobbra Tóth László

    Boha Lajos harctéri szolgálati lapja 1942–43-ból. Ekkor harcolt a Donnál.

    A háború alatt Budapestről gyerekeknek szerveztek vidéki nyaralást. Sarródra is kerültek gyerekek.

    A háború vége felé a falu is közvetlenül megtapasztalhatta a háborút, bár a nagyobb harci események elkerülték Sarródot. A helyi légvédelmi tüzérek többször lőtték az ellenséges amerikai repülőgépeket. Egy ideig zsidó munkaszolgálatosokat is szállásoltak el házaknál a még meglevő Dallos házba is. Szombatonként a fertőszentmiklósi zsinagógába mehettek imádkozni.

    Ételosztás Simon Gyula udvarán

    február 12-én falunkban járt Szálasi Ferenc. 1944. március 19-én német katonák vonultak Sopron város utcáin keresztül a főváros felé. Megszállták az országot. 1944. október 15-e, Horthy Miklós sikertelen háborúból való kilépési kísérlete után a nyilasok vették át német segítséggel a hatalmat. Ekkor már az ország területén folytak a harcok. A nyilas „nemzetvezetők” az idősebb leventéket behivatták a mi falunkból is katonai szolgálatra. A falu kivezető részein sáncokat ásattak a szovjet harckocsik ellen.

    Mikor már közeledett a front, hosszú kocsisorok tartottak nyugat felé az utakon. Sarródon pihent meg egy időre Szeleczky Zita és Szilassy László, a kor híres színészei is. Sokan végleg elhagyták az országot.

    A visszavonuló német csapatok is a faluban voltak egy ideig házaknál elszállásolva. Nagyobb összecsapásra nem került sor. Kivonultak a szovjetek elől. 1945 nagyszombatján érték el a szovjetek a falut. Néhány német katona későn ment el, már a faluban voltak az oroszok. Egyiküket lelőtték a „ré”-ben, az emberek azonban nem merték egyszerre eltemetni, félve a retorzióktól. (1990 után a sarródi temetőből elszállították földi maradványait.) Ezen a napon a németek még aknavetővel lőtték a falut észak felől. Néhány ház találatot kapott. Az asszonyokat és a lányokat el kellett bújtatni a szovjet katonák erőszakoskodása elől. Eszterházán, a Kastélyban kórházat alakítottak ki a szovjetek. Sarródról is vittek embereket a kórházba dolgozni.

    A mekszikópusztai (Fertőújlak) állomásnál itt maradt egy hoszszú vonatszerelvény, amelyet a németek már nem tudtak kivinni. Tele élelmiszerrel, ruhával, lőszerrel. A robbanásveszély ellenére sokan kijártak oda és néhányan meg is sebesültek. Fertőújlaknál még napjainkban is robbanóanyagokat hatástalanítottak a tűzszerészek.

    A határban meginduló munkát számos, fel nem robbant lövedék tette veszélyessé. Többen, főleg gyerekek estek áldozatul a véletlennek, vagy meggondolatlanságnak. A kiskorú áldozatok Jámbori László, Módos János, Vinkovits László, a felnőttek közül Módos Mihály, aki öt árvát hagyott hátra.

    A háború viharának elvonulása után megindult az élet, benépesült a határ. A földosztó bizottság lázas ütemben fogott hozzá a volt nagybirtok felosztásához. 5050 kataszter holdat osztottak fel a közigazgatási község területén belül a majorokkal együtt. 172 földigénylő részesült juttatásban.

    A földosztó bizottság tagjai voltak: Galambos György, id. Jámbori Kálmán, Bors Mihály, Hernitz Márton, Kovács Jenő, akik nap, mint nap fáradhatatlanul osztották a határt. Még 1945-ben Földműves Szövetkezetbe (FMSZÖ) tömörültek a volt uradalmi cselédek Mekszikópusztán, mivel az egyéni gazdálkodáshoz nem voltak meg az eszközeik. A rendelkezésükre álló, nagyüzemi gépekkel, gazdasági épületekkel kezdték meg a munkát. Mikor megteremtették az egyéni gazdálkodás feltételeit a szövetkezet feloszlott. A hadiözvegyek tehenes fogatokkal maguk szántottak, vetettek, dolgoztak a földeken. A lovak nagy része is odaveszett a háborúban.

    A férfilakosság jelentős része nem tért haza. 45 sarródi vesztette életét a háború alatt. Sokan, akik nem nyugati fogságba kerültek csak hosszú évek után kerültek vissza a Szovjetunióból. Akik csendőrök voltak, a fogság után haza sem jöhettek. A magyarországi munkatáborokból vagy a kijelölt kényszerlakhelyükről csak az ’50-es években kerültek haza.

    Horváth Ferenc honvéd szakaszvezető, majd csendőr tiszthelyettes

    Jámbori József csendőr volt a visszacsatolt Nagyváradon. A sarródi helytörténet kutatója.

    A városok munkássága sokkal jobban megérezte ezt az időszakot, mint falunk népe. Szalonnát, zsírt magas áron cseréltek ágyneműre, ruhaneműre. 1946-ban a Forint megjelenésével stabilizálódott a helyzet. Megindult az építkezés, egyrészt Fertőd felé, másrészt Bő-Sarród felé.

    1948-ban megépült a szövetkezeti daráló a Boros liget végén. Megalakult az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége). Ebben a mozgalomban lelkesen és önzetlenül dolgoztak a nők. A daráló kocsiszínjében rendezték a bálokat, majálist, színdarabokat. A bevételekből sport- és zenei felszereléseket vettek. Társadalmi munkával elkészült a sportpálya a Bő-Sarród rétjén, ahol jó mérkőzéseket láthatott az érdeklődő közönség. Vidéki bajnokságot is rendeztek körmérkőzősekkel. Rontai Zoltán 1949-től 1959-ig volt a helyi sportegyesület elnöke. 1948-ig a postai küldemények Eszterházán keresztül érkeztek. Ezután létesül önálló posta Sarródon.

    1948 májusában államosították az iskolákat. Új iskolai forma jött létre: az első négy osztályok maradtak a saját községükben, az öttől- nyolc osztály pedig átjárt a Körzeti Általános Iskolába, Fertődre. Így az iskolánk, mint fiókiskola működött.

    1950 őszén megalakultak a helyi tanácsok. A régi községháza tanácsházzá alakult át. A Népköztársaság új szervezete, a megválasztott tanácsi, közigazgatási vonalon megkezdte működését. Mind a három településen (Sarród, Mekszikópuszta, Nyárosmajor) a sarródi tanács látta el a közigazgatási feladatokat. Tanácselnököt választották Sarródon özv. Szakács Imrénét, akit mosolyogva „asszonybírónak” is tituláltak. Nyugat felé elkészült a „vasfüggöny”, a határ vonalát elaknásították, és szögesdrótot húztak. 1951-ben megépült a tanácstitkári lakás. A boltokban jegyrendszer szerint lehetett vásárolni lisztet, cukrot, zsírt. Kibocsátották az első békekölcsönt.

    Megkezdődött a kulákok (vagyonosabb parasztok) üldözése. Falunkban 6-7 családot minősítettek kuláknak. Keserves és kegyetlen időszakot éltek át. A beszolgáltatást a földek aranykorona érték szerinti arányban vetették ki, nemcsak gabonából, hanem tojásból, húsból, zsírból, baromfiból is.

    1952-ben mozgalom indult Rákosi elvtárs 60. születésnapi ajándékainak összeállítására. Nagy lendületet vett a selyemhernyó tenyésztése, a padlások tele voltak selyemhernyó-gubókkal, még az iskola is.

    Az 50-es évek „nagy” vállalkozása volt a Hanság teljes lecsapolása. A képen diákok a Hanyban. Jobbról a harmadik Németh Imre.

    1953-ban magalakult a helyi népkönyvtár 350 kötettel. A Szabad Föld Téli Esték keretében különösen sok érdeklődőt vonzottak Oláh Sándor és Horváth Pál előadásai. 1954 őszén a Népfront nagygyűlésén elhatározták a kultúrház építését. Helyi hozzájárulásként az ún. Boros liget kivágott fáit értékesítették. Lófogatos munkára kétnapi, gyalogmunkára négynapi megajánlás történt.

    október 23-án az emberek a rádióból hallgatták az eseményeket. Tömeges felvásárlás kezdődött a boltokban. November 1-jén híre jött, hogy a kommunista vezetőket mindenütt felváltották a Nemzeti Bizottság tagjai. Sarródon is tüntetést szerveztek. Mosonmagyaróváron hősi halált halt Nagy Árpád, Módos József határőr pedig szolgálatának tejesítése közben halt meg. A novemberi események nyomán megindult az óriási áradat Nyugat felé. Az ország minden részéről érkeztek a kivándorlók, akik kis csomagjaikkal az éjszakát a határban, kukoricakúpok tövében töltötték, majd hajnalban mentek tovább. Sarródról is több fiatal hagyta el otthonát.

    Nagy bizonytalanságban indult meg újból az oktatás a helyi iskolában. Naponta futárszolgálat útján többféle utasítás érkezett, milyen szellemben kell tanítani.

    1957-ben ismét megindult a gazdasági élet, benépesült a határ, reggelente a fogatok hosszú sora indult a földekre. 1958-ban a kapuvári pártbizottságtól küldöttek érkeztek, és a meglepett, a helyzetükkel megelégedett parasztokat arra agitálták, hogy alakítsanak termelőszövetkezetet. Az elbeszélgetésre kijelölt házakhoz hívták az embereket. 1959. február 24-én viharos gyűlés után megalakult a termelőszövetkezet. Az első elnöke 1963-ig Boha Jenő tanácselnök volt. Irodájukat a Rüll-házban rendezték be. A TSZ 312 fő taglétszámmal indult. Évente a nőknek 135, a férfiaknak 180 munkaegységet kellett teljesíteni

    1962-ben a Kossuth utca 3. szám alatt felépült József Attila Kultúrotthont ünnepélyes keretek között adták át a falunak. Az épületben kapott helyet a könyvtár, az Ifjúsági Klub, a mozi, a nagytermet beépített színpaddal látták el. Az idősebb korosztály számára megalakult az Obsitos Klub. A kulturális élet számára előrelépést jelentett, amikor HNF és a MNDSZ közös báljának bevételéből sikerült megvásárolni a falu első televízióját. Mindegyik településen hetente egyszer filmvetítés volt. A mozi kezelője Galambos Sándorné, esőben, hóviharban lovaskocsin szállította a filmeket és a készüléket. A mozi 1971-ig működött. Ekkorra már megnövekedett a televízióval rendelkezők száma, így a mozielőadások iránt csökkent az érdeklődés. Sarródon volt a Vöröskeresztnek is helyi szervezete. Ők szervezték a véradásokat, ismeretterjesztő előadásokat tartottak.

    Közönség a kultúrotthon nagytermében

    Megkezdődött a Kossuth utca kiépülése, ma ez az utca köti össze Sarródot Fertőddel. 1962. január 1-től a majorok termelőszövet kezeteit is egyesítve „Haladás” néven, 5103 kh-val megalakult az új termelőszövetkezet. A Kossuth utcában elkészült a járda. Parkosítottak, virágokat ültettek, fásítás keretében akácokat telepítettek. 1967-ben rendezték a TSZ nyugdíjasok, járadékosok ügyét. 160-170 járadékos főnek havonta 200,- Ft-ot, 800 négyszögöl háztáji földet, kenyérgabonából fejadag mennyiségét biztosítottak, fuvar és egyéb szolgáltatások mellett.

    1968-ban felmérést végeztek a falu takarékosságát illetően. 127 betétkönyvben 1.945.000 Ft összeget tartottak nyilván. Az autóbusz megálló építésére 150.000,- Ft, a nyárosi ravatalozóra 25.000,- Ft összeget terveztek be. Ebben az évben javasolták először Sarród község üdülőhellyé, Nyárosmajort határőrközséggé nyilvánítását. Elkészült a tűzoltószertár a MG TSZ iroda udvarán. Telekvásárlás után megépült a mai helyén a bolt.

    A Mihálicz-féle vendéglő lett az ÁFÉSZ boltja

    1970-ben megalakult a Fertődi Nagyközségi Tanács, Sarród társközség lett. Mekszikópuszta és Nyárosmajor az Elnöki Tanácshoz folyamodott névváltoztatási kérelemmel. Kérésükhöz hozzájárultak, azóta Fertőújlak, illetve Nyárliget néven szerepel a két település. Sarródon orvosi rendelőt alakítottak ki. A körzeti orvos dr. Locsmándi Alajos, majd dr. Kovács Gyula volt. A TSZ ebben az időszakban melléküzemági tevékenységet is folytatott. Cirokseprű készítéssel majd tökfeldolgozással foglalkoztak, néhány évig szilvás gombócot készítettek a hűtőháznak.

    1971-ben megszűnt a közös tanács, mindhárom terület a Fertődi Nagyközségi Közös Tanács irányítása alá került. A faluban szakigazgatási kirendeltséget létesítettek a helyi feladatok ellátá sára.

    1971–72-ben megtörtént a vízvezeték-hálózat átadása. Megnyílt a Váci Mihály utca, ahol elsősorban fertőújlakiak és nyárosmajoriak építkeztek. 1973-ban megszűnt a helyi iskola, a 3–4. osztály is Fertődre költözött. Ferenczi József, az iskola eddigi vezetője Agyagosszergénybe került szaktanári beosztásba. Sarródon a régi iskola épületéből alakították ki az óvodát. 1973-ban a tanácsi kirendeltség és a MGTSZ irodája épületet cserélt. 1980-ban megoldódott a szervezett szemétszállítás.

    1983-ban vett búcsút híveitől Tarcsai Imre tisztelendő úr, aki 1944-től gyakorolta Sarródon hivatását. Utána Szabó Miklós lett a plébános.

    1989-ben a környéken is megindult a pártszervezkedés a pluralizmus jegyében. A Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt egyaránt szervezte tagjait. 1990-ben az országos választásokon és helyben is az MDF győzött. Ebben az évben önkormányzattá alakult a sarródi tanács is. A Váci Mihály utca lakói szavazással eldöntötték, hogy Fertődhöz csatlakoznak.

    Jegyzetek

    1: Nagy I.: Sopron vármegye története. Oklevéltár I–II. kötet

    2: Német I.: 1437. aug. 5-én

    3: Az okirat a gróf Széchenyi-család soproni levéltárában

    4: Soós Imre i. m.

    5: Magyar Sion I. k.

    6: A széplaki bírói ládában talált eredeti irat alapján

    7: Szabó D.: Gróf Széchenyi-család Tört. II. k. 184–185. I.

    8: Élő József iratai között

    9: Bors György elbeszélése

    Felhasznált irodalom

    Élő D. (1937): Sarród monográfiája. Országos Széchenyi Szövetség, Budapest.

    Ferenczi Jné. – Ferenczi J.: Sarród története 1937–1992 című, kéziratban maradt monográfia. A mű megírásában részt vettek: Bors Ernőné, Fekete József, Nagy Lajos, Posta Károlyné, Rujavecné Ferenczi Katalin, Szalay Józsefné