Népességszám, változása a múltban
A történelem folyamán Sarród lakónépessége többször cserélődött a járványok, magas gyermekhalandóság, háborúk és egyéb viszontagságok okán. Az egyik legnagyobb csapást az 1710-es pestisjárvány jelentette, mikor a település lakosainak mintegy harmada elpusztult. A népszámlálások szerint a falu lakossága az 1960-as évekig folyamatosan nőtt. Ennek oka a természetes szaporodáson túl a bevándorlás is volt. Az első komoly elvándorlási hullám a XIX. század végén – XX. század elején történt, az országos kivándorlási hullámmal összhangban. A források szerint ezekben az időkben Sarródról 56 ember vándorolt ki Amerikába, melynek csekély része, 12 fő visszajött legkésőbb az első világháború után. A második világháború és a rendszerváltozás közötti időszakban jelentős elvándorlásnak lehettünk tanúi, melynek okai számosak és nyilvánvalóak. Egy ok a sok közül a politikai menekülés a szocialista rendszer ideje alatt, kiemelten az ’56-os forradalom leverése után közvetlenül sok sarródi emigrált a nyugati országok valamelyikébe, de a tengeren túlra is szép számmal. A politikai rendszer következményei azok társadalmi-gazdasági okok is, melyek a település fogyását okozták. A határsávban való fekvés miatt nem települt ide ipar, a mezőgazdasági gépesítés eredményeképpen pedig kevesebb volt a munkalehetőség, mindemellett még a „zsákutca-helyzet” is rontott a falu lehetőségein. A születések számának csökkenése és az elvándorlás miatt a falu lakossága elöregedett. Az 1950–60-as évek óta születettek jelentős része nem itt Sarródon alapított családot. A rendszerváltozás fordulatot hozott a település és a környék lehetőségeiben. Az olcsóbb élet reményében ideköltöző nyugati lakosok, a turizmus, megnövekedett forgalom, több munkalehetőség (elsősorban határon túl) egyértelmű okai a falu vándorlási mérlegének pozitívba fordulásának. Ám a fent részletezett több évtizedes elvándorlás következményeit még hosszú ideig nyögi a falu. A születések alacsony száma, a lakosság korösszetétele miatt a faluban továbbra is jelentős a népesség természetes fogyása.
A népességszám változásának áttekintése
Sarród népességszámának változása forrásainkat kiegészítve a 2001-es és 2011-es népszámlálások adataival 1820-tól az alábbiak szerint alakult:
| Év | Lakosság (fő) |
|---|---|
| 1820 | 610 |
| 1830 | 640 |
| 1840 | 649 |
| 1850 | 633 |
| 1860 | 632 |
| 1870 | 788 |
| 1880 | 716 |
| 1890 | 977 |
| 1900 | 1125 |
| 1910 | 1242 |
| 1920 | 1478 |
| 1930 | 1565 |
| 1941 | 1527 |
| 1949 | 1662 |
| 1960 | 1748 |
| 1970 | 1520 |
| 1980 | 1301 |
| 1990 | 1084 |
| 2001 | 1119 |
| 2011 | 1099 |
A táblázatból látható, hogy a település lakónépessége az 1960-as évektől kezdve jelentősen fogyott, majd az elmúlt 20 esztendő folyamán nem változott. Bár a magyar viszonyokra jellemzően a halálozások száma folyamatosan meghaladta az élveszülések számát, a migrációnak köszönhetően a falu lakosainak száma megközelítően egyensúlyban maradt, ahogy ezt a lenti táblázat is mutatja.
| Lakónépesség 1990 | Élve -születések 1990–2011 | Halálozások 1990–2011 | Természetes fogyás 1990–2011 | Vándorlási különbözet | Lakónépesség 2011 |
| 1084 | 158 | 347 | 189 | 204 | 1099 |
Látható az is, hogy a halálozások száma több mint kétszerese az élve születések számának, mely az országos átlagot (1,3–1,4) jócskán meghaladja.
Népesség kor szerinti eloszlása
Sarród koreloszlása az országos eloszlással összhangban a fogyó népesség hagyma alakú korfáját formázza, a kis mintának köszönhető egy-egy kirívó adattal. Ezektől eltekintve kijelenthető, hogy Sarród népessége az országos átlaghoz képest öregebb koreloszlást mutat, de ugyanez érvényes a megyei hasonló méretű településekre is. A Ratkó-korszak következményeit megfigyelhetjük a korfákon, tehát az 1950–56 között születettek számosabbak, az ismétlődés látható, ám kevésbé súlyos a leszármazottakat tekintve, mint annak lennie kellene az országos adatok alapján. Ebből is arra következtetünk, hogy az újabb generáció már más helyen kereste a boldogulást. A 15–20 év közöttiek kiugró hányadát egyrészről egy ismétlődés okozza a korfában, ők részben a Ratkó-korszak 3. generációja, másrészről a Sarródra betelepülő, főleg fiatalabb, gyermekes családoknak köszönhető.
Látható, hogy az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma közel megduplázódott egy évtized alatt. Ez az országos trendeken felüli mutató, melyhez a bevándorló lakosság is hozzájárul, mivel a bevándorló családok jelentős részét teszik ki az értelmiségi, felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek.
Nemzetiségiek Sarródon
A történelem folyamán a falu lakossága mindig magyar volt. A rendszerváltozás óta a határ menti települések előtérbe kerültek a nyugati (elsősorban osztrák) lakosság körében, mint lehetséges lakhely alternatíva, így Sarród is. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 109-en vallották magukat német ajkúnak, míg a 2001-es népszámlálás idején ez a szám 40. Tehát ez alapján azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a fenti vándorlási különbözethez az elmúlt 10 évből hozzájárul több mint 60-70 nyugati, németajkú Sarródra költözött lakos. Egyéb nemzetiségiek a népszámlálás alapján: 5 bolgár, 3 horvát, 15 egyéb.
Családi állapot, termékenység
A családi állapot szerinti adatok alapján az elmúlt egy évtizedben jelentős változások történtek (15 év feletti népességet tekintve). Ahogy a táblázatból látható a nőtlen férfiak száma jelentősen megnőtt, míg a nők esetében a hajadonok száma nem változott. Végletesen leegyszerűsítve mondhatjuk azt is, hogy pont annyi nő ment férjhez 2001 és 2011 között, mint amennyi betöltötte a 15. életévét.
| Férfiak | Nők | |||
| 2001 | 2011 | 2001 | 2011 | |
| Nőtlen/hajadon | 148 | 171 | 155 | 155 |
| Házas | 244 | 216 | 252 | 219 |
| Özvegy | 16 | 18 | 128 | 115 |
| Elvált | 19 | 43 | 14 | 41 |
| Közülük élettársi kapcsolatban él | 9 | 40 | 9 | 44 |
Korunk társadalmi normáinak változása Sarródra is kihat, így látványosan megváltozott a házasságban élők és az elváltak aránya már-már döbbenetes módon. A házasok száma 10-15%-kal csökkent mindkét nem esetében, az elváltak száma pedig a férfiak esetében megduplázódott, a nők esetében megháromszorozódott, s történt mindez 10 év alatt. A vállalt élettársi kapcsolat is beilleszkedik ebbe a trendbe, mindkét nem esetében majd ötszörösére növekedett.
Az élve született gyermekek alacsony számának okait már fent részleteztük. Jelenleg Sarródon száz 15 év feletti nőre jut 148 élve született gyermek. Látható, hogy ez kevés a természetes egyensúlyhoz, hiszen hiányzik több mint 50 gyermek. A helyzet 2001-ben még nem volt ilyen súlyos, de akkor is hiányzott 20 gyermek.
Háztartások, családok
| Háztartások száma | Száz háztar- tásra jutó | Családok száma | Száz családra jutó családtag | Száz családra jutó gyermek | |||
| személy | foglalkoz tatott | öszszes | <15 év | ||||
| 1980 | 396 | 329 | 157 | 396 | 291 | 100 | 61 |
| 1990 | 388 | 279 | 114 | 324 | 281 | 91 | 53 |
| 2001 | 363 | 280 | 95 | 298 | 282 | 98 | 45 |
| 2011 | 419 | 239 | 99 | 283 | 279 | 96 | 38 |
Látható, hogy a háztartások száma a 2001-ig tartó csökkenés után az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt. A lakásokra vonatkozó fel mérések szerint Sarródon 2001-ben közel 400 lakás volt, melyek közül 40 volt nem lakott. 10 évvel később 50-nel több lakást regisztráltak a népszámláláskor. A több mint 450 lakásból pedig csak 52 volt nem lakott. Az adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a Sarródra költözők majdnem teljes egésze új építésű ingatlanba költözik.
A háztartások számán kívül az összes egyéb adat az idő előrehaladtával folyamatosan csökken, kivéve a háztartásokra jutó foglalkoztatottak számát, mely a három évtizedes csökkenés után ismét növekszik, és már majd minden háztartásra jut egy-egy foglalkoztatott. Ezen kívül a személyek száma csökken, a családok száma csökken, a családtagok száma szintén, és a gyermekek száma is. Az okok ismertek.
Megállapíthatjuk, hogy Sarródnak van jövőképe, vannak lehetőségei. Szerencsés helyzetnek mondhatjuk, hogy az ide vándorló lakosság pótolja a természetes veszteségeket. Demográfiai szempontból fél évszázados hanyatlást nem könnyű egy közösségnek kiheverni. Nincs más lehetőség, mint vonzóbbá tenni a települést, és a kevés fiatalt arra ösztönözni, hogy itt alapítsanak családot. Máskülönben megtörténik az, ami a történelem során már többször megtörtént Sarróddal, hogy a lakosság lecserélődik, csak most nem háborúk és katasztrófák miatt, hanem a sok évtizedes politikai-, földrajzi-, gazdasági viszontagságok lassú, elnyújtott következményeként.
Felhasznált irodalom
KSH, Népszámlálási adatok