Budapesten született, 1948. október 7-én. Szülei pedagógusok: édesapja Kárpáti László kémia-biológia szakos tanár, édesanyja Bíró Margit tanítónő, öccse Kárpáti Zoltán elektroműszerész. 1973-ban erdőmérnökként végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen.
1975-ben házasságot kötött Ugron Anikóval, aki okl. erdőmérnök, távérzékelési és környezetvédelmi szakmérnök, tanár. Máltai dáma. Három gyermekük van, Borbála, Dorottya és Béla.
1978: erdészeti növényvédelmi szakmérnök.
1982 József Attila Tudományegyetem: Egyetemi doktor (Summa cum laude), 1997: Soproni Egyetem, PhD tudományos fokozat. 2003: Debrecen Egyetem: Halászati szakmérnök, 2004: Nyugat-Magyarországi Egyetem: Címzetes egyetemi tanár.
Felsőfokú német és társalgási szintű orosz nyelvvizsgája van. 2000-ben Közigazgatási szakvizsgát tett.
Üzemtervező mérnök a Kaposvári Állami Erdőfelügyelőségnél 1973-1975-ig, majd az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszék adjunktusa 1975-1990 között. Ezt követően 1990-91-ig igazgatója a Nyugat-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságnak, majd 1991-1994-ig a Fertő-tavi Nemzeti Park Igazgatóság vezetője. 1994-2010-ig a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója, miközben 2002- és 2005 között Kormányzati főtisztviselő is egyben.
Számtalan kitüntetést és szakmai elismerést kapott. Többek között:
1994. Osztrák Köztársaságért Arany Érdemérem,
2004. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje,
2010. Apor Vilmos Bronz Érdemérem,
1983. Pro Natura díj,
1984. 1989. „Emberi környezetért” kitüntető jelvény,
2018. Fertő-táj Világörökségért díj.
Sarródhoz kötődő kapcsolata már 1968 őszén kezdődött. Madártani vizsgálat céljából érkezett a Mekszikópusztára vezető útra. Munkáját a sarródi Heiner Imre és Heiner József halászok is segítették. Több hazai és külföldi egyetemen oktatott vendégelőadóként, a szakdolgozókat, diplomaterv készítőket konzulensként segítette. Az 1980-as években közös természet- és környezetvédelmi akciókat szervezett osztrák és német kollégáival. A Fertő-Hanság Nemzeti Park alapító igazgatója. A megalakulástól, 1990-től 2010-ig vezette az Igazgatóságot. Szakmai életét az erdővédelemnek, a természetvédelemnek, a kapcsolódó tudományok művelésének / számtalan szakcikk, dolgozat írója/, a Fertő kutatásának, valamint az erdőmérnök hallgatók oktatásának szentelte.
1989-ben elkészítette a „Fertői Nemzeti Park tervezete” c. tanulmánykötetet, mely a létesítmény kialakításának alapja. Az Igazgatóság helyszínéül a tó délkeleti partja mentén található Sarród községet választotta a hozzá tartozó egykori pusztákkal. Munkásságának eredményeképpen a Fertő-Hanság Nemzeti Park és osztrák partnere, a Nationalpark Neusiedlersee Seewinkel az egyik legismertebb, közös, határon átnyúló, védett terület lett Európában. Munkatársaival elkészítette a Fertő-táj Világörökségre történő felterjesztésének dokumentációját. Kiemelkedő érdeme, hogy a Fertő-táj az UNESCO-tól 2002-ben világörökségi rangot kapott.
Felépíttette Sarródon a Kócsagvárat, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság népi építészeti elemeket őrző székházát és a tájvédelmi körzetek központjait, kutatóházakat, teljes felszereltséggel, istállókat, színeket a jószágtartáshoz. Azután kezdődött az élőhelyek rekonstruálása.
Dr. Kárpáti Lászlónak köszönhetően újra kiadásra került Dr. Élő Dezső Sarród monográfiája c. munkája, mely alapmű Sarród és környéke történetét illetően. Az Igazgatóság megvásárolta a könyv és a borítókép szerzői jogát is.
Az érintetlen táj, szépségének és építészeti értékeinek megörökítésére hivatott, az 1992-től Sarródon működő Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor tagjai alkotásaiból a Kócsagvárban rendezett kiállításokat Dr. Kárpáti László mindig segítőkészen támogatta. Munkásságával Sarródot nemzetközileg elismert természetvédelmi területté emelte, melynek nyomán erőteljes turizmus indult, valamint lehetőség a diákok természetvédelmi oktatására. Ezen érdemei elismeréseként 2019-ben Sarród Díszpolgára címet kapta.
Dr. Kárpáti László elhunyt 2021. június 27-én.
A sarródi temetőben alussza örök álmát.
