Címke: építészet

A sarródi római katolikus egyházközség
A Szent István Vértanú-Templom története
A sarródi templom a felújítás után
Sarród középkori eredetű, egyutcás falu. Temploma valószínűleg a XIII. században is volt már. A mai templom helyén az 1631-es protestáns egyházi vizitáció egy kápolnát említ. Tudni kell, hogy a XVI- XVII. században a falut az Ostffy-család, majd a Nádasdyak és a Megyeryek birtokolták. Az újhitű (protestáns) patrónusok nyomán, ebben az időben a lakosság is Luther hitét fogadta el. Majd miután a Nádasdyak és Megyeryek is áttértek a katolikus hitre, itt sem tartotta magát tovább a protestantizmus. A falu később az Esterházyaké lett. Ezekben az évtizedekben sokat szenvedett a falu és a templom is a különböző megszállásoktól, hiszen a település fontos útvonal mellett feküdt. A templomról is negatív megnyilatkozásokat találunk a különböző püspöki feljegyzésekben. Egy 1714-es szerint rosszak a padjai, az 1733-as feljegyzés szerint nincs sekrestyéje és tornya sem. A templomot 1752-ben újjáépítették, így egy 1766-ban kelt püspöki jegyzőkönyv már a sekrestyéjét is említi. Egy, a fertőszéplaki plébánián őrzött 1873-as jegyzőkönyv szerint a templom a mai alakját az 1846. évi átalakítással nyerte el. Ekkor az épületet meghosszabbították, előcsarnok került az épület elé, és tornyot emeltek hozzá. Az átépítést Sztankovics János püspöknek, és a falu szülöttének, Borbély György győri kanonoknak az 1000 Ft-os adománya tette lehetővé.
Dr. Csatkay Endre a Sopron vármegye műemlékei című munkája II. sorozatában megjelent bírálatában említést tesz a templomépítési módról, szobrokról és egyéb értékes templomi kegyszerekről:
„A templom a Fő-utcán áll, kissé oldalvást annak tengelyétől. Meglehetősen egyszerű épület. Hajója három keresztben álló, téglalapalakú szakaszból áll cseh bolttal, ugyanilyen széles a szentély is, mely kívülről a nyolcszög három oldalával, belül kereken zárul. Az egyik oldalfalat három dór falpillér tagolja. A másikat nagy részben eltakarja a tágas sekrestye, melynek egy része egyúttal oratórium. A főhomlokzat elé 1846-ban előcsarnokot építettek, az orgonakarzat két hatalmas toszkán oszlopra került, és új, a klasszicizmus jegyében álló homlokzatot állítottak az épület elé. Az egyszerű ajtó fölött félkör alakú ablak van, a széleken quaderkövek fogják be. Keskenyebb nagypárkány fölött indul a magasba a torony, melyet nyolcoldalú kősisak fed. A sisak lábánál tekebáb formájú dísz. Órája nincs a toronynak.”
A templom első harangját 1771-ben a soproni Pfistermeister József öntötte, emellé helyeztetett el a falu népe egy másodikat, melyet Seltenhofer Frigyes öntött Sopronban. A harmadik harangot 1854-ben Győrött öntötte Hofer Károly, az utolsó győri harangöntő mester. A régi harangok már nincsenek meg, mert azokat az I. világháború idején rekvirálták. Élő Dezső így írja munkájában: „Az „aranyat vasért” mozgalom megértő szívekre talált. Réztárgyait, harangjait a község szívesen adta a haza oltárára. Könnyes szemmel kísérte felvirágzott harangjait a lakosság a falu határáig. Mind a három harangot elvitte a háború. Helyükbe Széplak községből hoztak egy kisebbet. Ezt a harangot a háború után Széplak visszavette. Így egy-két hétig harang nélkül maradt a falu. Más tárgyi bizonyítékok szerint Széplak 1917. szeptember 29-én Lukáts József plébános úr közbenjárására valóban adott Sarródnak egy harangot, de a jegyzőkönyv tanúsága szerint „csak a háború tartama alatt marad Sarródon”, mivel az egy műemlék harang. Ennek kalandos története Fertőszéplakon közismert, a Fertőből került elő, talán a jakabfalviak egyik harangja lehetett. Ezt támasztja alá a jegyzőkönyv is, ahol szintén említést tesz Barcza Flórián sarródi bíró arról, hogy a „Fertőből kihúzott” harangról van szó. Az írás szól arról is, hogy „az esetben, ha a fíliákból minden harangot visznek, akkor ezt a sarródi harangot vissza kell adni Fertőszéplakra, és egy másik haranggal kicserélik.” Ennek ellenére ezt is beolvaszthatták, mivel Fertőszéplakra nem került vissza. (Ihászné Lajber Rita helytörténeti kutatásából) Jelenleg a toronyban két harang található.
Mint fent említettem a templom a mai, végleges alakját az 1846. évi átépítéssel nyerte el, azóta is végeztek rajta kisebb- nagyobb felújítási, állagmegőrzési munkálatokat.
Tarcsay Imre szolgálati ideje alatt villamosíttatta az orgonát (addig a gyerekek fújtatták), automatizáltatta a harangozást, villanykályhákat állíttatott fel.
Szabó Miklós lelkész szolgálati ideje alatt cserélték ki az oldalsó nagy ablakokat, javították a templom alsó szigetelését. Sajnos ebben az időben cserélték le a templom gyönyörű régi oltárát (ami állítólag később megsemmisült) egy egyszerű kis fa oltárra.
A templom régi oltára
Fodróczy László plébános szolgálati ideje alatt a 2000-res évek elején elkezdődött a templom külső- belső felújítása. Ennek az első lépése egy új oltár építése volt, új anyagokból, de az eredeti oltár stílusának megfelelően. Ezt követte a tetőzet teljes cseréje, falak víz elleni szigetelése, külső homlokzat felújítása, és a templombelső festése.
A templom belső festését és aranyozását, valamint a Rózsafüzér titkai című kép (amelynek rendkívül rossz állapotáról már Csatkay Endre 1935-ben is tesz említést) restaurálását is Czanik Ferenc festőművész végezte el. A templom felújítása Szarka Gábor plébános szolgálati ideje alatt fejeződött be az ajtók cseréjével, valamint a sekrestyék járólapozásával.
Ezek költségeit a befolyt egyházközségi adók, a hívek kisebb-nagyobb adományai, valamint a helyi önkormányzat támogatása is biztosította. Külön ki kell emelni Rábensteiner Máté Amerikába elszármazott sarródi több millió forintos adományát.
A templom berendezései
A templom berendezéséről szintén tesz említést Dr. Élő Dezső Sarród monográfiája című könyvében.
„A berendezés jó része az első építés idejéből való. Csinos rokokó díszek csinosítják a tabernákulumot, ajtaján a kehely kifaragva, tetején a szent bárány. Oldalt két jó angyalfigura és klaszszicisztikus gyertyatartók. A menza mögött a hátsó falhoz tapadva fából az oltár építmény: két szárnya behajtva, korintusi oszlopok és fél pillérek az élekben, a középen orom, mellette igen helyes angyalkák. Jó munka a szószék. Négyszögletes alaprajzú, mellvédjén a jó pásztor reliefje, egyebekben fonatok és rozetták. Hangvetőjén a hétpecsétes könyv. A padok egyszerű munkák a rokokó csigás lezárásával. Az orgona szép szekrénye feltűnik nemes klasszicista faragásával. Készítője König Frigyes polgári orgonaművész, aki helyben készítette, ahogyan az orgonán elhelyezett cédula tanúsítja (1846).
Templombelső az újjáépített oltárral
A templom belsejében egy nagy vörösréz szenteltvíztartó és egy borzasztóan tönkretett nagy kép, a Rózsafüzér titkai (19. század) keltenek még figyelmet. A miseszerek közt van egy szép ezüstkehely melyet két ötvös készített. Talpán Krisztus kínzószereit, a Törvénytáblát és az Oltáriszentséget véste ki rokokó díszek és virágok mellett Reiner bécsi ötvös 1856-ban. A cuppán, jelzése szerint N kezdőbetűs keresztnevű ötvöstől (a második bélyeg elmosódott) Szent monogramok ékeskednek szép keretezésben. A patena szintén Reiner műve. A másik kehely újabb keletű; talpa réz, ezüst kuppánján és patenáján B. G. mesterjegy.”
A templomban található berendezések nagyrészt a hívők adományai, akik valamely jelentős esemény alkalmából vásárolták ezeket a szobrokat, képeket.
A két háború között Élő Gizella és férje Komatits András szombathelyi nagyvállalkozó adományozott a templom részére Jézus Szíve-szobrot, lourdes-i Szűz Mária-szobrot, a stációkat Krisztus szenvedésével, Betlehemet kis szobrokkal.
Élő Gizella és férje, Komatits András
A szószék az 1930-as évek elején készült Amerikában élő sarródiak adományaiból.
1948-ban Honyák Anna a KALOT (Katolikus Leányok Országos Társasága) elnöke gyűjtést szervezett a Mária-szobor vásárlására. A szobrot fel is állították hálából azért, hogy a háború borzalmait túlélték, és a bevonuló katonák zaklatásaitól megmenekültek. Az asszonyok ennél a szobornál szoktak imádkozni, mellette rengeteg hálaadó tábla található. E szobor alá került felállításra 2018-ban az újonnan elkészített keresztelő kút, melyet a hívek adományaiból vásárolt meg az egyházközség. A keresztelőkút Cseh Zoltán fertőszentmiklósi kőfaragó műhelyéből került a templomba, a sárgaréz fedő pedig Renner Erika ötvösmester munkája.
1960-as évek elején Barcza Gyula egy kegyszobrot szeretett volna építeni a falu északi kijáratánál, mivel abban az irányban még nem volt szobra a falunak. De ezt az akkori rendszer nem engedélyezte, ezért ő új gyóntatószéket készíttetett. Barcza Gyula terve 2007-ben megvalósult olyanképpen, hogy családja is résztvevője volt a fiatalok és a falu összefogásából épült Assisi Szent Ferenc kápolnának.
Az Assisi Szent Ferenc-kápolna és az építését kezdeményező és megvalósító fiatalok, balról jobbra: Rabi Géza, Barcza Attila, Fejes István, Horváth Norbert, Németh János, Horváth Zoltán, Horváth Gábor
A mostani padok az 1970-es években készültek szintén adományból. (Főző Józsefné, született Varga Mariska néni adományából)
A templomban megtalálható szobrok, és festmények elhelyezkedését az alábbi alaprajz szemlélteti.
A sarródi egyházközség története
Sarródon az állandó káplánságot 1873-ban szervezték meg, addig csak minden harmadik vasárnap, és minden második ünnepen volt Sarródon mise. Ezt követően Sarród filiális község volt, a fertőszéplaki plébániához tartozott, amelynek története visszanyúlik az első királyaink idejébe.
A falu lakossága törekedett az önálló lelkészség létrehozására, erről már Dr. Élő Dezső is írt 1935-ben, a Sarród monográfiája című könyvében.
„Lelkiek terén nagyon kívánja a falu a pap állandó ottlétét. Ebből az érzelemből fakad az a törekvés, hogy helyi lelkészség megalapításán fáradozik a jelenben. Üdvös lenne, ha e törekvésük sikerülne, mert legalább egy kis nemesítő szellem kerülne közéjük. A pap lelki és egyéb tanácsainak hiánya lépten-nyomon észlelhető.”
Ezen törekvések 1948-ra sikerrel jártak, azóta van önálló lelkészség a településen. Egészen 1991-ig volt helyben lakó papja a falunak, azóta a környékbeli nagyobb egyházközségekről látják el oldalágon a lelkipásztori teendőket.
Az egyházközség lelkipásztorai
1948–1983 TARCSAY IMRE
Született: Rábapordány, 1915. szeptember 21.
Pappá szentelés: Győr, 1940. június 23.
Plébános Sarródon: 1948–1983
Aranymiséjét 1990-ben a faluban mondta el
1983–1991 SZABÓ MIKLÓS
Született: Zsira, 1946. december 8.
Pappá szentelés: Győr, 1973. június 19.
Plébános Sarródon 1983–1991
1991–1994 ORMÓDI KÁROLY
Született: Sopron, 1940. január15.
Pappá szentelés: Győr, 1963. június 20.
Plébános Sarródon 1991–1994
1994–1998 SZABÓ JÓZSEF
Született: Felsőság, 1926. május 10.
Pappá szentelés: Győr, 1951. április 15.
Plébános Sarródon 1994–1998
Sarród község díszpolgára: 2005. május 15.
1998–2000 MILUS FERENC
Született: Csorna, 1961. február 27.
Pappá szentelés: Győr, 1988. június 16.
Plébános Sarródon 1998–2000
2000–2009 FODRÓCZY LÁSZLÓ
Született: Fertőszentmiklós, 1949. július 4.
Pappá szentelés: Győr, 1972. június 19.
Plébános Sarródon 2000–2009
2009–2010 SZARKA GÁBOR
Született: Sopron, 1975. december 17.
Pappá szentelés: Győr, 2004. június 18.
Plébános Sarródon 2009–2010
2010 – 2017 TÓTH MIKLÓS
Született: Sopron, 1958. december 8.
Pappá szentelés: Győr, 1984. június 14.
Plébános Sarródon 2010-2017
2017 – TURNER LAJOS
Született: Bágyogszovát, 1951.május 9.
Pappá szentelés: Győr 1976. június 17.
Plébános Sarródon 2017- napjainkig
Statisztikai adatok az egyházközségről
Anyakönyvvezetés Sarródon 1948-tól, az önálló lelkészség megalakulásától van. A statisztikák ezeket az adatokat tartalmazzák.
Keresztelések száma
1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960
37 40 35 38 40 31 41 43 28 24 24 28 20
1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973
16 13 15 23 19 10 25 20 20 21 20 19 18
1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986
23 25 19 16 14 16 13 15 13 8 7 14 10
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
23 14 13 19 20 9 7 7 7 2 2 4 2
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
8 4 4 1 1 2 4 3 5 2 3 5 8
2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024
4 3 1 4 5 4 4 3 0 6 1 –
Bérmálások száma
1952 69 1968 104 1984 52 1995 1 2005 8
1956 111 1972 71 1987 38 2001 5 2006 2
1960 127 1976 57 1990 32 2002 9
1964 155 1980 46 1992 1 2004 6
A bérmálások számánál figyelembe kell venni, hogy 1991-ig volt a falunak helyben lakó papja, addig a bérmálkozás szentségét is helyben szolgáltatták ki. Korábban 12-14 éves kortól bérmálták a fiatalokat, így magasabb volt a létszám. Ezt követően a lelkipásztori teendőket oldalágon látták el valamely környékbeli egyházközségből. Így sok esetben a sarródi bérmálandók is abban a templomban vették fel a bérmálás szentségét, ahonnét ellátták a lelkipásztori teendőket.
Házasságok száma
1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960
21 13 20 19 17 20 10 12 9 9 11 5 3
1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973
6 11 14 11 6 11 18 14 14 11 8 10 11
1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986
17 8 5 9 3 6 8 5 5 3 4 5 5
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
5 11 6 6 1 4 3 3 4 3 3 2 1
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
1 2 1 1 – 2 1 1 1 – 1 – 1
2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024
0 2 0 1 1 0 1 1 2 0 0 –
Halálozások száma
1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960
16 13 19 13 16 16 10 12 11 29 16 20 9
1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973
8 15 16 10 20 20 12 18 19 14 13 23 19
1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986
24 25 10 20 23 18 23 19 18 11 6 6 7
1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
8 9 10 10 14 11 10 17 9 12 7 11 13
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
11 18 14 13 15 21 11 12 14 13 15 12 11
2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024
19 12 13 8 9 7 10 6 11 10 10 –
Kegyszobrok Sarródon
A település látnivalói közé tartoznak az úgynevezett hálaadó szobrok, melyek színessé teszik a faluképet.
Rozália- vagy Pestis-szobor
A legjelentősebb szobor a Fő utcában található, és 1741-es évszámú. Ezzel a szoborral azért érdemes egy kicsit többet foglalkozni, mert ez a falu védőszentjének a szobra. A szobornak hoszszúkás talapzata van, melynek volutás konzolra előugró részén Szent Rozália pihen. Szent Sebestyén és Szent Rókus alakjai között korintusi oszlop emelkedik fel, melynek fejezetén kis rozetta van, a Madonna gyenge alakjával. A szobor Eisenkölbl Lőrinc, soproni kőfaragó alkotása.
A Szent Rozália fogadalmi szobor
A szobor történetéhez tartozik, hogy a 1700-as évek elején kitört pestisjárvány 1710-re elérte Sarródot is. (A járványban a lakosság harmada elpusztult.) A nép Istenhez fordult imádsággal, és azt az ígéretet tette, hogy mikor a járvány megszűnik, annak a napnak a tiszteletére szobrot emelnek, és búcsút rendeznek. A járvány 1714. szeptember 4-én, Szent Rozália napján szűnt meg a faluban. A szobrot ennek emlékére örök mementóként emelték. S azóta, „hogy a halál az élet helyébe lépjen” minden évben szeptember 4-én búcsút rendeztek nagy lakomával és sok-sok vendéggel. (A XX. század második felében már csak a templomi búcsú van ezen a napon, a vigasságok mindig augusztus utolsó vasárnapjára esnek.)
Sajnos a szentek alakját és arcát, a ruházat szépen omló redőit már kikezdte az idő, ami nem is csoda, hiszen ez a szobor lassan 300 éves lesz! Ha hozzátesszük, hogy nem márványból készült, kész csoda, hogy még áll.
A Rozália-szobor 1741-ben egy járvány végén, háladó szoborként lett felállítva közadakozásból. 2020-ban ismét egy világjárvány ütötte fel a fejét, ezért a leromlott állapota mellett, még nagyobb aktualitása volt a szobor felújításának. Sarród Község Önkormányzata és a Három Település Alapítványa kezdeményezte a szobor felújítását, melyhez természetesen minden anyagi forráslehetőséget megmozgattak, és felkutattak. Így a Teleki László Alapítvány, Népi Építészet Programja támogatásának, és helyiek adakozásának köszönhetően, közel 3 millió forintból a szobor teljes restaurálása megtörténhetett. A szobor ünneplélyes magáldására 2021. szeptember 4-én Rozália napján került sor.
Szent Rozália – a falu védőszentje
Szicíliában, grófi családban született 1130-ban. A fejedelmi udvarban nevelkedett kényelem és pompa közt. Titokban mindezt otthagyta, ő az önmegtagadást, a magányt választotta. Egy elhagyatott helyen barlangba vonult. Később Palermo mellett a Monte Pellegrinón talált egy még ridegebb barlangot, abba költözött. Lába előtt terült el ekkor Palermo, a gazdag város, minden pompájával, csábításával. Körülötte csodálatos vidék pompázott töménytelen szépségével. Rozália azonban a legkeményebb önmegtagadást és a szüntelen imát választotta.
Halála is ima közben érte 1166-ban, jobbjában feszületét szorongatva. Csaknem ötszáz év múlva, 1614-ben ott találták meg barlangja padlóján fekve, a palermói pestisjárvány idején egy csodálatos útmutatás nyomán. Járványos betegségek ellen azóta is sokan érezték hathatós közbenjárását.
Szent Sebestyén
Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején.
Szent Rókus
Maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kis kutya látta el élelemmel, és egy, az égből leszállt angyal takarta be sebeit. Miután felgyógyult, visszatért szülővárosába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után 1327-ben, lényegében ismeretlenül halt meg, bő két évtizeddel az 1348-as nagy pestisjárvány előtt. Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Szent Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte.
Piéta-szobor
Szintén a Fő utcában található. A szobor talapzatának szélei ívesen emelkednek felfelé, rajta a Dallos címer, melyet 1758-ban kapott a család. Keretezése a rokokó ízlést mutatja. A talapzaton vaskos, egyszerű kereszt, lábainál koronás Mária tartja ölében a holt Krisztust. Valamelyik kegyhely csodatevő szobrának másolata, Mária Terézia korából.
A nemes Dallos család által állított Piéta-szobor
Mária-kegykép
A Széplaki utca elején található az a szobor, melyet Élő József és Horváth Anna állítatott, ötvenéves házasságuk emlékére, 1882. június 24-én.
Kegyszobor a Széplaki utca elején
Ugyancsak 1900-ban állíttatta Szalay Istvánné, Gerencsér Annamária a Kossuth utcában látható Szentháromság-szobrot.
Szentháromság-szobor a Pözi-földek mellet még az erdősítés előtt
A széplaki határban is található egy kőkereszt a megfeszített Krisztussal, alapzatán Mária alakjával. A talapzat alján olvasható felirat szerint: „Felállítatott Sarród helység ajtatosságából, Szalay István Bírásságában, 1857. június 30.
Kegyszobor Fertőszéplak irányában, az Öregföldeken
A falut az Angyali irányába elhagyva, a mezőn álló szobron Mária tekint az égre, mintha a termésért imádkozna. A felirata szerint a lourdes-i Szűz Mária-képet Horváth Zsigmond és neje, Szántó Rozália állítatta, 1884-ben. A szobor 2022-ben, egy helyi asszony adományából felújításra került.
Az Angyali dűlőben lévő lourdes-i Mária-szobor állíttatói, Horváth Zsigmond és felesége, Szántó Rozália
A temetőben található, talapzaton álló Jézus-szobrot Élő Gizella és lánya, Németh Teréz állítatta 1897-ben.
A temetőben álló kegyszobor
Kápolnák Sarródon
Püspöki vizitációs feljegyzések szerint valaha két kápolna is volt a településen. Ezek egyike a mai templom helyén állhatott. Ma már csak egy kápolnája van a településnek, ez pedig 2007-ben épült.
Az Assisi Szent Ferenc-kápolna
Sarródi fiatalok saját munkával és sok segítséggel megépítették a kápolnát, melyet Assisi Szent Ferencről, az állatok és a természeti környezet védőszentjéről neveztek el. Az egész település összefogott, és a világörökségi településünkön, a Fertő–Hansági Nemzeti Park központjával, a Kócsagvárral szemben elkészült a kápolna. Az elmúlt években a kápolna a település aktív részévé vált, a nemzeti parkba érkező turisták és a helyi lakosság is gyakran látogatja, így sikerült elérni a célt, hogy ne egy épület, hanem olyan hely szülessen, ami aktívan bekapcsolódik a település szakrális életébe.
Az Assisi Szent Ferenc-kápolna
Az Assisi Szent Ferenc Kápolna 2012-től hivatalosan is a Mária Út része.
A Mária Út egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet–nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan.
A kápolna felszentelésének 10. évfordulós ünnepségére, 2017.október 5-én került sor. Ezen alkalomból, Dr. Veres András római katolikus megyéspüspök szentmisét mutatott be a Sarródi Szent István Vértanú-templomban. A szentmise után körmenet indult a kápolnához, ahol a megyéspüspök megáldotta a kápolnát, és köszönetét fejezte ki felújításért, és a kápolna környezetének a megújulásáért. A kápolnaépítő fiatalok nevében Barcza Attila kihangsúlyozta, hogy ez a kápolna is bizonyíték, hogy egy kisebb kezdeményezés hatására egy kis település is válhat szakrális központtá.
Szent György kápolna
Sarród, Nyárliget, Fertőújlak három külön település, de mégis összefonódik az életük közigazgatásilag és mezőgazdaságilag is. A kápolnát mindhárom irányból megközelíthető Gagarini út, Sarród felöli végére építették helyi és környékbeli gazdálkodók és önzetlen lelkű emberek. A zarándok kápolna megvalósításának ötlete, és később tervezése Vámosi Lajos kezdeményezésével indult, majd emellé álltak támogató vállalkozók és civilek. Voltak, akik két kezű munkával, és voltak, akik anyagi hozzájárulásukkal segítettek, hogy az elképzelés életre keljék, és a földművesek védőszentjének, Szent Györgynek tiszteletére emelt kápolna megvalósulhasson. A zarándokhely átadása 2018.04.23. napján volt, amikor is Turner Lajos plébános megáldotta a kápolnát. Az elmúlt években a kis kápolnának számtalan látogatója volt, ezt igazolják az elhelyezett virágok, mécsesek, apró emléktárgyak. Szent György napján minden évben orgonaággal ünnepeljük az átadás emlékét, és tisztelgünk a helyi gazdálkodók előtt. Így az elmúlt évek távlatából is hálás szívvel gondolunk minden támogatónkra, akik hozzájárultak a kápolna megvalósításához és bizonyították, hogy egy nemes kezdeményezés mindig támogatásra és összefogásra talál.
Szent György Kápolna
július 31, 2025
Sarród építészetéről – Múlt és jövő
Beköszöntő értékelemzés
Ha körülnézünk a környéken, eredeti képükből kivetkőzött településekkel találkozunk. Modernné vedlett házak feledkeztek meg a múltról, mintha műfogsort látnánk egy szájban, különböző nagyságú műfogakat, egyenként beültetve.
Sarród azon kevesek egyike, ahol utcasorban állnak a hagyományos házak. Homlokzatukból őseink arca tekint ránk. Beszédes arcok – emberi méltóságot, emelkedettséget sugároznak. Emberségük emléke maradandó szépséggé nemesedett, a hétköznapjaikat ünneppé emelő teremtő munka diadaláé. És ahogy a családok otthona a ház, a falusi közösségnek a végtelen világból kisajátított otthona a település, templomával – utcáival, kőkeresztjeivel – közösségi helyszíneivel.
Sarród, Fő utca, 1930-as évek
Parasztbarokk Fő utcai ház
Ha közelebb lépünk a házakhoz megcsodálhatjuk a népi barokk építőművészet visszafogottan gazdag formakincsét, részletképzését, majd belépve a házakba a barokk vonalú bútorokat, a vidéki bútorművesség remekeit pillantjuk meg.
A parasztok és a közéjük tartozó mesteremberek a mintát a felső rétegtől vették, de a látott formákat alkotó módon hasonították magukhoz, olvasztották saját világukba. A barokk stíluselemek szerves egységben jelennek meg, a nép sajátos önálló közösségi formanyelveként. Eredete lényegtelenné vált, immár saját gondolati, belső érzés- és ízlésviláguk spontán közvetlen kifejeződéseként kelt új életre.
Ugyanakkor a hercegi építkezés a népi gyakorlatban élő megoldást, a tornácos hosszúházas elrendezést vette át és fejlesztette tovább az udvaros, a muzsika és a gránátos házak, sőt a reneszánsz kastélymagot körülölelő kétszintes és földszintes kastélyszárnyak kialakításában. Hasonló hatás mutatkozik Haydn muzsikájában, a népzene formai és tartalmi fordulatainak alkalmazásában.
A Kirschner-ház belső udvara
Sarród – nemzeti vagyonunk pótolhatatlan kincsét képező – épített értékei és tárgyai, eszközei egy nagyszüleink idejében még működő átfogó rendszer szerves részei voltak. A Tájházban kaphatunk hiteles képet róla, meg a mesterségek, így a gyékényfonás bemutatóin. A természet és az emberi közösség – sok évezrede egymást gazdagító – rendszere az együttműködésen alapult.
A sarródi tájház
Miért bomlott hát föl?
A társadalmi átalakulással az új vidéki nemzedék is elfordult az ősök gazdálkodásától és tudásától. Koloncként dobta el, hogy ne akadályozza az érvényesülésben, a modern ámokfutásban és kényelemkeresésben. Így épült le – hol gyorsabban, hol lassabban – évezredek öröksége, megtartó ereje, háborús pusztításnál hatékonyabban.
A civilizációval az emberiség becsapta önmagát és a Földet, azt hitte, függetleníteni tudja magát az örök isteni törvényektől, ha egy üvegbuborékot von maga fölé. De a buborék mára kipukkadt.
Életben maradásunk, életképességünk a természettel való együttműködéstől, a hagyományokhoz való fordulástól függ, a közösségek újra képződésétől. A családi és közösségi tudásnak még a morzsáit is féltő gonddal és szeretettel kell óvnunk, hogy újra összerakhassunk egy működő rendszert. Elődeink hétköznapjainak a fölelevenítése legyen a mi ünnepünk, visszatérő állandósuló szokásként, mint a hagyományok ünnepe. A helyben élőknek akkor lesz a szülőhelyük valóban otthonukká, ha együtt kézbe veszik saját maguk és térségük sorsának alakítását.
Az örökölt roppant természeti és épített vagyon értékei nem kegyeleti okból cipelendő holt terhek, hanem éltető erőforrások. Sorsuk nem szakítható ki sem történelmi, sem társadalmi közegükből, összefügg településszerkezeti, utcahálózati, táj- és településhasználati, társadalmi-gazdálkodási, életmódbeli kérdésekkel és a közízlés gyógyításával.
A jövőkép és fejlesztési koncepció kialakítására hatással van Sarród kedvező földrajzi fekvése, nemzetközi, interregionális, településhálózati szerepe, és döntő módon az Esterházy kastélyegyüttes szomszédsága. Valódi vendéglátás akkor lehetséges, ha a térség és a település az itt élő birtokosainak valódi otthonává válik, hiszen csak az fogadhat szívből vendéget, aki otthon van.
Erősíteni kell a családközpontú, szülőhelytudatos szemléletet és tenni akarást, a közösségek kiépülését. A jövőnket birtokba kell vennünk, hogy utódaink is elmondhassák, amit mi az őseinkről: a környezetünket mi építjük és a környezetünk minket épít.
Összefoglaló ismertetés a település fekvéséről
A Kisalföld a Kárpát-medence különlegesen értékes tájegysége. A természeti-táji, településszerkezeti, régészeti, néprajzi, műemléki értékek országos elhelyezkedésének és sűrűsödésének öszszehasonlító vizsgálatában Győr-Moson-Sopron megye bizonyult az egyik leggazdagabbnak. Sarród pedig e tájegység egyik gyöngyszeme.
A korabeli katonai térképeken látható, ahogy a Győr és Sopron közötti tájban kígyózó útvonalra fűződnek föl a falvak. Északi leágazásán, a Fertő-tó közelében terül el Sarród. A leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott hely. Igen szerencsés körülmény, hogy az avar–magyar lakosság másfél évezredes folyamatossága nem szakadt meg, mert a török nem tudta elfoglalni a területet. Sarród hagyományos kultúráját a vizek és erdők gazdag haszonvétele, valamint a földművelés és állattartás jellemezte. Ezeknek a szerepe a megélhetésben a 15 évszázad alatt bizonyára hullámzó volt.
Esterházy uradalmi épület a Fertő kiöntésekor
A Rév (Rí) az 1960-as években
Az első világháborús békediktátumban megcsonkított Magyarország nyugati kapuja lett e térség. Szerves fejlesztése ma országosan elsőrendű stratégiai jelentőségű.
A településszerkezetről
A Kisalföldön az egy beltelkes települések négyféle fajtáját különböztetjük meg, mint az út falu, az utcás falu párhuzamos utcákkal, a teres falu és a halmazos falu. Közülük a községünk régi része tipikus úti falu, szalagtelkekkel.
A Fő utca az 1940-es években
A kelet–nyugati irányú Fő utcán a gazdák, a templom körüli kiszélesedő részen és a Kis utcában a zsellérek laktak. Velük egyidős a Kovács köz és az Eszterháza felé húzódó utca. Az Új utca az 1880–90-es években, a többi településrész azóta épült ki. A 400 m hosszú Fő utcában, a rá merőlegesen kihasított ’funtusok’ átlagos szélessége 11,5 m, hosszúsága 130 m, nagyságuk 400–460 négyszögöl volt. A mintegy 6 m széles járdák szélét szegélyező akácfák közötti padokon üldögéltek ’ráérem-idejükben’ az emberek. A zsellértelkek 100–200 négyszögölesek voltak.
Sarród a fő utca déli oldalán a 40-es évek elejéről,
a képen Horváth Béláné, született Simon Anna
Az 1767-es urbárium szerint Sarród 63 telket bíró 27 jobbágycsaládja négy urasághoz tartozott, mint az Esterházy, a Széchenyi, az Ostffy és a Horváth família.
A falu házainak száma
1715 51
1828 84
1900 130 925 lakos
1904 114
1913 122 1308 lakos
1928 144
1935 153 940 lakos
A hagyományos házakról
Az 1930-as években még leírhatók voltak az egyes néprétegekhez köthető házak fajtái. A legrégebbinek mondott házak elején ’szín’ volt. Az 1880–90-es évekből 4-5 ilyen ház állhatott. Az oromfalon 1,5-2 öllel túlnyújtott, kontyolt nádtetőt két faoszlop tartotta. A szín alatt szórták, szárították a gyékényt, és a szekeret is ez alá tolták. Esős időben behúzódhattak ide, s a fal tövében pad volt. (Megjegyzendő, hogy a környéki falvakban még az 1930-as években fotóztak egyet-egyet, sőt Filep Antal kisalföldi kutatóútjain az 1950–60-as években is látott még.)
Az öregek szerint a ’színes’ házakat átalakították ’üstökös’ (’kontyos’, ’kalabukos’) házzá. Ezek nádtetőzete a csúcs felé emelkedve előredől.
Kontyos ház az 1930-as években az iskolaépület mellett
A régebbi gazdaházak oromfalai barokk hajlású vonalakkal zárultak, az újabbakét egyenes vonalban zárták le. Eredetileg szintén nádfedésűek voltak.
Fő utca – részlet
A szegényebbek házai vert falúak voltak, sövénnyel, ’korccal’ (náddal) körülvéve, kapuoszlopaik fából voltak. A gazdaházak téglából készültek, ’pallanggal’, deszkával kerítve, a fakapukat már téglapillérek tartották.
A gyakori tűzvészeknek is szerepe lehetett abban, hogy a 20. század elejére a nádat mind többen cserépfedésre cserélték.
A település rendezési tervéről
Sarród rendelkezik egyéniségének, hagyományos arculatának a megtartásához szükséges szakmai és jogi biztosítékokkal. Megrendelte a település szabályozási tervét, amit Zambó Terézia, vezető településrendező tervező készített el, igen igényesen. Az önkormányzat képviselőtestülete részletes rendeletben rögzítette az előírásokat.
Sarród, a Petőfi tér és a Vasút utca, keresztben a régi Rüll-ház
Az országos előírásoknál szigorúbban az engedélyköteles építési munkákhoz sorol szinte minden beavatkozást a településközponti és védelemmel érintett területeken, továbbá tervtanácsi és kulturális örökségvédelmi állásfoglaláshoz köti azok többségét. Dokumentálni kell a csere előtti és utáni állapotot. A színterv tartalmát is meghatározták.
Ahol a település érdeke megkívánta az országos előírásnál megengedőbb szabályok születtek, külön központi engedéllyel. A szokásos övezeti előírások kiegészültek, pl. a tetők hajlásszögének előírásával. Külön fejezetbe lett foglalva a táji és természeti értékek védelme, akárcsak a tájképvédelem. Például sugárzó, azaz adóantenna nem létesíthető.
A körültekintő szabályozás igen fontos részét képezik a mellékletek, amelyekben gondosan részletezve vannak az elvárások, a színterv tartalmától a hagyományos portarendig, sőt a Fertő-táji hagyományos népi lakóépületek arányaiig.
Újonnan épült ház, amely teljesen visszaadja a régi Fertő táji építészet jellegzetességeit (Horváth Zsolt háza, Jókai utca)
Mindezek alapján az örökölt épített vagyon és a jövő életkereteinek összhangja megteremthető az itt élők és az ide látogatók javára és épülésére. Azonban ezek csak a szükséges feltételek, amelyek elégségessé csak a helyi közösség azonosulásával válhatnak. A szakmai és igazgatási munka akkor lehet igazán hatékony, ha kiegészül az ismeretterjesztés valamennyi eszközével, beleértve az összes korosztály gyakorlati és elméleti képzését is, a kisiskolától a népfőiskoláig, továbbá a közmunkák minőségi átértelmezésének hasznosításáig.
Látkép a Rév aljából a kialakuló Templom térre
A Sarródhoz tartozó társtelepülések régi épületeinek építészeti sajátosságai
A 19 sz. végén a mezőgazdaság kapitalizálódásával egyre több mezőgazdasági munkást (cselédet) alkalmaztak, akiknek az életviszonyaik nagyon rosszak voltak. Már az 1876-os közegészségügyi törvény is foglalkozott a kérdéssel. A cselédség volt istállókban, az állatokhoz közel és zsúfolva volt elhelyezve. Ez a fertőző betegségek (pl. TBC) melegágya volt, ezért a 19 és 20. sz végén törvényt hoztak, amelyben kötelezték a birtokosokat, megfelelő lakás biztosítására dolgozóik részére. Például meghatározták a minimum légköbmétert és négyzetmétert.
Egy 1907-es a témával foglalkozó törvény 10 év haladékot adott mindezek megvalósítására, ez a törvény lehetett az amely az Esterházy Hercegi Hitbizományt is arra bírta, hogy mezőgazdasági munkásainak megfelelő körülményeket létesítsen. A mai még megmaradt épületeket nézve ámulva tekintünk az egységes építészeti stílusra a lakó és gazdasági épületekre egyaránt. Tájépítészetileg is a platánsorok, mexikópuszta, tőzegtgyármajor, öntésmajor egy egységes elképzelést, tervet sugall. Ebben az időkben fúrták az ártézi kutakat és építettek vízvezetékrendszereket.
Külön típust képviselnek a hercegi uradalom építtette cselédházak, a majorságokhoz tartozóan, mint Mexikópusztán (Fertőújlakon), Lászlómajorban és Nyárosmajorban (Nyárligeten) is.
A Lászlómajorból megmaradt és a Nemzeti park által felújított és használt egykori uradalmi épület
A korabeli tájhasználat szerves részét képezték a 19. század végén és a 20. század elején ezek az épületcsoportok. Léptékük és kialakításuk összhangot sugárzott minden uradalmi majorban hasonló stílusban épültek a cselédházak és a gazdasági épületek (istállók, raktárak).
Nyárligeti volt uradalmi épület felújítva, az építészeti sajátosságokat megőrizve
Fertőújlakon megmaradt gazdasági épület
A közös udvaron a hosszúházakban egymás után sorolódtak lakó- és gazdasági helyiségeik, amelyet kívülről az öblös nyitott kémények is jeleztek. Viszont a parasztházak egyéni arculatával, spontán hatású művészi értékével szemben a cselédházak szabályos megjelenésűek, típusháznak mondhatók. Homlokzatukat a nyers tégla és kő alkalmazása jellemzi, a vakolt falmezőket osztó lizénákban és az ablakok meg a tárolásra használt padlás oromfali nyílása keretezésében. A házak fedése már cseréppel történt.
Jegyzetek
1: Szabolcsi Bence rádió-előadása alapján, archív felvételről
2: Andrásfalvy Bertalan néprajzi előadássorozatában elhangzott gondolat
3: Máté Zsolt – Orosz Bálint, 1998
4: Eszterháza Alapítvány térségfejlesztési koncepciója, 2012
5: Ház és Ember sorozat 19. kötet.
6–9: Élő, 1935
10: Jekelfalussy József, 1900
11: Élő, 1935
12: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, 1913
13–16: Élő, 1935
17: Sarród önkormányzata képviselőtestületének 20/2004.(XII.31.) számú rendelete a község közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról (HÉSZ-ről)
Felhasznált irodalom
A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (1913): A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára. Budapest.
Cseri M. – Füzes E. (szerk.): Ház és Ember sorozat 19. kötet. In: Filep Antal: A Kisalföld népi építészete. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre.
Élő D. (1935): Sarród monográfiája. Országos Széchenyi Szövetség, Budapest.
Eszterháza Alapítvány térségfejlesztési koncepciója, 2012
Jekelfalussy J. (1900): A magyar szent korona országainak Helységnévtára. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Máté Zs. – Orosz B., 1998 (VÁTI)
július 31, 2025