Sajnos Csapó Imre tanítónk életrajza nagyon hiányos. Az biztos, hogy Pokker Mihály főtanító mellett tanította az I–III. osztályt. Kapuváron született egy ötgyermekes család legidősebb gyermekeként, édesapja lakatos szakmunkás volt. Felesége Perlaki Mária szili születésű, egy gyermekük született, Terézia. Az 1940-es évek elején az Ady utcában, az ún. Hámor házban laktak albérletben, ott Csapó Imre létrehozta Sarród első postahivatalát, melyet a felesége vezetett, később leányuk, a gyermekbénulásban lerokkant Terézia folytatta ezt a munkát egészen a nyugdíjazásáig, amikor Sopronba költözött és ott 1996-ban, 68 évesen elhunyt.
A Csapó család 1945 körül a Fő utcai Fencz házba költözött, majd megkezdték a Kossuth utcai családi házuk építését. Ide költözött a postahivatal is.
Csapó Imre 1948-ban viszonylag korán, még 50 éves kora előtt meghalt, Sopronban nyugszik, ahogy lánya is. Felesége Szilban van eltemetve.
Pedagógiai módszeréről egy érdekes történet:
Már akkor jó érzékkel versenyeztette diákjait a tudásban, így csak az ő osztályaiban volt első és második diák cím, melyeket ki kellett érdemelni. Pokker Mihály nagyra tartotta kollégáját, akivel az iskolai időn kívül is baráti kapcsolatban volt, ezt bizonyítja egy, az Imre névnapra írt verse, melynek pár sora a Tanítóink emlékfáján is olvasható.
Íme a vers:
Elérkezett végre Szent Imrének napja,
Mikor jó tanítónk névünnepét tartja,
Szeretet és hála jár a tanítónak,
Aki magvetője égi s földi jónak.
Kikel a sok jó mag, amit Ön vetett el,
Megköszönjük tehát igaz szeretettel.
Nehéz munkájáért áldja meg az Isten,
Sok öröme legyen már a földön itt lenn.
Áldja meg az isten, családját is áldja,
Ezt kívánja Önnek minden tanítványa!
A verset követően, a virág átadásakor minden gyerek felállt és „Éljen, éljen !”-t kiáltott.
Forrás
Szála Gézáné volt tanítvány és volt első diák, illetve Jámbori Veronika és Barcza Katalin, Csapó Terézia baráti köréből – visszaemlékezéseik alapján.
