Závory Zoltán (1906 – 2000) – Festőművész, restaurátor, tanár

Pápán született, 1906. január 20-án.

Édesapja ács volt, aki szabadidejében szívesen festegetett. Édesanyja háztartásbeli. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1924-1928-ig tanárai voltak: Bosznai István majd Réti István. Akvarellfestést Baranszky E.Lászlónál és Edvi Illés Aladárnál tanult. Művészettörténetet Lyka Károlynál hallgatott. Szobrászmesterei Bory Jenő és Szentgyörgyi István voltak. Főiskolai tanársegédként Dudits Andor freskófestő mellett tanult. Mesterének tartotta még Megyer-Meyer Antalt, aki kegytárgyakat és miseruhákat tervezett, valamit üvegfestészettel is foglalkozott. 1930-ban a pápai tanonciskola tanára. Több pályázaton nyert díjakat.

1990-ben II.János Pál pápa magyarországi látogatásának plakátját ő készítette, Életünk Krisztus címmel. Művészi munkásságát kitüntetések sorozata kísérte: többek között 1996.: Köztársasági elnöki aranyérem, 1997.: Szent József emlékérem, melyet Rómában vett át, majd Stuttgart püspökének emlékérme a nagylózsi, illetve a hőgyészi templomok restaurálásáért stb.

Oltártervek, szentélyrácsok, egyházi zászlók, gyertyatartók, templomi berendezések tervezője, kivitelezője. Első restaurálási munkája a pápai ferences templom. Főbb restaurálási munkái: kalocsai székesegyház, az ajkatósokberéndi, az egervári, a káldi, a nagylózsi, a sárvári és a soproni Domonkos templomok felújítása- kb. 280 templomban dolgozott.

Alkalmazott grafikával, akvarellezéssel, autonóm rajzzal, figurális kompozíciókkal egyaránt színvonalas eredményeket ért el. Több egyéni és csoportos kiállításokon vett részt, vagy feleségével, Z. Székely Emília festőművész tanárral.

A sarródi művésztábor mentora volt, előadásokkal és szakmai útmutatókkal segítette a táborlakók munkáinak színvonalát. 1996.évi táborban Életutam címmel előadást tartott a tábor lakóinak, majd bemutatta néhány festményét, és kötetlen beszélgetés formájában a színek és formák térbeli elhelyezéséről volt szó.

1997. tábornyitó kiállítás a Závory házaspár alkotásaiból, melynek jó része Závory Zoltán szakrális témájú, nagyméretű képeit mutatta be. Ezen a héten esténként az elkészült munkákról szakmai tájékoztatót tartott személyre szólóan. 1999. zárókiállításán utószavában összefoglalta a tábor lényegét, az alkotó- és művésztábor céljait, eredményeit: Sarród, ez a határmenti kis falu a kultúra végvára lett, melyet védeni kell és tovább fejleszteni. Egyben értékelte Ferenczi Józsefné áldozatos munkáját „ilyen Dobó Katicák kellenek, mint Ferencziné Katica„ – Závory Zoltán nevét és tudását adta a pár éve működő művésztáborhoz, mert jól tudta, hogy az ilyen táborok szakmai színvonalát a már ismert és elismert tanárok adják.

Az 1997.évi tábornyitó kiállításon Sarród Díszpolgára kitüntető címet kapta.

Sajnos az 1999.évi tábori megjelenése volt az utolsó alkalom, 2000. január 26-án elhunyt. Felesége 2003-ban követte. A Závory házaspár Szilsárkányban alussza örök álmát.