1921. szeptember 26-án született Lajoskomáromban (Fejér megye) földműves család legidősebb gyermekeként. Édesapja Ferenczi /Freschl/ Péter, édesanyja Ulrich Mária. Testvérei: öccse, Jenő MÁV főmérnök, Budapesten, húga, Mária tervező-rajzoló Esztergomban él, mindketten nyugdíjasok.
1927-ben a család Budapestre költözött, itt végezte az elemi és polgári iskolákat, majd a jászberényi Állami Tanítóképző Intézetben szerzett kántor- tanítói diplomát 1941-ben. Már munka mellett elvégezte a pécsi Tanárképző Főiskola rajztanári szakát. Mint kántor-tanító Gácson, Nógrádmegyeren és Mezőszilason dolgozott. Ebben a faluban volt elődje a katedrán Németh László. 1948-ban kántorként Sarródra került, ugyanakkor Eszterházán (Fertőd) és Fertőszéplakon tanítóként kapott állást. 1950. február 19-én megnősült, felesége a sarródi születésű Honyák Katalin tanítónő. Három lányuk született: Katalin, Marianna és Ildikó. 1953-tól az 1972. évi körzetesítésig Sarródon tanította a II. és a IV. osztályt.
1972-től rajztanárként dolgozott Agyagosszergényben, Fertődön, Kapuváron, majd utolsó éveiben, mint nyugalmazott művésztanár Fertőszéplakon. 52 éven át oktatott, nevelt, sok szeretettel szolgálta az iskolát, éppen olyan szerényen és önzetlenül, ahogyan kedves írójától, Gárdonyi Gézától olvasta a Lámpás című írásban. Feleségével együtt minden lehetőséget megragadott, hogy a népművelés terén is tovább vigye a falut és közvetlen környékét. Mint a kultúrotthon igazgatója, haláláig vezette a sarródi könyvtárat. Megalapította az Obsitosok Klubját, a Gyermek-Eszperantó és az Ifjúsági Klubot, a falu eseményeire mindig szép műsorral készült. Tanítványait a rajzon belül a népművészet értékeinek felismerésére, ápolására késztette. Külön foglalkozott a fiatalok egészségre nevelésével, rendszeresen sportolt, edzőként is dolgozott a fertődi „ifi”csapatnál.
1962-től haláláig a József Attila Kultúrotthon igazgatója, egyben a könyvtár vezetője. Sokoldalú, sokszínű programjait feleségével együtt szervezte, vezette: költői estek, előadások, tanácskozások, esküvők, névadók, bálok, színházi előadások stb., kulturális munkájuk elismeréseként 2008-ban az újjáépített kultúrház a pedagógus házaspárról kapta a nevét:
Ferenczi Művelődési Ház.
Tagja majd vezetője volt a kapuvári Képzőművészeti Körnek, 1973 óta pedig rendszeresen vezetett képzőművészeti szakköröket. 1993 tavaszán a Soproni Képzőművészeti Társaság is felvette tagjai sorába, ez a kapcsolat azonban váratlan halála miatt nem tudott kiteljesedni.
A festészettel az 1960-as évek elején kezdett el foglalkozni. Tehetségét apai nagyapjától, Freschl Józseftől örökölte, aki a maga idejében ismert fafaragó volt a szülőfaluban és környékén. Ferenczi József az ecsetet és a ceruzát választotta. Fő területe a karikatúra és az akvarell. Több alkalommal szerepelt kollektív és önálló kiállításokon. Mesterei voltak: Cziráky Lajos, Gáspárdy Sándor, Kele Sándor, Ányos Imre. Példaképei: Cezanne, Chagall, Max Gubler és a jóbarát, Tóvári Tóth István.
Stílusa impresszionista, expresszív elemekkel, tiszta színekkel, formákkal. Művei itthon és külföldön is megtalálhatóak.
A Kisalföld c. kötetben megjelent Sarródról egy rövid monográfiája, melyet illusztrált is. Feleségével folytatta azt a helytörténeti kutatást, melyet Dr. Élő Dezső: Sarród monográfiája című kötetével megkezdett. A Sarród története 1937–1992 című közös munka egyelőre kéziratban olvasható a sarródi könyvtárban.

Ferenczi József – Hanság
1991-ben 50 év pedagógiai szolgálata után Aranydiplomát kapott.
Művészként és tanítóként is rendkívül megfogta a Hanság ezerszínű világa, az érintetlen táj varázsa, az Eszterházy kastély és környékének fenséges szépsége, Sarród és a Fertő-parti falvak még megmaradt építészeti emlékei, a hagyományok élő őrzése. Ezeket a gondolatokat összefogva a sarródi önkormányzat segítségével, feleségével együtt szervezve alapította meg 1992-ben a sarródi képzőművészeti alkotótábort.
Sajnos csak az első tábort és a következő évnek előkészítését érte meg, 1993. július 8-án váratlanul elhunyt. A Fertőd-Eszterháza temetőben nyugszik feleségével együtt.
Halála után özvegye és idősebb lánya vezetésével –immár Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és Művésztábor néven – folytatódott ez a szép kezdeményezés.
Részletesebb életrajza olvasható a Jeles Pedagógusok … Sok Fény Maradt Utánuk (224-229. oldalakon, 2009. év) valamint 2021-ben kiadott Tanulságos Életutak c. kötetben (31-42. oldalakon).

Ferenczi házaspár végső nyughelye, Fertőd-Eszterháza temető
1998-ban Sarród község díszpolgára (posztumusz) címmel tüntették ki.
Művészi hitvallása útmutató az alkotótábor szervezőinek, tagjainak:
„Mindenütt és mindenben az embert keresem,
a tájban, a tárgyban és az emberben.”







